Kiemelték, hogy a jövőben a HUMDA Zrt. koordinálja az elektromos meghajtású közlekedési eszközök állami támogatású pályázati rendszerét, ez vonatkozik többek között az elektromos autókra, és az elektromos rásegítésű kerékpárokra is. Az átállás a folyamatban lévő pályázatokat mindössze annyiban érinti, hogy azokat a HUMDA koordinálja majd. Az érintettek a támogatások kapcsán az elektromobilitas@humda.hu e-mail címen tudnak érdeklődni. A változásokról a HUMDA közösségi médiafelületein, valamint az ügynökség honlapján, az https://elektromobilitas.humda.hu/ oldalon is lehet tájékozódni. A HUMDA közleménye szerint az ügyintézés hamarosan a megszokott ütemben folytatódik, addig a pályázók és a kereskedők türelmét kérik. Felidézik, hogy az ügynökség szeptemberben vette át a Zöld Busz Program koordinálását. Azóta több sikeres demonstrációs mintaprojektet szervezetek, köztük az "e-ULTIMATE" nemzetközi projektet, amelyben Zalaegerszegen egy elektromos és egy dízel meghajtású autóbusz napi működtetési költségeit hasonlították össze. A HUMDA emellett a napokban írt alá megállapodást a Volánbusz Közlekedési Zrt. és a Mobiliti Volánbusz Kft. alkotta konzorciummal arról, hogy jövőre 60 új elektromos busz érkezik hazai nagyvárosokba.

A célunk 10 éve az volt, hogy közelebb hozzuk egymáshoz a szakmát, a vásárlókat, a döntéshozókat, a közlekedés valamennyi résztvevőjét - mindenkit, akinek köze van a gumiabroncsokhoz. Nem a jó értelemben vett lobbizást tartottuk és tartjuk a legfontosabb feladatunknak, hanem a társadalmi felelősségvállalást, azaz annak tudatosítását, hogy a felelős abroncshasználattal az egész ország nyer - közölték hírlevelükben. Ha a felhasználók – legyenek azok profi teherautósofőrök, hétvégi autósok, buszvezetők vagy bárki, aki gumiabroncsokon gurul - megfogadják a szakértőink tanácsait, kimutathatóan kevesebb lesz a baleset, a személyi sérülés, az anyagi kár, és csökken a kórházi ellátások költsége, a környezetszennyezés és az üzemanyag felhasználás. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt tíz évben mi is hozzájárulhattunk ahhoz, hogy a motorizáció ugrásszerű növekedése ellenére jelentős lépéseket tettünk egy élhetőbb és biztonságosabb társadalom irányába.  Egy évtized után érdemes visszatekinteni, hogy az alapítóknak - Apollo Tyres (korábbi nevén Vredestein), Bridgestone Magyarország, Continental Hungaria, Goodyear Magyarország, Hankook Tire Magyarország, Michelin Hungaria, valamint Pirelli Magyarország szövetségeként – mik voltak az eredeti céljaik: A gumiabroncs iparról és a gyártott termékekről pozitív ismeretet adjon át a lakosság és közösségek számára, illetve tájékoztassa a gazdasági és politikai élet résztvevőit, hozzájárulva egy megfelelő és globálisan is versenyképes jogi, illetve szabályozási környezet kialakulásához. Elősegíti, képviseli és megvédi a gumiabroncs gyártó és elosztó ipar törvényes érdekeit Magyarországon. Támogatja és a nyilvánosság elé tárja az ipar hozzájárulását az élet különböző területeihez, mint például a szállítás, a közbiztonság és a fenntartható fejlődés. Képviseli a gumiabroncs ipart a kormánnyal, kormányzati intézményekkel, médiával és egyéb üzleti szervezetekkel való egyeztetések során, figyelembe véve a nemzeti és Európai versenyszabályokat. Koordinálja az ipar azon törekvéseit, hogy a törvények és szabályozások szakmai felügyelettel alakuljanak ki olyan környezetvédelmi, technikai és közbiztonsági ügyekben, melyek