A bíróság döntése szerint az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján megtilthatják a dízelüzemű járművek használatát azzal a céllal, hogy a település levegőjének minősége megfeleljen az európai uniós előírásoknak, de ügyelniük kell az arányosság elvének betartására, és csak végső megoldásként rendelhetik el a tiltást. Az intézkedéshez nem kell új, szövetségi szintű szabályokat kidolgozni. A döntés több millió tulajdonost érinthet Németországban, járműveik értéke a használat korlátozásának lehetősége miatt csökkenhet, és ebbe Andreas Korbmacher tanácsvezető bíró szavai szerint bele kell törődniük, kártérítést nem követelhetnek. A motor átalakítása a gyártókat terhelheti meg milliárd eurós nagyságrendű költségekkel. A bíróság két város, Stuttgart és Düsseldorf ügyében döntött, de az ítélet irányadó a többi 17 nagyvárosnak is, ahol a stuttgarti és düsseldorfi ügyet elindító Deutsche Umwelthilfe (DUH) környezetvédő civil szervezet a tiltás intézményének bevezetését sürgeti, arra hivatkozva, hogy a főleg a dízelmotorok üzemelése révén keletkező nitrogén-oxid-szennyezés meghaladja a levegőminőségi előírásokban rögzített határértéket. A bíróság arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy vegyék fel a dízelüzemű járművek kitiltásának lehetőségét a levegőminőség javítását célzó intézkedési tervükbe. Stuttgart esetében kikötötték, hogy első lépésként a régebbi - például az Euro-4 környezetvédelmi besorolású - motorral működő járművek kitiltását kell mérlegelni, és az Euro-5 besorolású motorral szerelt járművek használatát legkorábban 2019 szeptember 1-jétől korlátozhatják. Azt is meghagyták, hogy bizonyos foglalkozási csoportokra és az érintett területek lakosságára kivételeket kell meg megállapítani. Németországban nagyjából 15 millió dízelautót tartanak forgalomban, többségük hazai gyártmány. Az esetleges tiltások nem érintenék a nagyjából hatmillió Euro-6 besorolású járművet, így mintegy kilencmillió autó használatát lehet korlátozni. Azonban több millió dízelüzemű kisbusz, autóbusz, teherautó és kamion is közlekedik a német utakon. A szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) becslése szerint a nitrogén-dioxid-szennyezés több mint 60 százalékban a dízelmotoroknak tulajdonítható, és a nitrogén-dioxid egészségkárosító hatása miatt évente legalább hatezren halnak meg Németországban. Azonban a települések levegőminősége az utóbbi években rendre javult, főleg azért, mert az újgenerációs dízelmotorok károsanyag-kibocsátása alacsonyabb, mint a régebbi motoroké, a Volkswagen-csoport által elvégzett szoftverfrissítések pedig több millió jármű kibocsátását csökkentették. Emellett az újonnan forgalomba állított járművek között csökken a dízelek aránya. Viszont a levegő minősége nem mindenütt javult eléggé. Végleges adatok 2017-ről még nincsenek, de a német sajtóban ismertetett szakértői becslések szerint valamennyi településtípust együttvéve nagyjából 70 kis- és nagyvárosban lehet határérték feletti a nitrogén-oxid-szennyezés, 50-ben csupán kismértékben. Így számos helyen lehet alternatíva a dízelek kitiltása a legszennyezettebb vagy legsűrűbben lakott településrészekről. A hamburgi szenátus - a tartományi rangú nagyváros kormánya - rögtön a bírósági döntés után be is jelentette, hogy egy 580 méteres útszakaszról kitiltják az átmenő forgalomból valamennyi dízelüzemű járművet, egy 1600 méteres útszakaszról pedig dízelmotorral működő teherautókat. Az intézkedést várhatóan április végén vezetik be. A szövetségi kormány szerint a dízelüzemű járművek kitiltása nélkül kell javítani a levegőminőségen. Ezt hangsúlyozta Barbara Hendricks környezetvédelmi és Christian Schmidt közlekedési miniszter közösen tett nyilatkozatában, kiemelve, hogy elindítottak egy egymilliárd eurós (310 milliárd forint) programot, amelynek révén a helyi önkormányzatok a többi között elektromos meghajtású autóbuszokat vásárolhatnak vagy új közlekedés-irányítási rendszereket fejleszthetnek. Barbara Hendricks kiemelte, hogy az autógyártóknak is nagyobb részt kell vállalniuk a gond megoldásából, a dízelbotrányban érintett járműveken nemcsak szoftverfrissítést, hanem hardvermódosítást is végre kell hajtaniuk, vagyis át kell alakítaniuk a motort. A német autóipari cégek érdekképviselete (VDA) kedden ismét elutasította a szoftverfrissítésnél jóval drágább - becslések szerint gyártmányonként átlagosan 1300 euróba kerülő - átalakítást. Közleményük szerint a szoftverfrissítés sokkal gyorsabban elvégezhető, és 25-30 százalékkal csökkenti a jármű nitrogén-oxid-kibocsátását. Hangsúlyozták, hogy "okos" megoldásokkal, például a közlekedésirányítás digitalizációjával és az elektromobilitás támogatásával elkerülhető a dízelautók használatának tiltása. A tiltás ellen foglalt állást a városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) is, amelynek vezetője, Gerd Landsberg kiemelte, hogy aránytalanul nagy terhet helyezne az önkormányzatokra a tiltott övezetek kijelölése és felügyelete. Münchenben például 130 ezer utcatáblát kellene kihelyezni, az adminisztráció elvégzésére pedig száznál is több embert kellene felvenni.

