Nick Lars Heidfeld német pilóta több rekordról is híres: ő az aki úgy állt legtöbbször Formula 1-es pódiumon, hogy soha nem nyert egyetlen Grand Prix futamon. Pedig szolgált több csapatnál is: 2005-ben a Williamsnél, 2007-ben és 2008-ban a BMW Saubernél versenyzett, 2011-ben még beülhetett a raliban megsérült Robert Kubica helyére, aztán ezzel véget is ért Forma 1-es pályafutása. Később hosszú távú futamokon indult, többek között Le Mans-ban is versenyzett a Rebellion Racing csapatnál a FIA World Endurance Championship sorozatban, majd a Mahindra Racing Formula E Team elektromos autójával indult városi futamokon. Most ismét megjelent a Fomula autók világában: új küldetése megfizethető versenysorozat indítása. feltörekvő versenyzőknek. Egyenlő karrierlehetőség mindenkinek, tehetségek támogatása, a sokszínűség felkarolása. Az új Formula széria nevében a G-betű öt angol szóra utal: Green, Groundbraking, Good, Growth, Global. Magyarul más betűk jelzik a küldetés lényegét: Zöld, Úttörő, Jó, Fejlődő, Globális A Formula G célja a megfizethető és elérhető zöld versenyzés ugyanazokon a hétvégeken és a ugyanazokon a pályákon, ahol belsőégésű motoros, alternatív üzemanyaggal működő és hibrid, valamint teljesen elektromos autókkal csatáznak. Az elektromos motorsport kategóriában a világ első kettős hajtású versenyautójával mérkőznek majd a pilóták. A 2024. végén induló szezonban négy régióban rendeznek független bajnokságot tíz azonos Formula G csapattal. A Formula G küldetését így fogalmazta meg Heidfeld: Arra törekszünk, hogy mindenkinek elérhetőbbé tegyük a motorsportot és hogy az valóban globális legyen! Ennek része a korlátok áttörése a motorsportban, ami egy úttörő vállalkozás, mert a Formula G világában ugyanaz az autó két erőszinttel állhat rajthoz ugyanazon a versenyhétvégén. A Formula FG1-ben a profi sofőrök 180 mérföld/órás (289,6 km/h) sebességgel száguldhatnak, a feltörekvő tehetségeknek szánt Formula G2 fejlesztői sorozatban 150 mérföld/óra (241 km/h) az elektronikusan maximált tempó. Minden autóval két sofőr indulhat két különböző kategóriában, a két villanymotor teljesítménye ennek megfelelően konfigurálható, ennek megfelelően állíthatók az első és hátsó légterelők is. A műfaj célja egy olyan platform építése, mellyel az autósport az elmaradottabb és alulreprezentált területeken is megjelenhet. Heidifeld alapítótársa és a Formula G sorozat elnök-vezérigazgatója Dilbagh Gill szerint ígéretes lesz a sorozat, mert húsz csapat negyven pilótája harcol majd a bajnoki címért. Az ACE Championship logisztikai feladatait az Európai Üzemanyagcellás teherautó technológia vezető cége, a Qunatron szolgálja ki hidrogénnel áramot termelő Fuel Cell elektromos hajtású teherautókkal, ezzel nem csak verseny közben biztosított globális együléses junior elektromos sorozat zéró kibocsátás-kibocsátása. A karrierépítést szolgálják az egyetemi programokkal induló, a pályán és a bokszokban történő gyakornokoskodások, Heidfeld szerint tömegsporttá kell alakítani az autózást, a mozgalom fontos szereplői a pilóták, szerelők, mérnökök, akik együttműködnek olyan szenvedélyes emberekkel, akiknek vérében van az autósport, valamint a biztonságos és zöld száguldás, További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A Széchenyi-egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszékének kutatási eredményeként jött létre az a szántóföldi adatgyűjtő robot, ami mesterséges intelligencia segítségével képes sokféle feladat ellátására. Fotó: SZE - Adorján András A ma már mintaoltalommal bíró eszköz egy távol-keleti robotplatform továbbfejlesztéseként született meg. Ennek során a készüléket nagyobb kapacitású hardverrel és szoftverrel látták el, valamint olyan speciális szenzoros egységekkel szerelték fel, melyek lehetővé teszik, hogy környezetének különböző paramétereit – például a környezeti levegő hőmérsékletét, a páratartalmat – meghatározza. Ezen felül kiegészítették napsugárzás mérésére alkalmas szenzorral, illetve egy talajszondával is, amelynek segítségével információkat gyűjt többek közt a talaj pH-értékéről, vezetőképességéről és káliumellátottságáról is. Ezek az adatok felhőalapú tárolással a memóriájába kerülnek, s így könnyen beilleszthetők a precíziós mezőgazdasági technológiába. „A robotot kamerával is felruháztuk, ami tájékoztatja a kezelőjét a helyzetéről, illetve mesterséges intelligencia segítségével képes elemezni a begyűjtött képeket és osztályozza is azokat. A kísérleti területen a paradicsom részeit tudtuk detektálni: az eszköz észlelte a levélzet elváltozásait, termésszámlálást és termésbecslést végzett. Ezen felül egy lézeres távolságmérő modullal is elláttuk, amit a navigációban alkalmazunk, ezáltal képes önmaga vezérlésére, tud tájékozódni az adott növény sorai között, és útvonalat tervez” – hangsúlyozta dr. Ambrus Bálint adjunktus, a robot vezető fejlesztője. A készüléket a kutatók tavaly kezdték el alkalmazni: üvegházban és szántóföldön is tesztelték paradicsomkertészeti kultúrában, ami más növényekre is