Kivételezett helyzetben vagyunk itt Magyarországon, hiszen az árstopnak köszönhetően egyelőre – július 1-jéig még egészen biztosan – kevésbé érezhetjük a bőrünkön, hogy milyen ütemben ugrott hatalmasat az üzemanyag ára az ukrán válság kitörésekor. Nem csak itt Európában, de még Amerikában is közel megduplázódott az üzemanyag ára, és soha nem látott magasságokba lépett. Azonban az sem mellékes, hogy ebből az összegből mennyit tesz félre az állam. Erről készített még 2019-ben kimutatást az Egyesült Államok Energiahivatala, ami nagyszerűen mutatja be az arányokat, amik valószínűleg azóta sem változtak érdemben.

Ami elsőre feltűnhet, hogy Magyarország inkább azon országok közé tartozik, ahol kevés extra adóval terhelik az üzemanyag amúgy is magas árát. Hasonló összegekkel dolgozik Lengyelország és Argentina is, de még Japán is, noha ők sokkal kisebb adót alkalmaznak a dízelen például. Nem meglepő módon Oroszországban a legkisebb az állami adó egy gallon üzemanyagon, de az Egyesült Államok is a negyedik ezen a listán. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban a legolcsóbb a tankolás, ám éppen ezért őket is érinti legváratlanabbul a mostani emelés.

A legnagyobb adót az Egyesült Királyságban kérik el, ott 3,5 dollárnyi fontot raknak egy gallon üzemanyagra. Mögöttük van Hollandia, Törökország és Olaszország. Azt is érdemes megfigyelni, hogy Görögországban például meglepően nagy eltérés mutatkozik, hogy mekkora adóterhet rónak a benzinre, és mekkorát a dízelre. Új-Zélandon például egyáltalán nem adóztatják meg a dízelt, míg a benzint igen. Ezzel szemben Ízlandon, az USA-ban, Svájcban és Mexikóban pont, hogy a dízelen van nagyobb adókulcs. Persze nem csoda, hogy néhány országban ekkora terhet rónak az autóval közlekedőkre, hiszen az autózás továbbra is luxus tevékenységnek számít. Ráadásul a villanyautózás forszírozott térnyerésével egyre nagyobb adóterhekre számíthatnak azok, akik kitartanának belsőégésű motoros autójuknál.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!