A cikk első részét itt találja.

Luxusfelszereltség alapáron

Az igényes technika és a gazdag alapfelszereltség mindig jellemző volt a márkára, a legtöbb kocsit például tíz éve is felár nélkül szerelték fel elektromosan állítható bőrüléssel, távolságtartós tempomattal, fejlett navigációs rendszerrel, felnő nézetet adó kamerarendszerrel, Bose hifivel, kulcs nélküli bejutással, kanyarban elforduló bi-xenon fényszóróval, és még a fényezés terén is tudtak valami érdekességgel szolgálni, a festékréteg ugyanis az apró karcokat idővel magától eltűntette a hozzáadott gyantának köszönhetően. Ezeket az extrákat a német vetélytársakhoz csak jelentős felár ellenében lehetett megkapni, ha egyáltalán meg lehetett.

Egy 2012-es FX fényűző beltere

Azonban a jó ár-érték arány sem tudta elterelni a figyelmet a márka legnagyobb hiányosságáról, a szűk motorválasztékról. A 3,7 literes szívó V6-os és az 5,0 literes szívó V8-as Amerikában megfelelő volt, de Európában a takarékosabb és nyomatékosabb turbódízeleket keresték inkább a jómódú ügyfelek. Eleinte azt hitte az Infiniti, hogy a – a Lexushoz hasonlóan – a hibridesítéssel elcsábíthatja a dízelre vágyó ügyfeleket. Azonban a 3,5 literes V6-os köré épülő rendszernél a villamosítás inkább a teljesítmény növelését, nem pedig a fogyasztás csökkentését szolgálta, így a dízelhívők továbbra sem adták egymásnak a kilincset az Infiniti szalonok bejáratánál.

Vettel legjobb éveiben az Infiniti volt a Red Bull Forma-1-es csapat fő támogatója, így a német sztár a márka közelébe került

Aztán kényszermegoldás született: a Renault-Nissan cégcsoport polcairól a franciák régi háromliteres V6-osa került be a nagyobb Infinitik orrába, ami eleinte tényleg megdobta az eladásokat. Különösen a 2011-ben érkezett, 5-ös BMW méretű M limuzinban vált népszerűvé a dízel, de a nagy szabadidő-autókat is főleg azzal vették, mert csak így lehetett 10 liter alatt tartani a fogyasztást.

A Q50 komoly világújdonsággal debütált

A Q50 is Japánban készült

Hiába volt már M, a nagy darabszámban eladható autók még mindig hiányoztak a választékból. Aztán 2013-ban végre megjött a G37-est váltó, a 3-as BMW vetélytársának szánt Q50, amelynek futóművét az Infiniti által támogatott Forma-1-es csapat világbajnok sztárversenyzője, Sebastian Vettel segítségével hangoltak (később a FX-ből kihegyezett Vettel Editiont is bemutattak).

De ez a sportszedán sem aratott nagy sikert, pedig ezt már a Mercedes 2,2-es négyhengeres dízelével is meg lehetett vásárolni, a dízel azonban zajos volt és kulturálatlan. Ennél is nagyobb problémának bizonyult, hogy nem volt kombi karosszériaváltozat, ráadásul világon elsőként bemutatott „by wire” elektromos kormányzás sem aratott elismerést sem a szakújságírók, sem a vásárlók körében. Olyannyira, hogy két évvel a bemutató után jelentősen át is dolgozták a szabadon programozható (áttételt és rásegítést is) rendszert, és ettől kezdve az alapmodellekhez már hagyományos villanyszervót kínáltak.

A Q50 egyedülálló, "by wire" rendszerű Direct Adaptive kormányzása. Azért volt egy mechanikus kormánymű is beépítve vész esetére

Az is rossz döntésnek bizonyult, hogy a Q50 érkezésekor átnevezték a meglévő, régebbi modelleket, hogy egységes névadási rendszer alakuljon ki. Azonban ez a lépés nem könnyítette meg a vásárlók tájékozódását, sőt, zavart okozott, hogy az M-ből hirtelen Q70, az FX SUV-ból meg QX70 lett, mert az autók ugyanazok maradtak.

