Aurélien Panis 1994. október 29-én született Saint-Martin-d'Hères -ben. Tehetsége már az elmúlt években is megmutatkozott, hiszen egyszeres F1-es futamgyőztes édesapjához, Oliver Panishoz hasonlóan több formulaautós sorozatban is kimagasló eredményeket ért el. A fiatal, francia versenyző egy évre kötelezte el magát a magyar csapatnál. Aurélien Panis 2011-ben kezdte a karrierjét a Francia F4 bajnokságban, amelyben 10.-ként végzett. 2012-ben csatlakozott az Eurocup Formula Renault 2.0 és Formula Renault 2.0 Alps szériákhoz, utóbbi sorozatban 26 pontot szerzett. 2013-ban a Caterham Racing Academy tagja lett, amely az akkor Caterham F1 néven futó Formula 1-es istállóval állt kapcsolatban. Ebben az évben megszerezte az első pontjait is az Eurocup Formula Renault 2.0 szériában. 2014-ben csapatot váltott, azonban két győzelmet is szerzett, egyet az Eurocup Formula Renault 2.0-ban, míg a másikat a Northern European Cup keretein belül. 2016-os szezonban az ötödik helyen végzett Formula V8 3.5 szériában.

Az 1496 cm3-es lökettérfogatú szívómotor teljesítménye 111 lóerő, maximális forgatónyomatéka 136 Nm 4400/perc fordulatszámon. Ugyanakkor 118 Nm már 2000/perctől rendelkezésre áll. Az ehhez hasonló lökettérfogatú szívómotorok gyors gázreakciói olyan menetkomforttal ruházzák fel a Yarist, amely a városi forgalomban és a nyílt országúton egyaránt élvezetesebbé teszi vezetését. Az előző, 1,3 literes motorral összehasonlítva a teljesítmény-növekedés 0,8 másodperccel kedvezőbb 0-100 km/óra gyorsulást (11,8 helyett 11,0 mp) eredményezett. Az új motorban ez a szegmens legjobbjai közé sorolható, 38,5 százalékos termikus hatásfokban nyilvánul meg. Ezt olyan megoldások alkalmazásával érték el, mint a nagy, 13,5:1 sűrítési viszony, a hűtött kipufogógáz-visszavezetés (EGR), valamint a változó szelepvezérlési rendszer kiterjesztése, ami lehetővé tette az átállást az Otto- és az Atkinson-ciklus között. A nagyobb sűrítési viszony az égéstér kialakításának, valamint az új dugattyúk használatának köszönhető, amelyek homogén levegő-üzemanyag keveréket és gyors égést tesznek lehetővé. Az égés hőfokának csökkentése révén a hűtött EGR a kopogási hajlamot is csökkenti. Az új változó szívószelep vezérlési rendszer (VVT-iE) lehetővé teszi, hogy a motor a másodperc tört része alatt átváltson az Otto-ciklusból az Atkinson-ciklusba. A szívó oldali vezérműtengely elektromosan szabályozott eltolása révén a szívószelepek zárása a dugattyú alsó holtpontján túl késleltethető, ezzel csökken a sűrítési ciklus, ami újfent mérsékli a szivattyúzási veszteségeket (Atkinson-ciklus); vagy a zárást előre hozva visszaválthatunk Otto-ciklusba, hogy nagy terhelésen kedvezőbb teljesítményt mutasson a motor. A kipufogó oldali vezérműtengely fáziseltolását hidraulikus rendszer végzi.   A mérnökök arra is megoldást találtak, hogy hogyan lehet tartós autópálya-sebességek mellett csökkenteni a fogyasztást és károsanyag-kibocsátást. Az új motor ezért (a Toyotánál most első ízben alkalmazott) vízhűtéses leömlőt kapott. A gázhőmérséklet mérséklése révén így elkerülhető a keverék dúsulása, és ezáltal csökkenthető az égési hőmérséklet autópálya-sebességnél, ahol ezek a lépések mérséklik az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.

