A rekordkísérlet május 26-án, szerdán reggel 5 óra 43 perckor vette kezdetét a HYSETCO Orly-ban működő hidrogéntöltő állomásán, és 1003 km lefutása után ért véget. Ezt a távolságot a Mirai egyetlen tankolásnyi hidrogénmennyiséggel futotta le, közúton, Párizstól délre, Loir-et-Cher és Indre-et-Loire megyében, miközben fogyasztását és a megtett utat is független minősítő szervezet mérte és hitelesítette. A rekordkísérlethez úgynevezett zöld hidrogént használtak, a Mirai átlagfogyasztása a próbán 0,55 kg/100 km volt (az autó tartályai összesen 5,6 kg hidrogén befogadására alkalmasak) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Forrás: www.mmkm.hu Az intézmény a magyar közlekedés és járműgyártás szempontjából kiemelt értékű jármű és jelentős mennyiségű további műtárgy, többek között modellek, egyenruhák, valamint térképek restaurálásával és beszerzésével újítja meg páratlan gyűjteményét. Az új műtárgyakat, valamint a gyűjtemény régebbről ismert darabjait a nagyközönség a múzeum 2026-ra felépülő új otthonában tekintheti meg. Az intézmény Európa egyik legrégebbi alapítású közlekedési múzeuma, hatalmas, több mint 120 éve gyarapodó gyűjteményének jelentős részét azonban korábbi, városligeti kiállítóhelyén helyhiány miatt nem tudta bemutatni a látogatóknak - olvasható a közleményben. "Soha korábban nem volt ilyen átfogó és nagyszabású értékmentő program a magyar közlekedéstörténeti emlékek megőrzésében, mint amiről a kormány most döntést hozott" - idézi a közlemény Vitézy Dávidot, a múzeum főigazgatóját a hétfőn megjelent határozat kapcsán. Az intézmény az elmúlt öt évben önerőből, magánszemélyekkel, a városi közlekedési és a közlekedési társaságokkal összefogva gyűjtött be több Ikarus autóbuszt és trolibuszt. A múzeum villamosgyűjteményébe 2018-ban több mint 30 év után először sikerült újabb villamost, a vidéki villamosüzemeink elmúlt évtizedeit jelképező Bengálit beszerezni. Ennek restaurálása azonban eddig forrás hiányában nem kezdődhetett meg. A vasúti gyűjtemény olyan értékes elemeket tartalmaz, mint a sebességrekorder 242-es és a legendás 424-es gőzmozdonyok. A kormány által jóváhagyott forrás segítségével a vidéki vasútállomásokon álló, múzeumi gyűjteménybe tartozó szobormozdonyok megújítása is lehetségessé válik - emlékeztet a kommüniké. A program sikere érdekében a múzeum raktározási kapacitásainak és a restaurátorműhelyeinek fejlesztése is elengedhetetlen. A kormány ezért 2026-ig összesen 6 milliárd 674 millió forinttal támogatja a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Amikor 120 évvel ezelőtt útjára indult az első autó, annak szabályozása szinte kimerült a kormány, a gáz és a fék működtetésében, de ezeket is a sofőr vezérelte. Ezzel szemben egy mai jármű nem csak ezernyi saját működési paraméterét figyeli elképesztő pontossággal, hanem sok-sok környezeti tényezőt, mi több, a forgalmi helyzetet is érzékelni képes. Abban, hogy végig vegyük egy korszerű jármű szenzorait, most is a Volkswagen oktatócsapata volt segítségünkre. Fényérzékelés Miért kell egy autónak ismernie az aktuális fényviszonyokat? Mit kezd ezzel az információval egy autó? Ma már mindenki számára ismert felszereltség az automatikus világítás kapcsolás. Ennek egyik elégséges feltétele, hogy a környezeti fény (illetve sötét) már indokolja a fényszórók működtetését. (A másik elégséges feltétel általában a tartós országúti tempó, amelyből már 15 éve is képes volt felismerni egy autó, hogy fel kell kapcsolni a tompított fényszórókat.) Ha már van előrefelé néző érzékelő és tudjuk, hogy világos van-e vagy sötét odakint, akkor tegyünk egy ugyanilyet hátrafelé is és tudjuk meg a jeléből, hogy hátulról ránk világít-e egy mögöttünk haladó autó fényszórója. A két fényérzékelő felől érkező jelekből egy kis integrált áramkör kiszámolja a fénysűrűség különbséget, és ennek megfelelő arányban elsötétíti azokat a visszapillantó tükröket, amelyek fel vannak szerelve ezzel a technológiával. Hogyan érzékeli a fényt az autó? A fényérzékelőknek több fajtája van, azonban a járművek szélvédőjében, tükreiben leggyakrabban a fotodiódákkal találkozhatunk. Indokolatlan belemennünk ezek működésébe, legyen annyi elég, hogy az érzékelőre eső fényintenzitás függvényében képesek megváltoztatni villamos tulajdonságaikat, illetve erősíteni saját jelüket, amelyek alapján a vezérlőegység igen pontos információt kap a fényerősségről. Természetesen az autókban még rengeteg optikai elven működő fényszenzor található, mi most csak a világításhoz, tükörsötétítéshez kapcsolódó érzékelőkről beszélünk. