KIA Sorrento aloldal

2018.02.01.

KIA Sportage aloldal

2018.02.01.

KIA Sorrento

2018.02.01.

A thyssenkrupp magyarországi leányvállalata nevet változtat

2018.02.01.
„A változtatással követjük a vállalat elmúlt években Magyarországon történt fejlődését az autóipari fejlesztések és beruházások területén. Ahogy azt sokszor hangsúlyoztuk, hosszú távon tervezünk magyarországi beruházásaink kapcsán, a névváltozás ennek a stratégiának az egyik formai állomása.” – fogalmazott Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. Az igazgató szerint a thyssenkrupp autóipari területe Magyarországon a vállalati know-how és a magyar mérnökök szaktudásának sikeres egyesítésével épít erős K+F csapatot. Marc de Bastos Eckstein, a thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft. ügyvezető igazgatója A thyssenkrupp autóipari szegmense legutóbbi kelet-magyarországi befektetésével együtt összesen négy hazai városban van jelen: Jászfényszarun már csaknem készen áll az elektromechanikus rásegítésű kormányrendszereket, valamint hengerfejbe integrált vezérműtengelyeket előállító üzemegység, 2017-ben pedig zöldmezős beruházással kezdték el felépíteni azt az üzemet Debrecenben, amelyben 18 000 négyzetméteren rugókat és stabilizátorokat állítanak elő autóipari szereplők számára. A 2013-ban elindult győri gyáregységben az Audi számára készítenek első- és hátsó futóműveket. Ezen kívül a cégcsoport Budapesten működteti szoftverfejlesztési kompetencia központját, ahol közel 700 mérnök fejleszt a nemzetközi autóipar számára szoftver- és hardver-megoldásokat elektromechanikus kormányrendszerekhez. Az elmúlt két évben összesen mintegy 42 milliárd forint értékben hajtott végre zöldmezős beruházásokat a thyssenkrupp autóipari szegmense Magyarországon. 
Címkék: 

Nőtt az új gépjárművek forgalomba helyezése januárban

2018.02.01.
Az MGE éves előrejelzése szerint idén 125 ezer személygépjármű kerülhet forgalomba. Folytatódik a magánvásárlók visszatérése, amely meghaladja a 40 százalékot, miközben valószínűsíthető az is, hogy a céges vásárlások egy része - különösen az egy-három autós céges vásárlások - magánvásárlásnak tekinthetők.   A közleményben kiemelték: a kishaszon-jármű piac visszaesése megállt és jelentős emelkedést mutatott, az egész évre vetítve idén 21 ezer kerülhet forgalomba. Januárban folytatódott a nagyhaszon-járművek piacának szolid növekedése is, az előző évhez képest 494-et állítottak forgalomba. Az MGE prognózisa szerint idén 5600-at helyezhetnek forgalomba. A januári 89,2 százalékos növekedés ellenére a motorkerékpár piac továbbra is gyenge, januárban 70-et helyeztek forgalomba, idén mintegy 2500 kerülhet forgalomba. Ennek a járműfajtának az értékesítését nagyban befolyásolja az időjárás. A helyzet javítása érdekében fontos lenne a robogó azonosítás megoldása és a regisztrációs adó kiigazítása a közlekedési céllal és nem hobbira szolgáló motorok esetében, valamint könnyíteni kellene még a robogókhoz szükséges "B" kategóriás jogosítvány megszerzésének a folyamatát - tették hozzá. A közúti nehéz pótkocsik piaca mintegy 8,1 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez viszonyítva. Jellemzően az ügyfélkör a régebbi járműparkját cserélte újra, a bővítés mellett csak néhány vállalkozás döntött annak ellenére is, hogy fuvarmegbízásokra továbbra is jelentős igény mutatkozik Európa-szerte. 2017-ben, az állami kamattámogatású hitelek kifutásával, újra erőre kaptak a finanszírozók hitelkonstrukciói, amelyek igen kedvező feltételek mellett állnak a fuvarozók rendelkezésére nagy volumenben - áll az MGE közleményében.
Címkék: 

Hatalmas összeget fizet bónuszként dolgozóinak a Mercedes

2018.02.01.
Tavaly nyereségrészesedésként 5400 euró járt minden főfoglalkozású Mercedes alkalmazottnak Németországban, az idei összeg 300 euróval több lesz. Az ok: a Daimler 2017-ben 23 százalékkal tudta növelni nyereségét, amely 10.5 milliárd euró - írja a bild.de Az összeget a dolgozók áprilisban kapják meg bankszámlájukra, amely forintban számolva közel 1.8 millió.

