Ti minek öltöznétek be? (kép: showszinhaz.hu)

Tóbiás és Balambér nagyon izgatottan ment haza az iskolából péntek délután, mert tudták, hogy hamarosan visszamehetnek a suliba, de nem tanulni indulnak, hanem az iskolai farsangi bálba. Minden évben megrendezésre kerülő farsangi bálon mindig részt vesz a két kutyakölyök, és idén is nagyon jó jelmezt választottak maguknak.

- Jaj Tóbiás nagyon izgulok az este miatt. Szerinted valamelyikünk megnyeri a legjobb jelmez díját? – kérdezte Balambér.

- Szerintem annyira jó a jelmezünk, hogy tuti megnyerjük! – lelkendezett Tóbiás.

- Ha haza érünk próbáljuk fel a jelmezeket, és csináljunk fotókat. – kérlelte testvérét Balambér.

- Rendben kisöcsém, de el ne késsünk a bálból. – válaszolta kedvesen Tóbiás.

Amint hazaértek a jó testvérek, gyorsan átöltöztek a jelmezükbe, amit még tegnap kölcsönzött ki nekik az édesanyjuk, és anyukájuk csinált róluk egy-két fotót.

- Drágáim, tudjátok, hogy mi is az a farsang? Tudjátok mi a farsang története és jelentése? – kérdezte őket az édesanya.

- Én nem tudom, meséld el! – kérlelte Balambér.

- Rendben elmesélem, de csak röviden, hogy el ne késsünk az iskolai bálból.

Itt mindek más bőrébe bújhat (kép: boldsky.com)

A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. A Föld különböző országaiban zajló farsangi ünneplések mindegyikének van egy közös eredője a múltban. Megjelenési formájukban ezek a tél végi maszkos, álarcos, jelmezes ünnepi vigasságok és események. Ebben érhető leginkább tetten az az ókori vonulat, amely a világ számos népénél hasonló gyökerekből fakad. A tél vége és tavasz kezdete, a termékenység és bőség időszakának kezdete az ókori népek mindegyikénél jeles ünnep volt, amit képletes díszítéssel, különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek. A magyar farsangi szokások jellemzően néphagyományokra épülnek, mégpedig elsősorban német eredetű néphagyományokra. Legrégebbi képviselői a farsangi köszöntők valamint a maszkos-jelmezes felvonulások, az úgynevezett maszkos alakoskodások.

Így néz ki egy busójárás! (kép: kossuthsuli.lapunk.hu)

Mohácson a farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A télűző fesztivál a „farsang farka” három napig, farsang vasárnapjától húshagyó keddig tart, amelynek csúcspontja a karnevál. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása. A partraszállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” (s Kismohácsról, amely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Ezután a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak. Sötétedéskor, a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása után az egybegyűltek máglyagyújtással égetik el a telet jelképező koporsót és a főtéren körtáncokat járnak. A fesztivál vendégeinek tanácsos a kicsiny gyermekeket a karnevál zajongásától távol tartani, mert a kicsik az ágyúlövéstől és erős kolompolástól, kerepléstől könnyen megijedhetnek. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a maszkokon a szemnek fúrt kis lyuk miatt a busóknak nincs teljes térlátásuk, ezért a mellettük, alattuk, felettük lévő tárgyakat és a fesztivál vendégeit csak részlegesen érzékelik.

A legfinomabb farsangi étel! (kép: mindmegette.hu)

A farsangi fánk eredete:

„Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott.., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek.”

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történtünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!