Közölték, az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadat ütnek el az utakon, különösen ősszel, amikor a nagyvadak mozgása megváltozik. A vadásztársaságok a veszélyes utak mellett figyelmeztető táblákat helyeznek el, így a gépjármű vezetőjének úgy kell megválasztania a sebességet, hogy a vad hirtelen felbukkanása esetén is el tudja kerülni az ütközést. Ez sötétben, egy kivilágítatlan erdei, és a vadak által sűrűn ját területen mindössze óránként 20 kilométeres sebesség is lehet a számítások szerint.



Mivel a vadgazdálkodás veszélyes üzem, az ütközéskor keletkező károk megtérítésére a polgári törvénykönyv vonatkozó része az irányadó. A tájékoztatás szerint a vaddal történő ütközés közlekedési balesetnek számít és mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget, illetve értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot. A vad az állam, illetve a vadásztársaság tulajdona, eltulajdonítása lopás - ismertetik.

Amennyiben a vadásztársaság és a gépkocsivezető is megtett minden tőle telhetőt a baleset elkerülésére, és egyikük sem vonható felelősségre, mindkét fél maga viseli a javakban okozott károkat. A vadásztársaság a vadban esett kárt, a gépjármű vezetője pedig a gépjárműben okozott kárt. A Mabisz közölte: az autóban esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjárműnek van casco-biztosítása. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető az úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is - teszik hozzá.

Magyarországon alacsony a casco-biztosítások száma: 2014-ben 819 ezer, 2015-ben 843 ezer, 2016 végén kevesebb mint 868 ezer casco-biztosítást kezeltek a biztosító társaságok. Így az elmúlt év végén a gépjárművek alig több mint 20 százalékának volt cascója és sok szerződés csak a kockázatok egy részét fedi le. A Mabisz közölte, javítana a helyzeten, ha a cascóra vonatkozó 15 százalékos biztosítási adó csökkenne.