Az elnök-vezérigazgató kiemelte: Budapest a magyar vasúti közlekedés legmeghatározóbb térsége, a kötött pályás útvonalakon közlekedők kétharmada érinti a budapesti elővárosi vonalakat, minden második vonat - legyen az személyforgalmi vagy teherszállító - befut a fővárosba.

Jelenleg Magyarországon a vasúti pályák mindössze 2,4 százaléka alkalmas óránként 140 kilométernél nagyobb sebességre, miközben a visegrádi országok átlaga 5-6 százalék - mutatott rá Homolya Róbert utalva arra, hogy az ország második legforgalmasabb szakaszán, a Budapest-Vác vonal fővárosi részén a vonatok alig több mint 30 kilométeres sebességgel képesek haladni.

Húsz év alatt 2000 milliárd forintos, javarészt uniós forrásból valósulna meg a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, amely biztosítaná, hogy a térségben megduplázódjon a vasúton utazók száma, és 115 ezer emberrel kevesebben közlekedjenek gépkocsival a város központi részei felé - mondta a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára az online konferencián.

Fürjes Balázs közlése szerint a véglegesítés előtt álló vasútfejlesztési stratégia konkrét célja között szerepel, hogy minden elővárosi állomásról óránként legalább négy vonat induljon Budapestre, amelyekkel legalább három metróvonal elérhető közvetlenül, és mindezt egyetlen bérlettel vagy jeggyel lehessen igénybe venni.

A koncepció legfontosabb elemei a Déli Körvasút és átmenő vasúti rendszer megvalósítása, a meglévő vasúti infrastruktúra felújítása és fejlesztése, hiányzó megállók és átszállókapcsolatok megépítése, valamint a járműpark fejlesztése - közölte az államtitkár.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!