Azt is meg kell jegyezni, hogy futóműállítás ide, futóműállítás oda, mindennek alapja a jó gumiválasztás, ezzel nyerhetjük a legtöbbet, de ettől még a futóművel is foglalkozunk kell.

Mivel a beállítások megváltoztatása alapvetően hasonló hatást gyakorol egy pályaautó és egy off-road buggy esetében is, általánosan igazak lesznek a működésre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos információk.

Meg kell jegyeznem, nem vagyok futóműállító szakember, de azért lassan 20 éve autómodellezem, versenyzem, így talán ragadt rám valami. Az is lehet, hogy nem tökéletes és teljesen szakszerű az anyag, de abban biztos vagyok, hogy segíti az alapok megértését, és az állítgatások során mindenki megtapasztalhatja, hogy mi mivel függ össze és miért úgy működik vagy nem működik egy beállítás.

Ez mind száraz elmélet, mindenkinek a pályán kell kikísérleteznie, hogy a vezetési stílusához milyen beállítások passzolnak. Hiszen egy adott beállítás ami jó az egyiknek, nem biztos, hogy jó a másik versenyzőnek. Van aki nem szereti az agresszív beállításokkal működő autót vezetni, van aki csak azt. És még sorolhatnám… no de kezdjünk is neki!

A legtöbb modellautóhoz a jobb márkák esetében, függetlenül attól, hogy RTR vagy KIT verziót veszünk, nem csak szerelési útmutatót, hanem legtöbbször egy komoly kis kézikönyvet kapunk, melyben vannak tippek a beállításokkal kapcsolatosan is. Ezek legtöbbször azonban angol nyelvűek, így a következő varázsszavakkal találkozhatunk.

Kerék összetartás (toe)

Azt jelenti, hogy az autó kerekei hogyan állnak az autó hosszanti tengelyéhez képest. Beszélhetünk összetartásról (toe in), széttartásról (toe out) és semleges (neutral) állapotról, ekkor a kerekek teljesen párhuzamosan állnak az alvázzal. Az összetartás mértékét fokban szokás jelölni.

Ha az autót menetirány szerint hátulról nézzük és a kerekek hozzánk közelebbi részei távolabb vannak egymástól, mint a tőlünk távolabbi részei, akkor összetartásról beszélünk. Ellenkező esetben széttartás van. Ez így elég nyakatekert, ezért álljon itt egy sokkal könnyebben megjegyezhető, és érthető módszer. Tekintsünk le lábfejünkre!

Kezdetnek érdemes a hátsó kerekeket pár fokos összetartásra, az elsőket pedig pár fokos széttartásra állítani. Majd kísérletezni.

Kerékdőlés (camber)

Azt jelenti, hogy az autó kerekei a függőlegeshez képest merre dőlnek. Pozitív (positive camber), negatív (negative camber) és semleges (netural camber) dőlésről beszélhetünk. A mértékét szintén fokban szokás megadni.

Ha a képen látható módon nézzük kerekünket és a kerék teteje az autótól távolabb van, mint az alja, akkor beszélünk pozitív kerékdőlésről. Ellenkező esetben pedig természetesen negatív kerékdőlésről.

A kerékdőlés alapvetően határozza meg a kerekeink tapadását és kopását. Általában elől és hátul is pár fokos negatív dőlés javasolt. Sajnos a helyes beállítást csak hosszútávon tapasztaljuk ki. Úgy állítsuk be elől, hogy a kerekeink egyenletesen simára kopjanak, hátul pedig kicsit befelé kúposan.

Figyelem, ha állítunk a casteren picit állítanunk kell az első kerekek dőlésén is.

Utánfutás (caster )

A caster az a szög, amit az első futómű alsó és felső pontja közötti egyenes bezár a függőlegessel. Minél nagyobb ez a szög, annál nagyobb szögű casterról beszélünk.

Az alapvető dolga az, hogy önmagát egyenesbe hozza a futómű. Talán a bevásárló kocsik kerekeiről egy picikét ismerős lehet a dolog.

Alapvetően jól tapadó pályán érdemes kisebb szögű (függőlegeshez közelebbi) castert használni, csúszósabb terepen, pedig nagyobb szögűt (függőlegestől jobban eltérő).

Tengelytáv

Az első és hátsó kerekek távolságát jelöli egymástól.

Stabilizátor

Segít elosztani a kerekekre jutó súlyterhelést, ezáltal növeli az autó tapadását.

Hatékonysága nagyban függ az autó alvázának merevségétől. A merevebb alvázú autók sokkal érzékenyebben reagálnak a stabilizátor beállítások változására.

Az első stabilizátor főként a kanyar bejáratoknál történő, tehát gáz nélküli kanyarodásra van hatással. A hátsó stabilizátor főként a kanyar közepén és kijáratánál történő, tehát gyorsítás alatti kanyarodásra van hatással.

Differenciálművek keménysége

Ez ugye nem futómű alkatrész, hanem a hajtáslánc egyik kiemelten fontos darabja,  mégis erősen befolyásolja az autó irányíthatóságát, így szót ejtenék erről is. A keménységet úgy befolyásolhatjuk, hogy a bolygóműbe sűrűbb, vagy hígabb olajat teszünk. Sűrűbb olaj esetén difink nehezebben fog “működésbe lépni”, ezáltal “keményebb” lesz.

A futómű beállítás alapjai a fentiek. Ennél még sokkal mélyebbre is mehetnénk ebben a tudományban, ez csak a felszín, de a többség számára ez elegendő ahhoz, hogy a beállítások megváltoztatásával felfedezze modelljén is a változásokat.

Az állítások azonnal érezhető hatással vannak a modell úttartására, kezelhetőségére. Mindezzel hobby szinten is érdemes foglalkozni, kiváló tanulóterep az igazi autók viselkedésének, működésének megértéséhez egy modellautó beállítása és működésének megfigyelése.  Versenykörülmények között, a modell adott versenypályához való beállítása, (ennél még több beállítás megváltoztatása) a kulcs a jó eredmény eléréséhez. Ott esélyünk sincs egy jól beállított autó ellen. No persze, – ahogy szoktuk mondani-, ismerünk pár versenyzőt, aki egy négykerekű zsíroskenyérrel is bucira verné a mezőnyt…. de mi csak ilyen átlagos versenyzők vagyunk, ezért futóművet kell állítanunk...! 

Jó kísérletezést!