A hatvanas években az ipari termelés lázában élt a világ, milliószámra gyártottak autókat, hogy mindenkinek jusson. Senki se gondolt rá, hogy mi lesz néhány évvel később az újkorában megbecsült, de élete végén eldobásra ítélt kocsival? A nagyon környezettudatos Svédországban rengeteget eresztettek le tavak fenekére, olajostól, akkumulátor-savval együtt, nálunk is sok végezte erdőszélen, vagy álldogál valahol, az idők végezetéig.

Gondoljunk bele, 2022 végén 1270 millió gépjárművet tartottak nyilván Földtekénken. Mi lesz belőlük húsz év múlva? Értéktelen roncs. Évente százmillió kocsit gyártanak, egyre nagyobb nyersanyag-beszerzési problémákkal küszködve. Tehát értékes ércekből, félgyártmányokból, s nagyon értékes ritkafémekből lesz minden esztendőben, saccolva, 150-200 millió tonna, jórészt veszélyes hulladék! Ez már globális viszonylatban is számottevő mennyiség… Azért zsigereljük ki bolygónkat, hogy beszennyezhessük!

Egyedül a Toyota Motor Corporation, az autókereskedő Toyota Tsusho Corporation, és az acélgyártó Aichi Steel Corporation jutott látnoki gondolatra és elhatározásra, 1970-ben megnyílt Toyota Metal néven a világ első számottevő roncsgépkocsi-visszaforgató üzeme, és azóta is dolgozik.

A Toyota Metal az elmúlt ötvenhárom évben a legmagasabb szintre emelte az autóipari hulladékok feldolgozásának hatékonyságát. Három fő tevékenységi területe, a hulladékok aprítása, az aprításból visszamaradt pornemű anyagok (ASR) (automotive shredder residue) visszanyerése, valamint a kutatási és oktatási feladatokat ellátó autóipari újrahasznosítási műszaki központ.

A Handa városában működő Toyota Metal az egyetlen a világon, amely autógyártó irányítása alatt áll. Az aprítást gondos előkészítés előzi meg. Leeresztik a folyadékokat, eltávolítják a nem acél alkatrészeket, ezeket porítják és szétválogatják. Leszerelik az újra felhasználható karosszériaelemeket (pl. lökhárítókat és ajtókat), majd a karosszériát összepréselik, és így kerül az aprítóba.

A cég két nagy kapacitású, egyenként kétezer lóerős shreddert (aprítót) üzemeltet; egyikük, a 1990-ben üzembe állított, német berendezés nyolcórás munkanaponként mintegy ezer gépkocsit képes törmelékké zúzni, és összesen négyszáz tonna autóipari vashulladékot nyer vissza.

Az aprítás után visszamaradó finom por, az ASR évtizedeken keresztül hulladéklerakókba került világszerte. A Toyota Motor Company és a Toyota Metal azonban 1998-ban létrehozta ASR újrahasznosító központját, egyrészt, hogy véget vessen a környezetterhelő gyakorlatnak, másrészt, mert a modern autókban egyre több alumíniumot, kompozit anyagokat, rezet építenek be, amelyek visszanyerésével értékes nyersanyagokhoz jut az autóipar. Az ASR-t ma száz százalékban szétválogatja és újrahasznosítja a Toyota Metal.

Hasonló innovációkkal folyamatosan javítják a hulladék feldolgozását, a nyersanyagok visszanyerését. Az új megoldások kidolgozója az Automobile Recycle Technical Centre, azaz autóipari újrahasznosítási műszaki központ. A 2001-ben létrehozott intézmény legújabb feladatai közé tartozik például a nagyfeszültségű hibrid akkumulátorok állapotának megállapítására alkalmas eljárások és berendezések kidolgozása. Folyamatosan tökéletesítik a hagyományos módszereket is, hogy hatékonyan, gyorsan és könnyen szerelhessék ki a hulladékká vált járművek egyes alkatrészeit. A központ másik fókuszterülete a tudásátadás, amellyel részben az általános környezeti tudatosságot erősítik világszerte, másrészt hozzájárulnak modern hulladékhasznosító állomások megépítéséhez.

A Toyota Metal külön részlege foglalkozik a hibrid- és elektromos járművek hajtásláncainak újrahasznosításával, az ezekben felhasznált értékes nyersanyagok visszanyerésével. Ugyanez a helyzet a légzsákok újrahasznosításával. A cég több mint fél évszázados tapasztalatát az autóiparon kívül is hasznosítja. A vállalat értékteremtő stúdiója (Value Create Studio, VCS) például háztartási gépek – klímaberendezések és mosógépek –, valamint egyéb réztartalmú hulladékok újrahasznosításával foglalkozik, de a kishajók, motorkerékpárok és a szállítási láncolat „utolsó kilométerén” alkalmazott elektromos mikrojárművek feldolgozása is kompetenciái közé tartozik.

Ami a jövőt illeti, a Toyota Motor Corporation 2030-ra világszerte harminc elektromosjármű-feldolgozó és -újrahasznosító létesítmény megnyitását tervezi. A vállalat 2050-es környezetvédelmi kihívásának teljesítésében kulcsszerepet játszó újrahasznosítási tevékenységeket elősegíti, hogy a Toyota eleve úgy építi járműveit, hogy tömegük 99 százalékában újrahasznosítható legyen.

Közel egy évszázadon át óriási bűnöket kövezett el az autóipar a környezet, a természet, illetve végső soron az emberiség ellen, megmérgezve élőhelyét. Ilyet sose követne el egy hangyaboly, egy patkánykolónia, de a homo sapiens képes volt rá. Talán nem véletlen, hogy a távol-keleti kultúrkörhöz tartozó, a környezetet tisztelő Japánból indult el és terjed világszerte egy racionális, a fenntarthatóságot szolgáló kezdeményezés. Hazánkban is vannak jelentős járműgyárak, talán valamikor eljön az ideje, hogy itt is létesítsünk egy fordított autógyárat, ami felérne egy-egy vas- és rézbányával, amelyekből gyengén állunk. Akár regionális központ is lehetnénk, a Toyota nyomdokába lépve.