– Először azt hittem, viccel a mérnököm, amikor a rádióban mondta, hogy hol végeztem. Erre nem számítottam. Olyan érzés, mintha aranyérmet nyertem volna – foglalta össze érzéseit Alex Zanardi miután augusztus utolsó hétvégéjén vendégpilótaként debütált a DTM-ben, és a misanói kaotikus második futamon óriási meglepetésre az ötödik helyen végzett egy BMW M4-essel.

A boldog "aranyérmes"

A DTM-ben ötödik helyet szerezni – még káoszversenyen, rendkívül szerencsés boksztaktika mellett is – bárkinek óriási teljesítmény, ám Zanardi egészen más kategória. Az olasz versenyző ugyanis 2001-ben kis híján tragikus balesetet szenvedett a Lausitzringen: a CART-futamon a boxutcából kihajtva megpördült az autója, amelybe csaknem 320-as sebességgel robban belet Alex Tagliani kocsija. Zanardi életét megmentették, de mindkét lábát elveszítette. Tény ugyanakkor az is, hogy a mostani DTM-es siker csak azokat lepte meg igazán, akik nem hallottak még Zanardiról. Az olasz sportoló elmúlt 17 évének tükrében ugyanis akár az is kérdés lehetne: miért kellett ennyit várni az DTM-debütálásra?

Akcióban a misanói esti versenyen

A Jordan, a Minardi, a Lotus és a Williams pilótájaként a Forma-1-et is megjárt, kétszeres CART-bajnok Zanardi ugyanis a brutális balesete után szinte azonnal megmutatta, milyen hatalmas elszántság és erő lakozik benne. Úgy másfél év telt el a csaknem végzetes ütközése után, amikor visszatért a Lausitzringre, ahol egy átalakított CART-autóval megtette az utolsó versenyéből még hiányzó köröket. Ráadásul nem is akárhogyan, hiszen az ideje versenyképes volt. Legalább ilyen meglepő volt az, hogy megindító visszatérése után még viccelődni is tudott: nevetve mondta, az ütközés nem jutott eszébe, talán csak akkor jöttek volna elő az emlékek, ha újabb balesetet szenved…

Noha akkor sokan azt gondolták, hogy ezekkel a körökkel zárta le versenyzői karrierjét Zanardi, ő másként látta: neki mindez épp csak az újrakezdés első pillanata volt. 2005-től ugyanis egy átalakított BMW-vel rajthoz állt a WTCC-ben, és még ebben az évben futamgyőzelmet szerzett. Öt szezont töltött a túraautó világbajnokságban, s ez idő alatt négyszer nyert, és összesen kilenc alkalommal volt dobogós. 2009 végén kiszállt a WTCC-ből, és átmenetileg hátrahagyta az autókat – de nem a versenyzést. Már korábban is részt vett több, a kézzel hajtott kerékpárosok számára kiírt versenyen, így elhatározta, próbára teszi magát 2012-ben a londoni paralimpián. Épp olyan elszántan készült, mint az autóversenyekre, s újra a csúcsra ért: két olimpiai bajnoki címet és egy ezüstérmet gyűjtött be. Négy évvel később pedig Rióban újra paralimpiai bajnok lett.

Mindegy, hogy mit hajt, mindig a maximumra törekszik

A paralimpiai felkészülés és a versenyek mellett alig három évet bírt csak ki autók nélkül. 2012-ben már tesztelt egy DTM BMW-t, két évvel később pedig egy Z4 GT3-al tért vissza a túraautózáshoz, és pontszerző eredményeket hozott a Blancpain szériában. Mindebből világosan látszik: Zanardi mostani döbbenetes DTM-sikere valójában cseppet sem volt előzmények nélküli.

Zanardi DTM szereplésének feltétele volt, hogy teljesítse az előírást: baj esetén öt másodpercen belül el kell hagynia az autót

Ehhez persze az is kellett, hogy a BMW – amelynek márkanagykövete a pilóta – nem kevés időt és energiát szánt Zanardi és autójának felkészítésére. Teljesen átalakították számára az M4-est. A pilóta egyébként akkor sem tudott teljesen komoly maradni, amikor a misanói futam után arról kérdezték, mi volt a legnehezebb számára. Nevetve mondta: „Pályán tartani a versenyautót.” Miközben ő jót derült ezen, az átlagos sofőr csak hüledezhet a belső kamerás felvételek láttán. Bal kézzel kormányoz, miközben a bal keze két ujjával adja a gázt a volán mögötti, azzal együtt forduló gyűrű húzásával. Közben a jobb kézzel vált fel a kormány mögötti flepnivel, vagy fékez egy karral, amelyen ott a visszaváltó gomb...

A kormány mögötti gyűrűvel húzza a gázt, a jobb oldali karral fékez és vált vissza

A futam után Zanardi arról is beszélt: az eredmény megnyugtatta, hogy még ma is képes kiemelkedő teljesítményre – vagyis esze ágában sincs szögre akasztani a sisakot. Olyannyira, hogy jelezte is, ez a DTM-futam csak egy újabb állomás volt, máris van egy újabb, januári terve: „Hatalmasat léptünk előre és lefektettük a műszaki alapokat a daytonai 24-órás futam felé vezető úton.”