A tanulmány mottója: Az (elveszett) idő pénz. Márpedig Rómában rengeteg időt pocsékol el az, aki nap közben autóval akar eljutni úti céljához. Ráadásul a helyzet évről évre romlik. A negatív európai toplistán az olasz főváros 2018-ban még „csak” a harmadik helyet foglalta el, tavaly azonban már az első helyre került. A szicíliai Palermo is „előre lépett”. Tavalyelőtt a kilencedik legnehezebb közlekedésű európai város volt, 2018-ban viszont már a nyolcadik lett. Torino „őrizte” 10. helyét.

Ami a 900 város adatait értékelő elemzésből általánosságban kiderült: a világ nagyvárosaiban tovább nőtt a közlekedési terhelés. Mindez annak ellenére történik, hogy a helyi hatóságok egyre több helyen hoznak intézkedéseket a forgalom enyhítésére, a szennyezés csökkentésére, amely a gépjárműforgalomnak csupán az egyik negatív hatása.

Ide sorolhatóak még a balesetek és az autóban elveszegetett idő. Ez utóbbi Rómában 166 óra volt átlagosan 2019-ben.

Mindez jelentős gazdasági veszteséget is jelent. Az Amerikai Közlekedési Kutatóintézet számításai szerint a legforgalmasabb amerikai városban, Bostonban a kalkulált éves veszteség egy autósra számítva mintegy 2200 dollár.

A felmérés szerint a világ három legnehezebben járható városa Latin-Amerikában található. A legrosszabb állapotban, vagyis a toplista első helyén a kolumbiai főváros, Bogota van. Az itteni autósok éves átlagban 191 órát vesztegettek el a közlekedési káosz miatt 2019-ben. A második helyen Rio de Janeiro áll (190 óra), a harmadikat pozíciót pedig Mexikóváros foglalja el.

Ami az európai listát illeti: Róma a legbedugultabb, megelőzve Párizst és Londont. A brit főváros közlekedési állapota egyébként jelentős javulást mutat: egy év alatt két pozíciót is javított. Az autósok 9 százalékkal kevesebb időt voltak kénytelenek eltölteni gépjárműveikben a dugók miatt mint egy évvel korábban. A három legrosszabb állapotban lévő európai város (Róma, Párizs és London) a világlistán a hatodik, a hetedik és a nyolcadik helyet foglalta el 2019-ben.

Az Inrix elemzése a közlekedő járművek mozgásának sebességén alapul a kérdéses városokban, de figyelembe veszi a balesetek számát és egyéb tényezőket is. Az (anonim) adatgyűjtés több forrásból történik. Ezek közé tartoznak a valós idejű forgalmi mobil-alkalmazások, a közösségi média, a parkolási rendszerekből nyert információk, valamint az adott városok hivatalos adatszolgáltatásai.