Előző beszélgetésünket Dormán Emesével, a Magyar Kerékpárosklub vezetőjével ott hagytuk abba, hogy jól kiveséztük a honi kerékpárutakat, bemutatva néhány rossz példát is ezzel kapcsolatban. Az Ön ismeretei szerint külföldön kerékpáros barát a közlekedéspolitika?

„Külföldön létezik olyan szabályozás, ami a kerékpár vezetőjét sokkal jobban figyelembe veszi, így a kerékpározás feltételei inkább az élethez igazodnak. Például az USA Idaho államában a piros lámpa stop táblát jelent, a stop tábla pedig elsőbbségadás kötelezőt. Mindemellett az USA talán minden államában jobbra kis ívben szabad kanyarodnia minden járműnek.

Bicycles, Rolling Stops, and the Idaho Stop from Spencer Boomhower on Vimeo.

Párizsban most építenek ki olyan lámpás kereszteződéseket, ahol a bringával közlekedő körültekintés után átmehet.
Belgiumban 2005 óta, Franciaországban 2010 óta minden – gépjárműforgalom számára - egyirányú utcába be lehet hajtani kerékpárral két irányból. Svájcban az egy nyomon haladó járműveknek körforgalomban nem kötelező jobbra tartaniuk. Ausztriában és Németországban pedig nem kötelező a kerékpárutak használata, csak akkor, ha azt külön jelölik.”

És itthon érezhető kardinális változás?

„Budapest belvárosa például most sokat fejlődött - aminek tervezésében mi is részt vettünk, és amit a Bubi kialakításához kapcsolódóan szerződésben is vállalnia kellett a Fővárosnak. A MOL Bubihoz kapcsolódó intézkedési terv amúgy az alábbiakat tartalmazza: a főútvonalak és a gyűjtőutak (beleértve a hidakat) átalakítása, hogy azokon is lehessen kerékpározni,

• csomópontok felülvizsgálata, előretolt kerékpáros felállóhelyek kialakítása,
• egyirányú utcák megnyitása a kétirányú kerékpáros forgalom számára,
• forgalomcsillapítás: sebességcsökkentő intézkedések, a gyalogos és kerékpáros övezetek bővítése,
• akadályok felszámolása a kényelmes kerékpározás érdekében: szegélysüllyesztések, rámpák, tolósínek, kerékpáros átkötések kialakítása;
• kijelölt autóbuszsávok megnyitása a kerékpáros forgalom számára, 
• kerékpártámaszok és a Bubi gyűjtőállomások közvetlen környezetének forgalomtechnikai tervezése. ”

Önnek, önök szerint mi lehet egy reális jövőkép a kerékpáros közlekedést illetően? Meddig vagy hogyan fejleszthető úgy, hogy a napi forgatagban valóba társ legyen autós és kerékpáros?

„Előbb utóbb minden városvezetőnek be kell látnia, hogy nem fejleszthető a végtelenségig az egyéni járműforgalom a fenntartható közlekedési módok kárára. Szerencsére már vannak olyan szakemberek, döntéshozók, akik tudják, hogy a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése -  ellentétben azzal, amilyen olcsó - sokszoros gazdasági, egészségügyi és környezeti haszonnal jár. 

Miután egyre többen használják a kerékpárt közlekedésre, ez együtt jár azzal, hogy sokan vannak olyanok is, akiknek amúgy van gépkocsijuk vagy mondjuk BKV bérletük is. Tehát ismerős nekik mindenféle közlekedési mód. Ezáltal az eddig vélt ellentét megszűnik, mert az ismerős dolgokkal már kevésbé vagyunk ellenségesek.

Szakembereink összeállítottak egy nagyon hasznos kiadványt önkormányzatok számára Költséghatékony Fejlesztések címmel ( http://kerekparosklub.hu/koltseghatekony_fejlesztesek ), melynek segítségével településük fenntarthatóbb, jobb és élhetőbb lehet. Ebből megtudható, mit tehet egy önkormányzat költséghatékonyan és gyorsan a kerékpáros közlekedés fejlesztése érdekében. A 10 oldalas kiadvánnyal azt szeretnénk elérni, hogy településeink vezetői tisztában legyenek ezekkel az eszközökkel és egyben szeretnénk felajánlani együttműködésünket a szakmai munkában. 

Pár tény a kiadványból:

- A megfelelő kerékpáros fejlesztések segítik a levegő- és az életminőség javulását, a gazdasági fejlődés motorjai lehetnek.

- A ma leggyakrabban épülő rossz minőségű bicikliutakra fordított pénzből sokkal több és biztonságosabb kerékpársáv építhető.

- Egy darab kerékpárparkoló építésének költsége töredéke egy aszfaltozott parkolóhelyének.

- Biciklitárolók telepítésével egy autó helyén 8 kerékpár is elfér, ezzel hatékonyabbá válik a közlekedés, fellendül a kereskedelem

- Előretolt kerékpáros felállóhelyekkel könnyebbé és biztonságosabbá lehet tenni a lámpáknál való elindulást és kanyarodást.

- Kerékpáros nyommal ott is segíthetjük a bringázást, ahol nincs hely külön kerékpársávra, költségéből pedig 250 méter elkülönített kerékpárút helyett 50 kilométer úttest tehető biztonságosabbá.

- Egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpározásnak kerülőutakat spórol meg és a tévhitekkel ellentétben még a közlekedés biztonságát is javítja.

- Sebességcsökkentéssel, forgalomcsillapítással elkerülhetőek a balesetek és élhetőbbé tehetőek az utcák.

- Autóbusz-kerékpársávok szinte ingyen alakíthatóak ki.

Korábban szakpolitikusok és mérnökök inkább azt kérdezték: mit csináljunk a bringásokkal, egyre többen vannak és zavarják a közlekedést. Mára már van néhány szakember hazánkban is, aki szerencsére nem azt gondolja, hogy a közlekedés kizárólag autók jövését-menését jelenti, hanem emberek közlekedését, akik egyik nap így, másik nap úgy kelnek útra.”