érintik a gumiabroncs-gyártást és felhasználást. Szervezetünk tagjai elkötelezettek a magyar gazdaság iránt, ők termelik meg a magyar GDP a 2%-át, és biztosítanak mintegy 6.600 embernek munkát, családjuknak megélhetést. HTA megalakulása óta hangsúlyozzuk, a Magyar Gumiabroncs Szövetség valamennyi tagja meggyőződéses híve a fenntartható gazdálkodásnak, és a lehetőség szerinti leginkább környezetbarát működésnek. Tagszervezeteink elkötelezettek azzal kapcsolatban, hogy az egyéni hulladékkezelés keretében a továbbiakban is a legmagasabb színvonalon teljesítsék a hulladékgazdálkodási kötelezettségeiket a jelenleg még érvényben lévő termékdíj rendszer keretében jelentkező díjfizetési kötelezettségük mellett, és természetesen a jövőben is. Munkánk részeként folyamatosan egyeztettünk, és tesszük mind a mai napig a szakmai irányító testületekkel, törvényhozókkal, iparági szabályozókkal és közlekedésbiztonsági szervezettekkel. A HTA stratégiai törekvései elérésében több hazai szakmai szervezettel kötött stratégiai és együttműködési megállapodást és működött együtt, időrendben: Partnerség a Közlekedésbiztonságért Egyesület (korábbi nevén GRSP Magyarország Egyesület), OBB (ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság), MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége), HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) és így a mindenkori magyar kormánnyal, MASZSZ (Magyar Autós Szakmai Szövetség) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogutója, az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Szövetség kiemelt feladatának tekinti a felvilágosító kampányok, sajtóközlemények, rádió- és nyomtatott interjúk formájában végzett széles körű ismeretterjesztést a gumiabroncs-iparról és a gyártott termékekről annak érdekében, hogy a magyarországi gumiabroncs használatot tudatosabbá tegye. A fenti célok megvalósítása érdekében a HTA megalakulása óta tagja az Európai Gumiabroncs- és Gumigyártók Szövetségének (ETRMA), amely az európai gumiabroncs-ipar központi szövetsége. Büszkék vagyunk rá, hogy az elmúlt egy évtized során a HTA teljesítette az alapítók által kitűzött célokat, és hogy a HTA által célul kitűzött tudatos abroncshasználat elterjedése és meggyökeresedése összességében magasabb életminőséget eredményezett. Elkötelezettségünk nem változott, tíz éve változatlan: biztonságosabb közlekedés, fejlettebb közlekedési kultúra, a környezet fokozott védelme. Annak tudatosítása, hogy az abroncs nem csupán az egyik alkatrésze a járműnek, de egy olyan része, amelynek tudatos használata, cseréje és karbantartása a teljes társadalom életére pozitív hatással van.  

A kamara gazdasági pillanatkép, Győr gazdasága köszönti az 750 éves várost címmel szervezett összejövetelt, amelynek keretében a város öt meghatározó cégének és intézményének vezetője fejtette ki álláspontját. Németh Kinga Fotó: Audi Hungaria A beszélgetésben részt vett Németh Kinga, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja, Hetzmann Béla, a Rába vezérigazgatója, Szekeres István, a MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója, Havasi Ferenc, a Nemak ügyvezetője és Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora. Az első kérdés mindjárt izgalmas volt. Itthon tartható-e a magyar munkaerő? A kérdés Győr-Moson-Sopron megyében égető, a munkanélküliségi ráta 1 százalék alatt van. Az nem dolgozik, aki nem akar – hangzott el. Az eddig is köztudott volt, hogy Ausztria elszívja