Az ügy most újból a fellebbviteli bíróság elé kerül. A legfelsőbb bíróság elsősorban arra hivatkozott döntésében, hogy a 2021 nyarán ítéletet hozó fellebbviteli bíróságnak nem volt megfelelő az összetétele, mivel három bíró közül kettőt Andrzej Duda elnök az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) által vezetett kormány által kezdeményezett igazságügyi reform után nevezett ki.

A legfelsőbb bírósági tagok egy része már korábban is kétségbe vonta az ilyen bírói kinevezések szabályosságát. Ennek oka az volt, hogy az igazságügyi reform keretében módosultak a bírák jelölését véleményező igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) szóló előírások. A KRS egy részét - a bírókat - azóta a szejm képviselői választják meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. A lengyel igazságügyi reformot az október 15-i parlamenti választások előtt ellenzékben lévő politikusok, valamint az európai uniós szervek is bírálták.

A legfelsőbb bíróság által decemberben hatályon kívül helyezett, 2021-ben hozott döntésében a varsói fellebbviteli bíróság megerősítette a 2019-es ítéletet, melyben kötelességmulasztás miatt 10 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Tomasz Arabskit, aki a lengyel kormányfői hivatal vezetőjeként a 2010-es szmolenszki államfői utat szervezte. A kormányfői hivatal egy másik, korábbi alkalmazottjára pedig 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki.

A pert 2014-ben a légikatasztrófa egyes áldozatainak hozzátartozói kezdeményezték. A per során 2018-ban tanúként Donald Tuskot is meghallgatták, aki 2010-ben a kormányfői posztot töltötte be, és akit a varsói szejm újból miniszterelnöknek választott meg.

Archív fotók forrása: hirado.hu

Tusk 2010. április 7-én Vlagyimir Putyin akkori orosz kormányfővel - jelenlegi elnökkel - együtt vett részt a katyni vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett ceremónián. A Lech Kaczynski államfő vezette, magas rangú tisztségviselőkből álló küldöttség pedig három nappal később utazott oda. 2010 áprilisa óta többen azzal vádolták Tuskot, hogy Putyin nyomására lehetővé tette az akkori katyni megemlékezések kettéválasztását.

A szmolenszki légikatasztrófát a repülőgépen tartózkodó 96 ember közül senki sem élte túl. A tragédia körülményei máig tisztázatlanok, a műszaki okok vizsgálatát végző orosz és lengyel hatóságok 2011-ben egymástól eltérő részleges eredményekre jutottak, mindkét fél azonban lényegében emberi tévedésekre vezette vissza a történteket. A PiS kormánya által létrehozott bizottság 2016-ban új vizsgálatot indított. A még le nem zárt eljárás során robbantásos merénylet gyanúját fogalmazták meg.