A közlés alapján az ország repülőgép-üzemanyag (köznyelvben kerozin) készletei február 9-re teljesen kimerültek.

A havannai José Martí Nemzetközi Repülőtér NOTAM-közleményében arról tájékoztatta a légitársaságokat, hogy 2026. február 10-től várhatóan egy hónapra leáll a Jet A-1 típusú repülőgép-üzemanyag kiszolgálása.

A kubai hatóságok egyelőre nem adtak meg konkrét időpontot arra vonatkozóan, mikor állhat helyre az üzemanyag-ellátás az ország repterein, a kiadott NOTAM-közlemény március 11-ig érvényes.

A hiány az összes nemzetközi repülőteret érinti, ezért a légitársaságok csak akkor tudják teljesíteni a szigetországba tartó járataikat, ha elegendő üzemanyaggal rendelkeznek az oda-vissza útra, vagy közbenső technikai leszállással, más országban vesznek fel üzemanyagot a visszaút teljesítésére.

A helyzetre reagálva több légitársaság is bejelentette, hogy határozatlan időre felfüggeszti kubai járatait. A kanadai Air Canada, a Westjet és az Air Transat menekítőjáratokat jelentettek be, amelyek utasok nélkül repülnek Kubába, hogy hazaszállítsák a több ezer ottrekedt turistát.

Az Air France egyes kubai járatainak törléséről és ideiglenes felfüggesztéséről döntött. A spanyol Iberia és Air Europa egyelőre nem állította le járatait, de rugalmas jegykezelési feltételeket, díjmentes átfoglalást és visszatérítési opciókat kínál az érintett utasoknak, valamint szükség esetén technikai leszállásokat iktatnak be az érintett útvonalakon.

Miguel Díaz-Canel kubai elnök a minisztertanács ülésén hangsúlyozta, hogy a kormány keresi a megoldást a válság leküzdésére. Az üzemanyaghiány nemcsak a repülést, hanem a közlekedés más területeit is érinti, ezért korlátozták a benzin- és gázolaj-értékesítést, csökkentették az állami vállalatok munkaidejét, ideiglenesen egyes turisztikai létesítményeket is bezártak. A kormány az ellátási problémákért az Egyesült Államok energiaszankcióit és a Kubára nehezedő gazdasági nyomást teszi felelőssé.