a munkaerőt Győr-Moson-Sopronból. A magasabb fizetések miatt tízezrek ingáznak naponta és tízezrek ingáznak hetente. Új jelenség, hogy Szlovákia is bejelentkezett a magyar munkaerőért. Meglepő adatok hangzottak el a kerekasztal beszélgetésen. Míg Győr-Moson-Sopron megyében az átlagfizetés bruttóban 1149 euró, ugyanez Pozsonyban, Szlovákia fővárosában 2240 euró. Markáns a különbség, így nem csoda, hogy főleg Mosonmagyaróvár térségéből, ahonnan Szlovákia közelebb van, mint Győr, megugrott a kijáró magyar munkások száma. A Rába vezérigazgatója. Fotó: Rába Egy további meglepetést is hallhattunk. A pozsonyi fizetések verik a magyar határral szomszédos osztrák tartomány, Burgenland fizetéseit, ahol az átlagfizetés 2083 euró. Ez is jóval magasabb, mint a kisalföldi átlag. A helyzet égető. A győri cégek szinte mindegyike komoly munkaerőhiánnyal küzd, hovatovább már a fejlesztések gátja lesz, hogy nincs munkás, nincs mérnök. Elsőként az Audi szólíttatott meg, a kérdés az volt, itthon tartható-e a munkaerő. Németh Kinga kifejtette: attraktív munkahelyekkel és feladatokkal a fiatalok itthon tarthatók, ha érzik és tudják, fejlődhetnek. Akiket csak a pénz ösztönöz, az el fog menni. Akinek pedig nem hivatása, hogy világpolgárként éljen, visszatalál. Meggyőződésem, hogy aki kötődik a kultúránkhoz, a városhoz és a munkahelyén fejlődni tud, itthon is megtalálja a boldogulását – fogalmazott Németh Kinga. Havasi Ferenc hosszú amerikai és németországi munka után tért haza, s úgy vélekedett, magasabb bérekkel itthon tarthatók. Ahhoz azonban, hogy a fizetéseket emelni tudjuk, hatékonyságnövelés szükséges, enélkül nem megy – fogalmazott. A VW pozsonyi gyára. Elszívó hatás. Fotó: VW A kör ördöginek látszik. Legalábbis rövid távon. A Rába vezérigazgatója azt mondta: ő azt próbálja megérteni, hogy aki az Audiban is tudnak dolgozni, miért dolgozik mégis a Rábában? A kérdés derültséget keltett a hallgatóság körében. Egy újabb témát vetett fel a moderátor, ez a kitörési pontokra vonatkozott. Szekeres István az exportnövelésben látja a kitörési pontot. A rektor az innovációban. Az Audi Hungaria képviselője az egyetemmel kialakított kiváló kapcsolatot emelte ki. Azon dolgozunk – mondta Németh Kinga, - hogy az egyetemmel megkeressük azokat a kicsi, közepes és óriási témákat, amelyekkel rövid távon meg tudjuk megmutatni, hogy a kapcsolat működik. Ezt a változást mi generáljuk, a mi felelősségünk. Zseniális lehetőség számunkra, hogy ilyen nagyszerű egyetem van Győrben. A kooperáció mindenkinek fontos, nekünk éppúgy, mint a KKV-knak. A magyar ember okos, flexibilis, gyorsan tanul és az elméleti tudást hamar gyakorlati tudássá alakítja – zárta gondolatait Németh Kinga. Szóba került az is, hogyan viszonyulnak a maszkhasználathoz és a védőoltáshoz? Németh Kinga elmondta: maszkpárti, és munkatársai nem értik, ha az Audiban kötelező viselni, akkor a városban és Magyarországon miért nem? Eddig is megtették a koronavírus elleni küzdelemben a szükséges intézkedéseket, s folyamatosan figyelik és elemzik a helyzetet. Az oltást nem tenné kötelezővé, de mindenkinek ajánlja, mert csak így óvható meg az egészségünk és a gazdaság az újabb korlátozástól. Ezt a véleményt osztották a beszélgetés résztvevői: Hetzmann Béla, a Rába vezérigazgatója, Szekeres István, a MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója, Havasi Ferenc, a Nemak ügyvezetője és Baranyi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora.