Mukics Dániel elmondta: a havazás miatt kialakult közlekedési balesetekhez kilencvenötször riasztották a tűzoltókat; negyven esetben elakadt vagy úton keresztbe fordult, ötvenötben pedig árokba csúszott járművekhez. Éjfél óta nyolcszor volt szükség a tűzoltók beavatkozására a havazás miatt a reggel hat órai adatok szerint. Továbbra is több alsóbbrendű útszakasz le van zárva. Áramkimaradás most sehol nincs az országban. Kedden volt áramszünet Vas megye három településén: Bükön, Csepregen és Tormásligeten, összesen ötszáz fogyasztási helyen, de a szolgáltató néhány órán belül helyreállította az ellátást, így nem hűltek ki annyira a házak, hogy melegedőhelyet kellett volna megnyitni. Az M7-es autópályán, a 121-es kilométerszelvényben, a kőröshegyi völgyhíd közepén, a Budapest felé vezető pályatesten szerdára virradóra kigyulladt egy pékárut szállító teherautó. Az üzemanyaga az úttestre folyt, és szintén meggyulladt. A tűzoltók a tüzet eloltották, személyi sérülés nem történt, de az oltóanyag az úttestre fagyott. Amíg ezt el nem távolítják és a hidat meg nem vizsgálják, hogy a hőterhelés nem károsította-e, addig le van zárva az érintett szakaszon az autópálya Budapest felé vezető fele, a forgalmat a 7-es útra terelik - mondta a helyettes szóvivő.

A személyautó márkák versenyében magabiztosan áll az élen a Suzuki (1281 autó, 118,23 százalékos növekedés a tavaly januári eredményéhez képest), amely jócskán megelőzi a szintén jó szelet kifogó Skodát (915 személyautó, 56,41 százalékos plusz). A ranglista harmadik helyén meglepetésre a Ford (862 személyautó, 22,27 százalék plusz) található. Combosan zárta januárt a Toyota (821 személyautó, 54,91 százalékos javulás), a Mercedes-Benz (321 autó, 118,37 százalékos növekedés), a Hyundai (274 autó, 98,55 százalék plusz), a Peugeot (154 autó, 55,56 százalékos többlet), a Mini (14 autó, 133,33 százalékos növekedés), a Porsche (10 autó, 150 százalék plusz), és a Ssangyong (6 autó, 50 százalékos többlet. Gyenge bizonyítványt kapott a magyar vásárlóktól a Jeep (-35,85 százalék, 34autó) és a Mitsubishi (-34 százalék, 33 autó). A magyar személyautó-piacon 2018-ban is a szabadidő-autók a legnépszerűbbek (3233 SUV), ezek tették ki az eladások 36,36 százalékát (bestseller a magyar gyártású Suzuki Vitara 718 autóval). A népszerűségi listán ezután az alsó-középkategóriás járművek következnek, ezek tették ki az eladások 30,99 százalékát (bestseller a Skoda Octavia 524 autóval), majd a kisautók 11,84 százalékos részesedéssel (bestseller a Toyota Yaris/Yaris Hybrid 162 autóval). A legkelendőbb egyterű a hazai gyártású Mercedes-Benz B-osztály (110 autó), a legnépszerűbb felső-középkategóriás kocsi az Opel Insignia (128 autó), a minik között a Fiat 500 (95 autó) az első, a nagyautók között vezet a BMW 5 (39 autó), a Datahouse sportkocsi kategóriájában a Ford Mustang (7 autó, holtversenyben a VW Beetle modellel), a luxusautók között pedig Porsche Panamera (6 autó). A legkelendőbb kisteherautó a Ford Transit (116 jármű), a kishaszonjárművek között a Dacia Dokker Van (131 jármű), a legmenőbb pickup a Toyota Hilux (136 jármű), a legnépszerűbb kisbusz pedig az Ford Tourneo Custom (49 jármű). A nagyhaszonjárművek között a 16 tonna feletti kategória dominál, szinte csak a nemzetközi fuvarozásban résztvevők vásárolnak új 3,5 tonna fölötti járművet (összesen 494-et, 72,1 százalékos növekedés). Romlott a buszértékesítés, 37 ilyen járművet vettek januárban (49,3 százalékos csökkenés).   