Túl a harmadik X-en

Teszt

2017.10.28.

Boros Jenő

A fogyasztók kérték, és ha ők kérték, akkor megkapják: íme az Opel X-családjának harmadik tagja.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni

A legújabb Opel crossover sorban a Grandland A szerző felvételei

Táncrend autókkal

Több mint kétezer tesztautó után olykor megpróbálom úgy összeállítani a táncrendet, hogy egymás után következzenek a rokonok. Most magától adódott a lehetőség, éltem hát vele. Nem szépítem a dolgot, elsőre nem volt világos nekem, hogyan áll össze legújabb Opel-modellcsalád, de aztán kiismertem a rendszert, melynek időrendi sorrendje egyszerű: Mokka X, Crossland X és a húsz centivel hosszabb GrandlandX, vagyis méretben inkább csak az első kettő áll közel egymáshoz.

Ahogy szoktam, először alaposan átböngésztem az adatokat és a sajtóanyagot, de bizony eltelt egy kis idő, mire átláttam, hogy melyiket, hová kell tenni. Mert ugye van a már évek óta sikerese Mokka X változata, aztán a közel hasonló méretű Crossland X és a Grandland X, vagyis elérkeztünk a harmadik X-ig, ami nevében is jelzi, hogy nagy, legalábbis nagyobb a többi családtagnál. A cég besorolása szerint a 4x4-es hajtással rendelkező Mokka X az SUV kategóriába, a csak elsőkerék-hajtással piacra kerülő Crossland X és a Grandland X inkább a crossoverekhez sorolható.

Népes família

A két kisebbet még itthon kipróbálhattam, éppen akkor, amikor már több mint száz napja tartott az egyesülési folyamat. Mármint a márciusban bejelentett frigyé, melynek keretében a PSA Peugeot-Citroen családba került az Opel és a Vauxhall. Előtte azért volt már liezonjuk, és a 2012-es kaland jegyében több gyermek, méghozzá egészséges iker fogant. Az idei év elején már nyilvánosan is bemutatták az új családtagokat, az Opel Crossland X-et és a Peugeot 3008-ast.

Őszre is jutott az újdonságokból, melyek már jóval testesebbek, mert hogy az Opel Grandland X és a Peugeot 5008-as is egy kategóriával feljebb versenyez. Szóval hivatalos párkapcsolat nélkül is szépségek születtek, vagyis fúzió nélkül is lehet kooperálni, hát még egyesülés után, de vajon mi jöhet még?

Lesz hibrid is

A Grandland Pozsonyban rendezett szűkkörű statikus bemutatóján még csak sejtettük, majd szeptemberben az Opel-főnök Michael Loscheller az új tulajdonos PSA nagyfőnök, Carlos Tavares jelenlétében be is jelentette, hogy jön a hibrid crossover, és éppen a Grandland ruhájában.

Ez még a jövő, de milyen a jelen, vagyis a csak belsőégésű motorokkal szerelt változat, mely októbertől a hazai szalonokban is kapható. A kistesókból már több száz fut a magyar utakon, nem véletlenül, hiszen az SUV és a crossosver is az európai és magyar újautó-piac legdinamikusabban fejlődő szegmense.

Magyar pálya

Koncz Gábor márkaigazgató idén 12 ezer új Opel eladásával és a teljes magyar piacra prognosztizálthoz hasonló 14 százalékos bővüléssel számol. A carinfo adatai szerint 2017 első kilenc hónapjában a márka szalonjaiban 7359 új személyautót értékesítettek, ami 9 százalékos piaci részt és darabszámban 3,2 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A trendhez és piaci igényekhez igazodva az Opel is erősít a városi terepjárók szegmensében, mert az itthon eladott új autók több mint harmada SUV és/vagy crossover, a méretben is egyre gazdagabb választékban a C-szegmensűek, vagyis a kompaktok dominálnak. A teljes szegmens három-negyedévi eladásai a carinfo összeállítása szerint 27 555 darab, ami 38,5 százalékos növekedést és 33,3 százalékos szeletet jelent a piaci tortából, így az SUV/crossover modellek részesedése 5 százalékkal nőtt egy év alatt.

Több szegmensben is vezet

Az Opelnél a Mokka adja a magyarországi eladások 13 százalékát, és ez várhatóan megduplázódik majd a Crossland-X és Grandland-X bevezetésével. Október elsejéig közel ezer Mokka X kelt el, de nem csak az SUV osztályban sikeres a márka: a kisautóknál első a Corsa (1348 db, +21,2 %) és szegmensében vezet a 87 százalékos növekedést mutató Vivaro Tour (433 db), de kategóriájában jól szerepel az Astra is, melyből idén 3169 kelt el, ezen belül a K-sorozatból 2053 darab, ami 42 százalékos növekedést jelent. A siker záloga, hogy az Opel márkáé a legfiatalabb, mindössze 2,5 éves modellsor, hála a tripla X-sornak és az Insigniának.