Íme a fiú, aki elektromos Toyotát épített magának

2018.02.01.
A legnagyobb elmék általában pontosan emlékeznek arra, mi indította el őket a siker felé vezető úton. Ezzel Adam Lansing sincs máshogy: 12 évesen mást sem hallott otthon, minthogy bátyja folyamatosan pénzt kunyerált szüleiktől benzinre. Ekkor elhatározta, ő aztán soha nem hozza magát ilyen kínos helyzetbe. Azt persze még nem tudta, hogy ennek mi lesz a módja. Aztán az interneten rábukkant egy videóra, amelyben egy John Wayland nevű férfi – későbbi mentora – arról mesélt, hogyan épített át egy öreg japán kupét elektromos meghajtásra. Ez szöget ütött a fejében, és mivel húga villanymotoros rollerét általában ő javítgatta, volt némi elképzelése az elektromos rendszerekről. A végső lökést aztán a szomszéd adta meg: mivel tudta, hogy Adam villanyautó-építésen töri a fejét, fogta magát, és ajándékba odaadta neki 1980-as Toyota Celicáját. A kocsi rettenetes állapotban volt, nem volt motorja, a lökhárítóból pedig egy facsemete nőtt ki, de az elhivatott és céltudatos srác számára ez nem volt akadály. Két évbe telt, amíg összeszedte a szükséges alkatrészeket, és további kettőbe, mire a Toyota Celica ismét életre kelt! Másodikos gimnazistaként már saját elektromos kupéjával ment az évzáróra, ám a szépen rendbe hozott Celica villanymotorja aznap este megadta magát. Szép volna úgy folytatni a történetet, hogy Lansing töretlen lelkesedéssel építette tovább autóját, ám a valóságban a pokol összes bugyrát megjárta a fiú. Nem kevesebb, mint ötvenkétszer kellett szétszednie és újra összeraknia a kocsit. „Valahol a kétharmadánál úgy döntöttem, elég volt, nem bírtam a kudarcokat. A szüleim, a barátnőm és szakmai segítőim azonban átlendítettek a mélyponton, én pedig rájöttem, hogy rosszul közelítettem meg a dolgot: munkának tekintettem az építést, holott szórakozásnak kellett volna lennie. Innentől fogva a hozzáállásom is megváltozott: folyamatosan azon törtem az agyamat, hogyan tudnám még jobbá tenni az autót. Kialakítottam egy íratlan szabályt: akárhányszor szét kellett szednem az autót, csak úgy engedtem magamnak újra összerakni azt, ha valamelyik részét tökéletesíteni tudtam.” Az igazi áttörés tavaly következett be: a különböző villanyautós fórumokon keresztül megismerkedett példaképével, John Waylanddal, aki nemcsak tanácsokkal, de egy 30 kWh kapacitású lítium-vasfoszfát akkumulátorral is ellátta őt. A modern technológia, a győzni akarás és az élemedett korában is elpusztíthatatlan Toyota mechanika hármasa végül meghozta az eredményt: az öreg Celica ma megbízhatóan fut, egyetlen feltöltéssel akár 210 kilométert képes megtenni, Adam pedig céget alapított, hogy hamarosan kezdődő egyetemi tanulmányai mellett segítséget nyújthasson másoknak autójuk elektromos átalakításában. Sziszifuszinak tűnő munkája során Adam Lansing olyasvalakitől is segítséget kapott, akivel soha nem találkozott – nem is találkozhatott, hiszen Sakichi Toyoda 1930 októberében elhunyt. Ő volt az, aki automata szövőszékeket fejlesztő és gyártó cégénél elsőként bevezette a Kaizen, azaz a folyamatos fejlődés alapelvét, mely később Toyota-módszerként vált világhírűvé nemcsak az autóiparban, de a globális gazdaság minden területén. Az ifjú Adam talán tudtán kívül, ösztönösen alkalmazta a Kaizen alapelvét: ha hibát találsz, állj meg, javítsd ki, és kezd elölről az immár tökéletesített folyamatot. Ha ötvenkétszer, hát ötvenkétszer…   Fotók: Toyota  
Címkék: 

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója