A legnagyobb vitát a szocialista városvezetőnek az az elképzelése váltotta ki, amelynek értelmében a Párizst kelet-nyugati irányban átszelő Szajna felső rakpartján és az azzal párhuzamos, forgalmas Rivoli utcában megszüntetnék a gépkocsiforgalmat. Az alsó rakpartról már tavaly nyáron teljesen kitiltották a járműveket, ott csak gyalogosan és kerékpáron lehet közlekedni. A korlátozás mintegy ötven százalékkal megnövelte a gépkocsival munkába járók reggeli és esti menetidejét a városban. A tervek szerint 2018-tól a felső rakparton is kizárólag elektromos tömegközlekedési járművek közlekedhetnének.

A Bastille teret a Concorde térrel összekötő Rivoli utcában valóságos forradalmat tervez a városvezető. Anne Hidalgo a jelenleg egyirányú autós közlekedést kétirányú kerékpárúttá változtatná. "Ez a bevásárló útvonal az autós forgalom hatásaitól szenved, zajos, szennyezett, gyakran nehéz, sőt veszélyes gyalogosan átkelni rajta" - vélte a Le Journal du Dimanche című vasárnapi lapnak adott interjúban a főpolgármester, aki bevásárló- és sétálóutcává téve varázsolná vissza a Rivoli utca vonzerejét.

A Louvre múzeuma előtt található Carrousel térre sem engedné be többé az autóforgalmat a főpolgármester. Csak a buszok és a taxik hajthatnak majd el a jövőben az üvegpiramis előtt.

A főváros népszerű III. és IV. kerülete pedig már jövőre sétálónegyeddé változhat. Az önkormányzat tervei szerint a Marais-ba kizárólag az ott lakók hajthatnak majd be gépkocsival, illetve a tömegközlekedési járműveknek engedélyezik az áthaladást. Ez a korlátozás jelenleg csak vasárnap érvényes az egykori zsidónegyedben.

A kerékpárutak hosszát pedig 2020-ig az egész városban a duplájára növelik. Mindezen korlátozások mellett Anne Hidalgo fokozatosan kitiltaná a legszennyezőbb járműveket a fővárosból.

 Az autós közlekedés korlátozását a mostani polgármester elődje, Bertrand Delanoe kezdte el 2001-ben a buszsávok létrehozásával és az első villamosok forgalomba állításával, valamint a Szajna bal partjának sétálónegyeddé tételével és a helyenként óránként 30 kilométeres sebességkorlátozással.

Mindennek köszönhetően az elmúlt 15 évben Párizsban 30 százalékkal csökkent a gépkocsiforgalom, és a helyiek elsősorban a tömegközlekedési járművekkel közelednek. Az áthaladó forgalom és az elővárosokból érkező autósok ugyanakkor rendszeres légszennyezettségi problémákat okoznak. A rossz minőségű levegő hivatalos adatok szerint évente legalább 48 ezer halálesethez vezető megbetegedést okoz Franciaországban.

Anne Hidalgo a légszennyezettség elleni harcot és a dízelautók 2020-ig történő kitiltását mandátuma egyik fő céljává tette. Példaként említette az interjúban Lyont és Bordeaux-t, azt a két nagy francia várost, amelyek már kiűzték a folyóik, a Rhone és a Garonne partjairól a gépkocsiforgalmat, és visszaadták a rakpartokat a városlakóknak. A kerékpáros közlekedésben pedig Amszterdamot és Koppenhágát tartja követendő modellnek.

MTI