Richard Shaw design interpretátor

Nemzetközi produkció

A Gandland motorja és sebességváltója is francia, a Mokka X Zaragozában, a Crossland X és a Grandland X a PSA gyárában, Sochauxban készül. Indulásakor a Grandland X háromhengeres, 1,2 literes 130 lóerős teljesítményű benzines turbómotorral, vagy négyhengeres 1,6 literes 120 lóerős dízellel rendelhető, később jön még további négy konfiguráció, egészen 150 lóerős teljesítményig.

Azon csak szomorkodhatunk, hogy nem Made in Szentgotthárd jelzésűek...

A márka jellegzetes dizájnelemeiből épül a Grandland X: trapéz alakú hűtőrács, ívelt motorháztető, lehúzott lökhárító, emelkedő övvonal, több domborítás és döntött C-oszlop, valamint a szegmensben is divatos kétszínű fényezés.

Belsőség tempósan

A németországi tesztvezetésen az enteriőrdesign vezetőtervezője, Richard Shaw nevéhez illően mutatta meg belülről a Grandland X-et. A vezető felé döntött képernyő és nyílszerű levegőbeömlők jól harmonizálnak a többi elemmel. Kényelmes a kábel nélküli mobiltelefontöltő, biztonságos is az Opel márka újdonságainál már általános OnStar segélyhívó és információs rendszer, mely szállásfoglalásban és parkolóhely keresésben is segít.

A korlátozás nélküli német autópályaszakaszon meglepően ritkás volt a kora-délutáni forgalom, így biztonságosan lehetett majdnem kétszázas tempóra gyorsítani a Grandlandet, melynek benzines turbómotorja dinamikus és futóműve is jól hangolt. Csak szárazon próbálhattuk az autót, pedig a programozási lehetőség széles: öt fokozatban van hóra való, latyakra, homokra és vizes felülethez igazodó, igaz az elektronikus IntelliGrip feláras.

Egészséges hát

A korszerű asszisztens- és komfortfelszerelések is a Grandland részei: a gyalogosokat felismerő és automatikusan vészfékező adaptív sebességszabályozó, az elfáradásriasztó, az automatikus parkolóasszisztens és a 360 fokos kamera. A világítástechnikában ismét csúcstechnikát kínál az Opel a Grandland X stadionvilágításnak is beillő teljesen LED-es (AFL LED) fényszórójával

A komfortot AGR-minősítésű (Aktion Gesunder Rücken e.V. – Egészséges Hát Munkacsoport) ergonomikus első ülés, valamint fűthető kormánykerék és első-hátsó ülés fokozza. A kétszintes és alaphelyzetben 514 literes, de akár 1652 literesre bővíthető csomagtartó ajtaja láblendítésre nyílik és csukódik. Az utasok lehető legjobb csatlakoztatásáról, az Opel-re jellemzően, a legújabb generációjú Android Auto- és Apple CarPlay kompatibilis IntelliLink-rendszerek.

OPEL CROSSLAND X

Hosszúság:4477 mm

Szélesség: 1906 mm

Magasság: 1609 mm

Tengelytáv: 2675 mm

Csomagtér: 514/1652 liter

Benzinmotor:

1,2 literes Turbó/130LE

Nyomaték: 230 Nm/1750 perc. fordulatnál

Kombinált fogyasztás: 5,4-5,1 liter/100 km

CO2 kibocsátás: 127-117 gr/km

Dízelmotor:

1,6 literes Turbó/120 LE

Nyomaték: 300 Nm/1750 perc. fordulatnál

Kombinált fogyasztás: 4,6-4 litere/100 km

CO2 kibocsátás: 118-104 gr/km

A helyszín az első német smart city

A festői Rajna-Majna környékén, gyönyörű borvidéken rendezte a Grandland X tesztvezetését az Opel. A repülőtérről induló út első állomása a 150 ezer lakosú Darmstadt, azon belül is Boulderhaus volt, ahol az autó prezentációt tartották és ahol mobilkoyhábana főzték, sütötték a finom falatokat.

Azt is megtudtuk, hogy az első food truc 1866-ban készült az USA-ban, a meleg konyhás szekér ötlete a texasi Charles Goodnight szüleménye.

Az első digitális city Németországban pedig Darmstadt, mely a gasztronómia és a tudomány városa: lakóinak közel harmada diák. Az infokommunikációt, a tudományt és a technológiát tudatosan a városlakók szolgálatába álló smart citykből az előrejelzések szerint 2025-ben a világon 88 lesz, ebből 31 Európában, 32 pedig Ázsia Csendes-óceáni térségében, 31 Európában. A smart cityk összekapcsolt informatika rendszerével hatékonyabb a munka, nő a kreativitás és a közérzet is javul, mert csökkenthető például a forgalomterhelés: a spanyolországi Santanderben a belvárosi dugók 30 százaléka a parkolóhelykeresés miatt van. Az ilyen problémák totális digitalizációval minimálisra csökkenthetők. Nem véletlen, hogy 2014-ben Smart-City technológiákra világszerte 16 milliárd dollárt költöttek, 2020-ban ez az összeg már 41 milliárdra nő.