Spanyolországban a közlekedésbiztonság már nemcsak az utakon és a jogszabályokban, hanem a hatóságok beszerzési döntéseiben is megjelenik. Az ország Közlekedési Főigazgatósága (DGT) útmutatót tett közzé, amely bemutatja, hogyan érvényesíthetik a közintézmények a közlekedésbiztonsági szempontokat építési beruházásaik, áru- és szolgáltatásbeszerzéseik során. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) beszámolója szerint a javasolt eszközök között szerepelnek a biztonságos mobilitási tervek, a munkatársak közlekedésbiztonsági képzése, a fejlett biztonsági technológiákkal felszerelt járművek előírása, valamint a közúti közlekedésbiztonsági irányítási rendszerekre vonatkozó ISO 39001 szabvány szerinti tanúsítás megkövetelése.

Az útmutató gyakorlati használhatóságát egy melléklet adja, amelyben országos, regionális és helyi szervek valós közbeszerzési kiírásai szerepelnek, így más ajánlatkérők ezeket mintaként használhatják. A DGT ráadásul nem állt meg a tanácsadásnál: belső utasításban saját beszerzéseire is alkalmazza a megközelítést, így a járműbérlésre, a járművásárlásra és a szállítási szolgáltatásokra kötött szerződéseire is.

A közútfenntartási munkálatok biztonságos lebonyolításában a megfelelően felszerelt járművek, a dolgozók felkészültsége és a szabályos forgalomterelés egyaránt fontos szerepet játszik. (Forrás: AI generált illusztráció)

A munkahelyi halálesetek jelentős része az utakon történik

A lépés hátterében a munkavégzéshez kapcsolódó közúti balesetek súlyos mérlege áll. Az ETSC által idézett adatok szerint 2022-ben Spanyolországban 236 ember vesztette életét munkával összefüggő közúti balesetben, és a közúti halálesetek az összes munkahelyi haláleset 27 százalékát tették ki. Uniós szinten még kedvezőtlenebb a kép, hiszen a munkával összefüggő halálesetek nagyjából 40 százaléka köthető a közlekedéshez. A közlekedésbiztonság tehát munkavédelmi kérdés is, amelyre a munkáltatóknak és megrendelőiknek egyaránt van ráhatásuk.

Mit enged ma az uniós közbeszerzési jog?

Az Európai Unió 2014-es közbeszerzési irányelve már most is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérők társadalmi szempontokat, például az egészség és a biztonság védelmét is figyelembe vegyék. Az ETSC szerint azonban az Európai Bizottság tavaly közzétett saját értékelése egyáltalán nem tért ki arra, hogy a tagállamok mennyire alkalmaznak kifejezetten közlekedésbiztonsági feltételeket. A Bizottság kutatásai általánosságban is azt mutatták, hogy a környezetvédelmi és társadalmi szempontok alkalmazása sem nem optimális, sem nem egységes az unióban. Ennek egyik oka meglehetősen prózai: egyes ajánlatkérők jogvitától tartanak, ha nem a legalacsonyabb árú ajánlatot választják.

Minőség az ár helyett, de a közlekedésbiztonság kimaradt

Ezen változtatna az Európai Bizottság szeptember 9-én bemutatott javaslata, amely a közbeszerzési szerződésekről és a koncessziókról szóló új rendeletet vezetne be. A tervezet szerint az ajánlatkérőknek többé nem kellene a legolcsóbb ajánlatot választaniuk, a döntés fő szempontja ugyanis a minőség lenne, amelybe a környezetvédelmi, társadalmi és innovációs szempontok, valamint a biztonsághoz és az ellenálló képességhez kapcsolódó megfontolások egyaránt beletartoznak. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság is szerepel a javaslatban, a munkavégzéshez kapcsolódó közlekedésbiztonság beépítéséről azonban nem esik szó, és semmi nem kötelezné a közszféra beszerzőit arra, hogy ezt figyelembe vegyék.

