A gép "fekete dobozai" hivatalos kiértékelésnek hivatalos eredményét várhatóan csak egy hónap múlva hozzák nyilvánosságra - a fedélzeti parametrikus adatrögzítő berendezés a tűzben súlyosan megrongálódott - de több információ a balesettel kapcsolatban már most kiszivárgott.

Az Interfax hírügynökség úgy értesült, hogy miután a gép viharzónába került, amelyet a pilóták sikertelenül meg elkerülni, a generátorban felszökött a feszültség, aminek következtében több berendezés felmondta a szolgálatot. A gép parancsnoka ezt követően kényszerleszállási engedélyt kért, ám az ezt követő lépései nehezen magyarázhatók. Leszállás közben például gyorsított és a pálya közepén ért földet, nagy sebességgel.

Az RBK gazdasági lap azt írta, hogy a két pilóta, Gyenyisz Jevdokimov és Makszim Kuznyecov vallomásából kiderült: az utastérbeli tűz gyors terjedéséhez hozzájárult, hogy a leszállást követően nem kapcsolták ki a hajtóműveket és kinyitották az egyik ablakot. Az ugyancsak gazdasági profilú Kommerszant szerint a nyomozás vezető verziója a katasztrófával kapcsolatban az, hogy a személyzet hibázott.

Az orosz sajtóban a személyzet valószínű hibái között sorolták fel, hogy az automatika korántsem végzetes lekapcsolódása után a pilóták elhamarkodottan döntöttek a leszállás mellett, ahelyett, hogy a levegőben keringve elhasználják a fölösleges üzemanyagot. Szakértők a pilóták gyenge felkészültségének jeleként értékelték, hogy azok nem tudtak elsőre kézi vezérléssel megfelelően ráfordulni a leszállópályára. A második kísérlet során a kerekek túlságosan keményen fogtak talajt, a gép többször megpattant és az üzemanyag-tartály megsérült és a kerozin a forró hajtóművekre loccsant.

Kifogások merültek fel a tűzoltók helyszínre érkezésének gyorsaságával is.

A The Bell című, orosz nyelvű, független hírportál szerint a pilóták hibái az orosz polgári repülés rendszerszerű hibáira világítanak rá, arra hogy repülésbiztonsági szempontból Oroszország az afrikai országokat is alulmúlja: az IATA tavalyi adatai szerint a FÁK-országokban a sugárhajtású utasszállítók egymillió repülésére 1,19 súlyos légi incidens esett, ami a legmagasabb mutató a világon. Oroszországban 2010 óta 12 légi katasztrófa történt, amelyek közül csak kettőt okoztak kizárólag műszaki körülmények, a többi esetben az emberi tényezőé volt a főszerep.

Az Aeroflot SU-1492-es Moszkva-Murmanszk járata vasárnap este kényszerleszállást hajtott végre a seremetyjevói reptéren, ahol a leszállópályán kigyulladt. A balesetben a gépen tartózkodó 78 főnyi utasból és személyzetből 41-en életüket vesztették. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) vizsgálja, hogy a tragédiát emberi , műszaki vagy időjárási tényező okozta-e.

MTI