Putyin az orosz autóipari vállalatok vezetőivel tárgyalva közölte, hogy minden orosz tisztviselőnek csak hazai autóval kellene közlekednie.  Az orosz elnök úgy fogalmazott: segít "megérteni, hogy a hazai márkák, a hazai autók és más hazai termékek fejlesztésére kell törekedni".

Az orosz minisztériumok azonnal reagáltak az elnök szavaira, a pénzügyi tárca például készségét fejezte ki, hogy ilyen szerződéseket kössön az orosz autómárkákkal. Az autógyártók sem késlekedtek a válasszal, szinte kórusban közölték, hogy ki tudják elégíteni a keresletet, amennyiben állami megrendelést kapnának.

Andrej Pankov, a luxusautókat gyártó Aurus vezérigazgatója közölte, hogy a tatárföldi vállalat el tudja látni képviseleti autókkal a kormányt, és rendelkezik erőforrásokkal a termelés növelésére is. Emlékeztetett arra, hogy a vállalat az egyetlen orosz gyártó, amely rendelkezik tapasztalattal luxusautók tömeggyártásában.

A legnagyobb orosz autóipari vállalat, a Ladákat gyártó AvtoVAZ is azonnal jelezte, hogy áll elébe a feladatnak. "Az AvtoVAZ jelenleg rendelkezik a szükséges mérnöki potenciállal és gyártási kapacitással ahhoz, hogy állami megrendelésre a tisztviselői apparátus számára szükséges mennyiségben biztosítsa a gépkocsik szállítását" – tudatta közleményében a vállalat.

Kísértetiesen hasonló értelmű közleményt adott ki a Moszkvics gyár is. "A moszkvai üzem termelési kapacitása képes lesz teljes mértékben kielégíteni a tömegszegmensben a személygépkocsik iránti keresletet, ha az állami szektorból érkeznek megrendelések" - közölte a gyártó.

A fogadkozások ellenére névtelenül nyilatkozó autóipari szakértők erős kétségeiket fogalmazták meg azzal kapcsolatosan, hogy az orosz autóipar valóban képes lenne-e nagy mennyiségben autókat bocsátani az orosz tisztviselők rendelkezésére. Példának hozták fel a kínai „autós ostrom” közepette talpon maradt AvtoVAZ-t, amely súlyos gondokkal küszködik, és szüneteltetnie kellett például a májusban piacra dobott LADA Vesták gyártását is, miután nem tudott időben beszerezni szükséges alkatrészeket, az eladott autók tulajdonosai pedig panaszáradatot zúdítottak rá amiatt, hogy rengeteg baj van a megvásárolt járművekkel, kezdve a hiányos felszereltségtől és rosszul működő elektronikától egészen a hibás festésig.

Felvetődik eleve az a kérdés, hogy a szó valódi értelmében mennyire „otyecsesztvennij”, vagyis hazai, orosz autó például a néhány hónapja hamvaiból feltámadt benzines és elektromos Moszkvics, amely gyakorlatilag orosz bőrbe bújt kínai JAC JS4 crossover minden változtatás nélkül. Ugyanez a kérdés merül fel egy AvtoVaz termékkel kapcsolatba is: a két hónapja sorozatgyártott LADA X-Cross-5 a Nissan egykori szentpétervári üzemében lett kínaiból orosz, s jóformán csak annyi történt, hogy LADA logót kapott a FAS Vestune T77-es.

Mindenesetre a kínai-orosz Moszkvics kényelmes autó hírében áll, komfortosabb és drágább is például az orosz népautóvá érő Lada Grantánál, és akár ki is tudná elégíteni az állami középvezetők kívánalmait. Ugyanakkor az AvtoVaz júniusban rukkolt elő a Lada Aura szedánnal, amely a Vesta huszonöt centivel meghosszabbított, variátoros luxusváltozata. Eleve csinovnyikoknak szántak, de bemutatkozása kissé rosszul sült el, mivel German Gref, a Sberbank elnöke nem tudta beindítani, amikor tesztkört akart vele menni.

Az államigazgatási szamárlétra magasabb fokán álló „nacsalniykoknak” pedig ott van kínai-orosz LADA X-Cross-5.