Az ETSC szerint ezzel elszalasztott lehetőségről van szó. A közintézmények Európa legnagyobb járművásárlói, szállítási szolgáltatás-megrendelői és útépítési megrendelői közé tartoznak, a spanyol példa pedig azt mutatja, hogy ez a vásárlóerő a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek megelőzésére is felhasználható. A szervezet ezért arra szólítja fel az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az új jogszabály társadalmi és minőségi szempontjai között kifejezetten nevesítsék a közlekedésbiztonságot, és fontolják meg minimumkövetelmények bevezetését a járműveket, járműállományokat és közúti infrastruktúrához kapcsolódó munkákat érintő szerződésekben. Az ETSC azt is szeretné, ha ezek az elvárások a teljes ellátási láncra, így az alvállalkozókra is vonatkoznának. A javaslat most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül.

Miért érdekes mindez Magyarország számára?

A magyar közszféra szintén jelentős járművásárló és szolgáltatásmegrendelő: önkormányzatok, közösségi közlekedési társaságok, az állami közútkezelő és a rendvédelmi szervek rendszeresen írnak ki tendereket járművekre, személyszállításra, áruszállításra és útépítésre. Mivel a Bizottság rendeletet és nem irányelvet javasol, az elfogadott szabályok átültetés nélkül, közvetlenül alkalmazandók lennének a hazai ajánlatkérőkre is. Ha a Parlament és a Tanács az ETSC kérésének megfelelően beemeli a közlekedésbiztonságot a minőségi szempontok közé, az a magyar tenderek értékelési rendszerét is átalakíthatja, bár a végleges szövegről egyelőre nincs döntés. A spanyol útmutató ugyanakkor addig sem elérhetetlen minta, hiszen a 2014-es irányelv már most is teret ad a társadalmi szempontoknak, így a fejlett vezetéstámogató rendszerekkel felszerelt járművek pontozása, a járművezetők rendszeres képzésének előírása vagy az ISO 39001 szerinti tanúsítás elvárása elvben a jelenlegi keretek között is beépíthető a kiírásokba. A közbeszerzéseken induló fuvarozók, autóbusz-üzemeltetők és építőipari cégek számára ez azt is jelenti, hogy aki már most a biztonságra figyel, a jövőben előnyből indulhat a tendereken. Az ETSC hasonlóan elszalasztott lehetőségnek tartotta az uniós műszaki vizsga szabályainak parlamenti tárgyalását is, amelyről korábbi cikkünkben számoltunk be. A szervezet a járművekbe épített életmentő biztonsági technológiák megtartásáért is következetesen kiáll, erről itt írtunk részletesen. A fejlett vezetéstámogató rendszerek uniós felügyeletének hiányosságait pedig ebben az elemzésünkben mutattuk be.

A jogalkotási folyamat még az elején tart, így van esély arra, hogy a közlekedésbiztonság a Parlament és a Tanács tárgyalásai során bekerüljön a szövegbe. Ha a tendereken valóban a minőség kerül előtérbe az ár helyett, vagy legalábbis nagyobb súlyt kap, a közlekedésbiztonság is beférhet a szempontok közé. Az ETSC szerint azonban, ha ezt semmi nem írja elő kifejezetten, továbbra is minden kiíró maga dönti el, foglalkozik-e vele. Spanyolország példája jól mutatja: hogy mennyire biztonságosak a közpénzből vett járművek, megrendelt szolgáltatások és megépített utak, az nemcsak a szabályokon, hanem azon is múlik, mit és hogyan vásárol az állam.

Fogalomtár

Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (European Transport Safety Council, ETSC): brüsszeli székhelyű, független nonprofit szervezet, amely szakmai elemzésekkel segíti az uniós közlekedésbiztonsági jogalkotást.

Spanyol Közlekedési Főigazgatóság (Dirección General de Tráfico, DGT): a spanyol belügyminisztérium alá tartozó hatóság, amely a közúti forgalomért és a közlekedésbiztonsági politikáért felel.

ISO 39001 (Road traffic safety management systems): nemzetközi szabvány, amely a szervezetek közúti közlekedésbiztonsági irányítási rendszerére határoz meg követelményeket, hogy csökkentsék a tevékenységükhöz kapcsolódó halálos és súlyos baleseteket.

Forrás: European Transport Safety Council (ETSC): Spain shows how public procurement can save lives on the road, but new EU rules miss the chance to make it the legal norm, a spanyol Közlekedési Főigazgatóság (DGT) közbeszerzési útmutatója; az Európai Bizottság 2026. szeptember 9-i javaslata a közbeszerzési szerződésekről és koncessziókról szóló új rendeletre. A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.