A drónok az ipar és a mezőgazdaság mind több szegmensében nyújtanak új, innovatív lehetőséget. A Széchenyi István Egyetem Digitális Fejlesztési Központja állami, tudományos és vállalati szereplőkkel partnerségben folytat kutatásokat ezen a területen. Az intézmény látja el a Magyarországi Drón Koalíció szakmai gesztorálását is. Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ központvezetője elmondta: mindezt nemzetközi színvonalú infrastruktúra – többek között a nemrégiben létrehozott dróntechnológiai labor – támogatja. A hallgatók bevonását, a kutatói utánpótlás biztosítását ezen felül a SZEviation hallgatói csapat segíti. Az egyetem a szakemberek oktatásában is jelentős szerepet játszik a drón- és képfeldolgozás oktatólaboratórium kialakítása, illetve a drónirányító- és adatelemző szakirányú képzés révén. A Széchenyi István Egyetem egyre fontosabb szerepet játszik a drónok kutatásában. (Fotó: Májer Csaba József) E téren jelent újabb előrelépést az egyetem, a szentendrei ABZ Drone Kft. és a győri MIB Invest Group Kft. részvételével létrehozott cég, az ABZ Innovation Kft., amelynek célja drónok és hozzájuk kapcsolódó kiegészítők fejlesztése és gyártása. Drotár István hangsúlyozta: a vállalkozás tevékenységéhez az egyetem magas szintű kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciáit adja hozzá. Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője kifejtette: cégük többéves tapasztalattal rendelkezik a drónok kereskedelme, szervizelése és a drónokkal kapcsolatos képzés területén. „Ez a szegmens dinamikusan növekszik. Ezért érdemes drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozni, amivel a nemzetközi piacon is megjelenhetünk, hiszen Európában jelenleg csak kis számban készülnek ipari drónok. A Széchenyi István Egyetem jelentős kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkezik, ehhez mi elsősorban a termékek piacosításával kapcsolatos tudásunkkal tudunk hozzájárulni. Közösen még sikeresebb projekteket valósíthatunk meg” – emelte ki Török Gyula. Szekeres István, az MIB Invest Group Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, cégük olyan területekbe fektet be, ahol jelen van az innováció, a környezettudatosság. „Az elmúlt két évben az ingatlanfejlesztésre, az élelmiszeriparra, az ipari technológiákra fókuszáltunk. Az ipari technológiákon belül a pilóta nélküli repülő eszközök fejlesztését az egyik meghatározó irányként kezeljük. Ez az iparág hosszú távon meg fogja határozni a jövőnket. Dolgozunk azon, hogy Győr ezen a területen is felkerüljön a gazdasági térképre. Részvételünket a drónfejlesztésben és -gyártásban, valamint a repülőipari fejlesztésekben hosszú távon tervezzük” – fogalmazott. Hangsúlyozta: Győr gazdasági fejlődését csak a Széchenyi István Egyetem aktív részvételével tudják elképzelni. „Az egyetem aktivitása – ami a kutatás, az oktatás és az üzleti élet összekapcsolására irányul – új perspektívákat nyit meg a város gazdasági életében. Ebben hiszünk, ezt támogatjuk, ezért éreztük szükségesnek bekapcsolódni a programba. Tervezzük, hogy amennyiben találunk új kapcsolódási pontokat, más projektekben is részt veszünk” – fejtette ki Szekeres István. Dr. Dőry Tibor, a Széchenyi István Egyetem Menedzsment Campus Kompetenciaközpontjának elnöke kiemelte: a stabilitást, pénzügyi erősödést, nagyobb tervezhetőséget eredményező egyetemi modellváltás egyik fontos területe az olyan vállalkozásokban való részvétel, amelyek sikeréhez az egyetem meglévő kutatás-fejlesztési és innovációs kompetenciáival tud hozzájárulni. Erre példa az ABZ Innovation Kft., amelynek tevékenysége, céljai illeszkednek az egyetem erősségeihez. „A piaci trendek alapján egyre növekszik az ipari drónfejlesztő- és gyártó cég piaci potenciálja. Együttműködésünk számára jó alapot jelent a felsőoktatás, illetve az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kormányzat általi hosszú távú fejlesztési szándéka” – tette hozzá. A Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozásán, az Uni Inno Kft.-n keresztül vesz részt az ABZ Innovation Kft.-ben. Dósa Gábor, az egyetem üzletfejlesztési tanácsadója, az Uni Inno Kft. ügyvezetője elmondta: feladatuk az, hogy az intézményben támogassanak, segítsenek és felszínre hozzanak olyan kutatás-fejlesztési eredményeket, amelyek a piacon üzletileg hasznosíthatók. Ezekhez partnereket, hasznosító vállalkozásokat, forrást keresnek, iparjogvédelemmel kapcsolatos tanácsadást és támogatást biztosítanak annak érdekében, hogy piaci siker válhasson belőlük. Hozzátette: az új cég létrejötte ezen tevékenység egyik formája, amely minden résztvevő fél számára előnyökkel kecsegtet.