Kompakt autó Angliából, Mercedes-technikával

Az igazi európai áttörést azonban nem a Q50-től, hanem a 2015-ben bemutatott, Mercedes A-osztály alapokra épített Q30-tól, és emelt futóműves, terepesített változatától, a QX30-tól várta az Infiniti, hiszen ezeket a modelleket kifejezetten az európai piacra fejlesztették ki, és Európában, a Nissan sunderlandi gyárában készültek. Ezúttal arra is ügyeltek, hogy a kezdetektől legyen többféle négyhengeres dízelmotor is a választékban: az 1,5-ös a Renault-tól, a 2,2-es a Mercedestől származott.

A kompakt méretű Q30 volt az egyetlen Infiniti, amit Európában, Európának gyártottak

Azonban a Q30 egyszerűen nem bizonyult elég jónak az alsó-középkategória népes és igen erős mezőnyében, a magas ár, a szűk utastér, a csupán átlagos vezethetőség és a nehezen befogadható formavilág egyaránt okolható az értékesítés döcögéséért. Az időközben bemutatott, Q50-alapokra épített sportos kupé, a Q60 ha lehet, még kevésbé ütötte meg az európai prémiumautó-vásárlók ingerküszöbét, pedig potens, 400 lóerős turbós V6-osa még a BMW 340i sorhatosánál is izmosabb volt.

A forradalmi motorral szerelt új SUV már nem jut el hozzánk

Talán az új, közepes méretű SUV, a QX50 lehetett volna az a modell, ami kihúzza a csávából Európában a céget, de a Carlos Ghosn-t nélkülöző vezetőség végül az európai kivonulás mellett döntött, mielőtt a SUV megérkezhetett volna a kontinensre.

A QX50 motorja olyan erős, mint egy turbós benzines, és olyan takarékos, mint egy turbódízel

Pedig a QX50 hordozott egy fontos technikai innovációt: a 20 éven át fejlesztett, kétliteres, négyhengeres VC-Turbo benzinmotor képes egy trükkös mechanizmus segítségével (aminek működését a videón lehet megnézni) a sűrítési arányát 8:1 és 14:1 között szabadon változtatni, előbbi a sportos, utóbbi a takarékos autózást segíti. Az új motor legnagyobb teljesítménye 272 lóerő, legnagyobb nyomatéka 380 Nm, miközben 35 százalékkal kevesebbet fogyaszt, mint a régi 320 lóerős, 3,5 literes V6-os szívómotor (11,3 helyett 7,3 liter benzinnel is megelégedett).

A forradalmi, változó sűrítésű VC-Turbo motor működési elve

Lenyűgöző tanulmányautók

Amit viszont az Infiniti mindig is jól csinált, azok a nemzetközi autószalonokra időzített lenyűgöző tanulmányautók, amelyekkel számtalan díjat zsebeltek be az utóbbi években. Emlékezetes volt például a 40-es évek versenyautóiról mintázott Prototype 9, a modern együléses Prototype 10, a formatervezési díjakkal elárasztott Q80, Q és QX Inspiration, valamint a Gran Turismo videojátékba tervezett, és életnagyságban is megépített Concept Vision GT.

A retró stílusú Prototype 9 tanulmány 2016-ból. A 40-es évek versenyautói előtt tiszteleg

Technikai tanulmányokat is készítettek, ezek közül a Nissan GT-R szupersportautó hajtásláncával szerelt Q50 Eau Rouge, vagy a Forma-1-es hibrid technológiával ellátott Q60 Project Black S volt a két legjelentősebb, de végül egyik sem került gyártásba.

Az új átstrukturálási terv részeként az Infiniti 2021-től portfóliója elektromosítására koncentrál, véget vet a dízelmotoros autók gyártásának. A vállalat nagyobb hangsúlyt fektet majd az észak-amerikai SUV-kínálatára, a következő öt évben öt új típust mutat be Kínában, valamint erősíti együttműködését anyacégével, a Nissannal.