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy ezeknek a fényérzékelőknek a jele kiválóan alkalmas volt arra is, hogy esőérzékelőként is működjenek. Ugyanis valójában nem fizikailag érzékeli az autó a víz jelenlétét a szélvédőn, hanem az üvegre eső víz mennyiségével arányosan változtatja a szenzorra érkező fény mennyiségét. Okosan ki van ez találva. Amikor a fény két közeg határára ér, a két közeg (esetünkben az szélvédő üveg és a levegő) optikai sűrűségkülönbségének függvényében bizonyos szög alatt a határfelületről teljes egészében visszaverődik. (A vízfelszínt alulról nézve például nem látunk ki a medence partjára.) Ha viszont az üveg másik oldalán a közeg nem levegő, hanem víz, akkor ez a visszaverődés megszűnik és a szenzordoboz egyik oldalán lévő infravörös LED sugarai nem érkeznek meg a szenzorba. Innen adott, hogy esik-e, vagy sem. Ha csak kevés eső jut a felületre, akkor még viszonylag sok kibocsátott fény érkezik a szenzorra, erős eső esetén pedig semmi. A két szélsőség között fokozatmentes átmenet van, úgyhogy ez alapján fogja tudni az autó, hogy mennyire esik, milyen időközönként és sebességgel kell mozgatni az ablaktörlő lapátokat. Ma már videojelekből dolgoznak Ahogyan a jármű környezetének mind pontosabb érzékelése vált szükségessé, a fényviszonyok ismeretének pontosságát is növelni kellett. Egy pontszerű fényérzékelő csak akkor ad megbízható jelet, ha éppen azt a pontot éri fény, ahol a szenzor van. Manapság, az adaptív fényszórók világában, nem elég, hogy milyen sötét van már, hanem azt is tudnia kell az autónak, hogy hová világíthat és hová nem. A modern világítási rendszerek közül a led-mátrix fényszórók terjedtek el a legjobban. Itt a fényforrások száma fényszórónként ma már százas nagyságrendű, de ezeket is tovább osztják tükrökkel. Így lehetséges az, hogy egy led-mátrix fényszórós autó a világítási kávából egyszerűen kitakarja a szembe jövő autót, hogy annak vezetőjét ne vakítsa el a fény, de körülötte minden más szinte nappali fényárban úszik. Mindezt teszi a rendszer úgy, hogy közben minden autó mozog, egymáshoz képest, akár kétszáz km/h-ás nagyságrendű sebességgel. Ahhoz, hogy a rendszer vezérlése gyorsan és pontosan tudjon reagálni, az egyszerű fényérzékelőket egyre inkább kamerákra cserélték, amelyek képét nagyteljesítményű processzorok dolgozzák fel. A feldolgozott jelek alapján a fényszóróvezérlő úgy kapcsolgatja a ledeket és állítgatja a fényvisszaverő elemeket, hogy sem a szembejövő, sem pedig az előttünk haladó nem fogja úgy érzékelni, hogy vakítjuk őket, de körülöttük minden díszkivilágítást kap. Megvan a fejlődés ára Természtesen minél bonyolultabb egy rendszer működése, annál drágábbak az összetevői. Egy fényérzékelő dióda ára nem lehet azonos egy, a fentiekre képes kameráéval. Persze a beszerelésük sem olyan egyszerű, ezért például egy szélvédőcserénél ma már nem elég visszapattintani az érzékelőket, hanem azok szakszerű kalibrációját is el kell végezni. Erre legtöbbször csak a márkaszervizek képesek, mert olyan speciális infrastruktúrára, eszközökre, szerszámokra és szoftverekre van szükség, amellyel csak ezek a műhelyek rendelkezek. További autós tartalmakért kövesse az Autószektor Facebook oldalát!

A Kia bemutatta az új, ötödik generációs Sportage első hivatalos fotóit. A márka legnépszerűbb szabadidő modelljének hivatalos bemutatóját júliusban rendezik Koreában. Az új Sportage mércét állít a kategóriában, nem csak konnektivitásban és hajtásláncok terén, de külső-belső formáival is – ígéri a gyártó. Az új modell kifejezetten európai ízlésre formált változata szeptemberben lép piacra, ilyen kivitel most először jelenik meg a sorozat eddigi 28 éves történetében. „Az új Sportage megjelenése az idén bemutatott és a dizájnszakmában általános elismeréssel fogadott friss Kia formafilozófia, az ‘Egyesült ellentétek’ jegyében született, ez határozza meg nem csak az újdonságformáit, de teljes karakterét is. Az első fotókon is jól látható az összeszedett és határozott, természet és egyszerűség ihlette letisztult megjelenés.” – olvasható a közleményben. Az utastér kifejezetten vezetőcentrikus, határozott, ugyanakkor kifinomult és magas technológiai színvonalú. A műszerfal központi eleme a látványosan kialakított integrált, íves kijelző.“Saját, természet és modernitás ihlette múltunkból merítve az új Sportage bátran mutat újat külső és belső kialakításával egyaránt.” – mondta Karim Habib, a Kia alelnöke és globális formatervezési vezetője. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!