A lap a H7-es szedánt viszonylag új modellként mutatja be, s megjegyzi, hogy immár a harmadik, amelyet a kínai gyártású autók közül rendszeresítenek a hadseregben. Kiválasztását, a bírálatot, a megrendelő és a szállítási minisztérium 27 szakértője végezte el. A hadsereg részéről azt nyilatkozták, ellenőrizni fogják, hogy biztosítja-e az ígért minőséget a nyertes ajánlattevő.

A tenderre öt gyártó kapott meghívót, köztük az északkelet-kínai Csilin tartomány székhelyén, Csangcsunban működő állami tulajdonú FAW, amely a szóban forgó Vörös Zászlót (Hung Csi) is gyártja, a kantoni központú GAC Group, a sanghaji SAIC, az északkelet-kínai Senjangban működő Huachen Auto Group és a pekingi BAIC Group.

Úgy tudni, a szóban forgó H7-es gyártásához a Toyotától kapott műszaki segítséget Kína 1958-ban alapított, egyes számú autógyára (FAW). A szimbólumként kezelt Vörös Zászló nem tartozik a legközkedveltebb márkák közé, de például protokolleseményeken már feltűnt az L7-es, 6 literes V12-es 400 lóerős óriáslimuzin-változata. Kínai látogatása idején Orbán Viktort is ilyennel szállították.

Fotó: totalcar.hu

A kínai hadseregben eleinte - 1945 és 1950 között a felszabadító háborúban - az ellenségtől zsákmányoltakat használták, majd külföldi - szovjet és francia - importból származókat. Később a vegyesvállalatok által gyártottakat részesítették előnyben és újabban - felsőbb utasításra - a hazai gyártásúakból kénytelenek válogatni.

Egykor a legismertebb modellek között volt az orosz UAZ-ra emlékeztető Beijing BJ212 négykerékmeghajtású terepjáró, amely igen elterjedt volt a hadseregben; az 1960-as években a Vörös zászló CA770-es, illetve modernizált változatai terjedtek el. Mao Ce-tung néhai államelnök érdeklődött az autók iránt, de állítólag 1972-ig, Richard Nixon látogatásáig nem ült Vörös Zászlóban.

A mindig kiváltságokat élvező hadsereg a reform és nyitás kezdetét (1978) követően kezdte kínai vegyesvállalatoktól beszerezni autóit, a legelterjedtebbek az Audi és a Volkswagen Santana voltak. Az elmúlt években azonban a katonák is szemet vetettek a luxusautókra és a Passátok mellett Mercedeseken, Porschékon, BMW-ken, városi terepjárókon is megjelentek a katonai rendszámok. Ezt, ahogyan az autók magáncélú használatát is, idővel a közvélemény kifogásolta.

A központi korrupcióellenes intézkedéssorozat egyike volt, hogy tavaly új parancsban felsorolták azokat a nyugati autómárkákat, illetve -típusokat, amelyekre nem, vagy csak korlátozott számban és külön engedéllyel helyezhetnek katonai rendszámot. A jövőben kizárólag kínai tervezésű és gyártású autókat vásárol majd a kínai hadsereg.