Top 30 új autó Magyarországon 2018-ban (I. hónap) 1. Suzuki Vitara 718 autó 2. Skoda Octavia 524 3. Suzuki SX4 S-Cross 330 4. Ford Kuga 268 5. Volkswagen Jetta 241 6. Ford Focus 235 7. Opel Astra 227 (J és K) 8. Toyota Auris/Auris HSD 204 9. Toyota C-HR 170 10. Nissan Qashqai 168 11. Toyota Yaris/Yaris Hybrid 162 12. Volkswagen Golf 156 13. Kia Sportage 138 14. Toyota Hilux 136 15. Dacia Dokker Van 131 16. Opel Mokka X 129 17. Opel Insignia 128 18. Volkswagen Passat 126 19. Skoda Fabia 119 20. Ford Transit 116 21. Skoda Rapid 114 22. Fiat Ducato 113 22. Opel Corsa 113 24. Dacia Duster 112 25. Mercedes-Benz B-osztály 110 26. Toyota RAV4 106 27. Ford Ranger 103 27. Isuzu D-Max 103 29. Suzuki Swift 101 30. Hyundai Tucson 99 Milyen magyar járműveket vettünk januárban? Januárban 8891 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 38,5 százalékkal többet (2471) autó), mint tavaly ilyenkor. A forgalomba helyezett személyautók 13,8 százaléka magyarországi gyárban készült. Nézzük, melyek voltak hazai gyártmányok. A magyar Suzuki Vitara a magyar piac győztese, a kompakt szabadidő-autó jócskán megelőzte házon belüli vetélytársát, az SX4 S-Crosst. Az idén forgalomba helyezett 39 busz háromnegyede magyar gyártmány.   Top 11 magyar jármű 2018 (január) 1. Suzuki Vitara 718 autó 2. Suzuki SX4 S-Cross 330 3. Mercedes-Benz B-osztály 110 4. Audi A3/S3 Limousine 34 5. Mercedes-Benz CLA/CLA AMG 19 6. Audi A3 Cabriolet 13 6. Kravtex Credo 02 Econell 12 13 busz 8. Kravtex Credo 02 Econell 13 9 busz 9. Audi TT/TT Roadster 8 10. Modulo M168D 2 11. Kravtex Credo 02 Inovell 12 1 busz (Forrás: Datahouse) Biró Csongor

Tavaly a márka 43 példányt adott át világszerte, közöttük az észak- és latin-amerikai régióban, valamint Európában és Ázsiában. A piaci kereslet növekedésével párhuzamosan a Honda is folyamatosan fokozza gyártókapacitását, jelenleg havonta négy gép készül a vállalat több mint ötvenhektáros területen fekvő észak-karolinai üzemegységében.  Mióta az Amerikai Légügyi Hatóság (FAA) 2015-ben jóváhagyta a típus gyártását, illetve forgalmazását, a HondaJet számos kiemelkedő eredményt ért el, többek között megdöntött 13 sebességi rekordot és megannyi országban szerzett repülési engedélyt szerte a világon. További érdekesség, hogy a Honda új repülőgép-márkakereskedést nyitott a kínai Guangzhou-ban, továbbá szerződést kötött a Wijettel, melynek értelmében a francia légitaxi-szolgáltató 16 HondaJetet vásárol a japán cégtől. – Szeretném megköszöni vásárlóinknak, hogy a HondaJetet választották, gépünk használati értékét, teljesítményét és képességeit illetően egyaránt messze túlszárnyalja vetélytársait, miként az értékesítési adatokat illetően is első a szegmensben - mondta el Michimasa Fujino, a Honda Aircraft Company elnök-vezérigazgatója. – Nagyon várjuk, hogy folytassuk az értékteremtést a repülés világában – fűzte hozzá.