A folyamatos méretnövekedés mellett a legjelentősebb autóhízást az elektromosítás okozza, van már olyan modell, aminek benzines változatát még személyautós jogsivak lehet vezetni, de az újabb elektromosok tömegnövekedése miatt némelyik jármű összgördülő tömege terhelten ( 5 személy plusz csomag) meghaladhatja a 3,5 tonnát, ehhez pedig már nem elég a B-kategóriás jogsi, vagyis az úrvezetői engedély.

Az elektromos autók terjedésével megnőtt a gumiabroncsok kopása, mert a vevők az ár mellett továbbra is a nagy kapacitású akkukat preferálják, ám az egy töltéssel 500-600 km-es útra képes modellek már 2-4 tonnás tömegűek és súlyuk negyedét az akkupakk adja. Emiatt viszont gyorsabban kopnak az abroncsok, a felére csökkent biztonságos futásteljesítmény mellett a káros mikroszemcsék is szennyezik a környezetet. A drága gumicserékről már nem is beszélve, hiszen ez ma egy közepes modellnél is félmillió forintnál nagyobb tételt jelenthet.

Fokozottabb a kopásjelenség a terepjáróknál és az egyre szaporodó kamionoknál, melyekből az elektromosok után már autonóm változatok is közútra hajthattak.

Az autók hízása újabb árcsatát hozhat a gumifronton, mert a tömegnövekedés minden kategóriában gyorsabb kopással jár, de ami még rosszabb, hogy a nehezebb elektromos autók miatt megnő az emberi szervezetre káros szállópor. Az már a tulajdonos, üzemeltető baja, hogy gyakrabban kell cserélni az egyre drágább gumikat. A sűrűbb cserék ellenére tavaly még csökkent a kereslet: az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetsége (European Tyre and Rubber Manufacturers' Association - ETRMA) adatai szerint második negyedévében értékesített 49,593 millió személyautó-abroncs 12 százalékkal marad el az előző negyedévitől.

Pedig gyorsabban kopnak és az alapanyagok miatt is egyre drágábbak a az abroncsok. Az autózás költségeit növelheti, a választékot pedig szűkítheti egy új szabályozás. Az EU törvényalkotói is felismerték, hogy a mikroműanyag-kibocsátás nagy része az autógumikból származik.

Az abroncsok kopása már az Euro 7-es szabványban is szerepel, bevezetése után már ezt a tényezőt is mérik az autók környezetszennyezése szempontjából.

A tanulmány szerint a túl szigorú szabályozás esetén csak a drágább prémium abroncsok felelnének meg az előírásoknak, ami kizárná a megfizethető modelleket a piacról. Ez pedig nem csak társadalmi, de biztonsági szempontból is aggályos, mivel néhány alacsony kopású abroncs a teszteken nem ment át biztonsági kritériumokon, melyek között sávváltási manőver és fékezés is szerepel.

A német autóklub (ADAC) 2023. óta több mint 160 abroncsot tesztelt, a 84 nyári, 60 téli és 16 négyévszakos értékelésekor jelentős különbségek mutatkoztak teljesítményben és tartósságban.

Az ADAC tesztelési módszerei valós körülményeken alapulnak: 15 ezer kilométeres futásteljesítmény mellett közúti forgalomban és kopásmérő padon egyaránt vizsgálták az abroncsokat. A kopás mértékét a gumiabroncs tömegének változása alapján határozták meg, de figyelembe vették a futófelület kopási mintázatát is, amely a teljes élettartamra utaló jelzéseket ad.

A Michelin kiemelkedik alacsony kopású abroncsaival, míg a Hankook, a Continental és a Goodyear is jól szerepeltek. Ezzel szemben a Pirelli és a Bridgestone a prémium kategóriában is meglepően magas kopási értékeket produkáltak.

Átlagos gumiabroncs-kopás

(mg/km)

Gyártó Kopás

Michelin 52

Hankook 62

Continental 63

Goodyear 65

Kumho 70

Falken 72

Dunlop 73

Semperit 73

Vredestein 73

Pirelli 76

Bridgestone 78

Firestone 82

Forrás: ADAC

Bőséges fekete forrás

Az Európába (EU-27 és az Egyesült Királyság) behozott személygépkocsi- és kisteherautó-abroncsok terén folytatódott a korábbi trend: 2025 első két hónapjában 12%-kal nőtt az import. Emlékeztetőül: tavaly a Kínából származó mennyiség 18%-kal nőtt az előző évhez képest, és így elérte a 118 millió abroncsot. Korea 22 millió darabot szállított (30%-os növekedés), Japán viszont mindössze 5 millió darabot (2%-os csökkenés). Ugyanezt a mennyiséget küldte Európába India is, de ez az ő esetükben 34%-os bővülést jelent.

A tehergépkocsi- és autóbusz-abroncsok (EU27+UK) Európán kívülről érkező importja 8%-kal nőtt 2025 első két hónapjában, amelynek 60%-át délkelet-ázsiai országok képviselik. A vezető szállító Thaiföld és Vietnam, Kína ebben a mezőnyben csak a harmadik. Egyiptom a negyedik, Korea az ötödik. Az összmennyiség – összehasonlítva a személyautó abroncsokéval – relatíve csekély: a lista első öt helyezettje 2024-ben összesen 6,8 millió darabot szállított Európába.

Mi történik a használt abroncsokkal?

Az Astutus Research becslései szerint 2024-ben Európában (EU27, valamint Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc; de Törökország nélkül) közel 4,5 millió tonna használt gumiabroncs keletkezett. A személygépkocsi- és kisteherautó-abroncsok részesedése stabilan 64%-os, a teherautó- és buszabroncsoké 27%-os, a speciális abroncsoké pedig 9%. A használt abroncsok 90%-a a normál abroncscsere kapcsán keletkezett, a maradék 10% az életciklusuk végére ért járművekkel együtt kerül a bontókba. Az Európában keletkezett 4,5 millió tonna használt gumiabroncsból mintegy 600 ezer tonnát hasznosítottak vagy futóztak újra.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!