kiterjeszthető a későbbiekben. „A robot megalkotása Ambrus Bálint doktori munkájából indult ki, és büszkék vagyunk arra, hogy mintaoltalommá vált. Fejlesztésünk azért is fontos, mert az Európai Unió 2030-ra emisszió- és növényvédőszer-csökkentést tűzött ki célul a mezőgazdaságban, melyhez a monitoringrobotok úgy járulnak hozzá, hogy előrejelzéseikkel csökkentik az ilyen beavatkozások számát. Általuk észlelhetünk olyat is, ami szabad szemmel nem érzékelhető, és olyan nagyszámú adathoz férünk hozzá gyorsan, ami segíti a termesztéstechnológiai optimalizációt a nagygazdaságokban is” – húzta alá dr. Nyéki Anikó Éva egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. A kutatásban dr. Ambrus Bálint és dr. Nyéki Anikó Éva mellett részt vett prof. dr. Neményi Miklós, a Biológiai Rendszerek és Precíziós Technológiai Tanszék professor emeritusa, prof. dr. Kovács Attila, a tanszék vezetője és dr. Teschner Gergely egyetemi adjunktus is. A készülék a munkaerőhiányra is választ ad: csupán egy operátorral több ilyen eszköz üzemeltethető egyszerre. „Robotunk felhasználása túlmutat a mezőgazdaságon: mivel a készülék kisméretű és olcsó üzemeltetésű, ezért más ágazatokban is hatékonyan alkalmazható. A mesterséges intelligenciának köszönhetően programozással könnyen átalakítható, így detektálhatóak olyan színek és alakzatok is, melyek nem csak a növénytermesztésben teszik lehetővé a használatát” – tette hozzá dr. Nyéki Anikó. A Széchenyi-egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködés Központjának (FIEK) feladata az intézményben keletkező szellemi alkotások piaci hasznosításának elősegítése. Ennek fontos alkotóeleme az iparjogvédelmi oltalmazhatóság vizsgálata is: a használatiminta-oltalom – amit a mosonmagyaróvári fejlesztésű robot megkapott – a találmányok jogi védelmének egy lehetséges útja. „A szabadalmi eljáráshoz képest a használatiminta-oltalom eljárás rendje egyszerűbb és gyorsabb. A szellemi alkotások iparjogvédelmi stratégiájának kialakításakor – a szabadalmi ügyvivőkkel együttműködve – számos szempontot figyelembe veszünk, és mindig arra törekszünk, hogy üzletileg hasznosítható, illetve a feltalálók számára is kedvező oltalmi formát találjuk meg. Az egyetem eredményességének mérőszámában így a szabadalmak mellett a használatiminta-oltalmi bejelentések is kiemelt szerepet kapnak” – emelte ki Kathi Dorottya, a FIEK szakreferense. „Egyetemünk nemrégiben elfogadott szabadalmát követően büszkék vagyunk az újabb iprajogvédelmi oltalmat kapott fejlesztésre, ami nem csupán mosonmagyaróvári kutatóink kivételes aktivitását tükrözi, hanem munkájuk kimagasló minőségét is” – húzta alá a FIEK üzletfejlesztési menedzsere, Szüle Bálint. Forrás: Széchenyi István Egyetem

Januárban az egy évvel korábbihoz képest 12,1 százalékkal, 851 ezer 690-re emelkedett a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma. Decemberben 3,3 százalékos csökkenést jegyeztek fel, ez volt az első visszaesés 16 hónap folyamatos növekedés után.      Fotó: ACEA Az EU valamennyi vezető piacán nőttek a januári eladások: Németországban 19,1 százalékkal, Olaszországban 10,6 százalékkal, Franciaországban 9,2 százalékkal, Spanyolországban pedig 7,3 százalékkal haladták meg a tavaly januári szintet. A kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) piaci részesedése egy év alatt 9,5 százalékról 10,9 százalékra, a hibrid-elektromos autóké (HEV) pedig 26,1 százalékról 28,8 százalékra nőtt. A hálózatról is tölthető, "plug-in" hibrid (PHEV) autók piaci részesedése 7,1 százalékról 7,8 százalékra emelkedett. A benzines és dízelmotoros autók együttes piaci részesedése 2024 januárjában 48,6 százalékot tett ki, ami csökkenés az egy évvel ezelőtti 53,7 százalékhoz képest. Tavaly az Európai Unió autópiaca erőteljes, 13,9 százalékos bővüléssel zárt 2022-hez képest, 10,5 millió új autót értékesítettek. Kétszámjegyű növekedést regisztráltak a legtöbb országban, köztük a három legnagyobb piacon: Olaszországban (+18,9 százalékkal), Spanyolországban (+16,7 százalékkal) és Franciaországban (+16,1 százalékkal). Németországban tavaly szerényebben, 7,3 százalékkal nőtt az új autók értékesítése. A kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos autók (BEV) piaci részesedés tavaly 14,6 százalékra emelkedett a 2022. évi 12,1 százalékról, megelőzve ezzel a dízelét, amely részesedése 16,4 százalékról 13,6 százalékra zsugorodott. A benzines autók 35,3 százalékos piaci részesedéssel megőrizték vezető helyüket, de csökkent a 2022. évi 36,4 százalékról. Tavaly a második legnagyobb szeletet az autópiacon a hibrid-elektromos autók (HEV) szerezték meg, 25,8 százalékos piaci részesedéssel, ami nagyobb az egy évvel korábbi 22,7 százaléknál. A hálózatról is tölthető, "plug-in" hibrid (PHEV) autók piaci részesedése ugyanakkor 9,4 százalékról 7,7 százalékra csökkent. MTI

Az idei díjazottal, Dr. Keszte Róberttel készült videó, amelyben megosztja vezetői hitvallását és az egyéni, illetve szervezeti siker ismérveit is, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.