Ideiglenes forgalomkorlátozás lesz január 31-e és február 2-a között Budapest több kerületében. A korlátozások az V., a VI., a XIV. és a XV. kerületet érintik. Nem szabad majd megállni január 31-én 18 órától február 2-án 24 óráig az M3-as ki- és bevezető szakaszán a Szilas pihenőhelyen, a benzinkút melletti parkolókban, az autópálya kivezető szakaszának szervizútján, a Wesselényi utca és a Szentmihályi út között és az M3-as bevezető szakaszának szervizútján, a Széchenyi út és a Rákospalotai körvasút sor között. Tilos megállni a Szőnyi úton, a BVSC-pálya és a Mexikói út között lévő parkolókban, illetve a sportpálya előtti parkoló teljes területén, a Mexikói úti P+R parkoló felüljáró melletti útszakasz mindkét oldalán, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró alatt, a Kacsóh Pongrác út szervizútján, a Hermina út és a Borostyán utca között mindkét oldalon, a Széchenyi fürdő kiszolgáló útján mindkét oldalon, a Kós Károly sétánytól 50 méteres szakaszokon és a fürdő előtti félkörív mindkét oldalán. A fentiekhez hasonlóan tiltják a megállást a Paál László sétány Kós Károly sétány felőli félkörívének mindkét oldalán, a Városligeti körúton a Kós Károly sétánytól 50 méteres szakaszon mindkét oldalon, a Hősök terén, a Dózsa György úton, a Lendvay utca és a Délibáb utca között, az Andrássy úton és a szervizúton is, a Kodály körönd teljes területén és az Oktogonon. A felsorolás szerint nem szabad megállni majd a Bajcsy-Zsilinszky út egyik oldalán sem a Markó utca és a Paulay Ede utca között, a József Attila utca mindkét oldalán a Bajcsy-Zsilinszky úttól 50 méter hosszúságban, az Alkotmány és a Szalai utca mindkét oldalán, illetve a Zoltán utcában, a Nádor utca és a Szabadság tér között. Ugyanilyen korlátozás lesz a Báthory utca mindkét oldalán, a Vértanúk tere és a Batthyány-örökmécses között, a Nádor utcában, a Vértanúk tere és a Széchenyi utca között, a Pesti alsó rakparton a Markó utca és a Margit híd között, a Bihari János utca mindkét oldalán, az Alkotmány utca és a Markó utca között, a Vadász utca mindkét oldalán, a Kálmán Imre utca és az Alkotmány utca között, a Nagy Imre utca mindkét oldalán, a Szalay utca és az Alkotmány utca között, a Hold utca mindkét oldalán, a Bank utca és az Alkotmány utca között, valamint a Szabadság tér teljes területén. Tilos megállni a Szemere utca mindkét oldalán, a Szalay utca és a Báthory utca között, a Honvéd utca mindkét oldalán, a Markó utca és a Szabadság tér között, a Vajkay utca mindkét oldalán, a Szalay utca és az Alkotmány utca között, a Kozma Ferenc utca mindkét oldalán, a Báthory utca és az Alkotmány utca között, a Falk Miksa utca mindkét oldalán, a Markó utca és a Kossuth tér között, a Balassi Bálint utca mindkét oldalán, a Markó utca és a Kossuth tér között, a Széchenyi felső rakparton, a Markó utca és a Kossuth tér között, a Markó utca mindkét oldalán a Honvéd utca és a Széchenyi felső rakpart között, az Akadémia utca mindkét oldalán, a Garibaldi utca és a Kossuth tér között, a Garibaldi utca mindkét oldalán, az Akadémia utca és a Nádor utca között, a Vértanúk terén körben, a Vécsey utca és az Aulich utca mindkét oldalán, a Batthyány-örökmécses körül, a Kálmán Imre utca mindkét oldalán, a Hold utca és a Kozma Ferenc utca között, az Erzsébet téren, a Bécsi utca és a Deák tér között és a Miatyánk utca mindkét oldalán. Szakaszosan és időszakosan lezárják majd a február 2-án 11 óra 30 perctől 13 óráig, illetve február 2-án 17 órától 19 óra 30 percig a Liszt Ferenc-repülőtér "E" portája, a 4-es főút, az M0-s autóút, az M3-as bevezető, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró, Kós Károly sétány, Hősök tere, Andrássy út, Bajcsy-Zsilinszky út és Alkotmány utca útvonalat, illetve az ezt keresztező utakat is. Lezárják továbbá február 2-án 0 órától 20 óráig a Markó utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Báthory utca, Hold utca, Hercegprímás utca, Arany János utca, Nádor utca, Garibaldi utca és a Pesti alsó rakpart által határolt terület. A megállási tilalommal érintett útszakaszokról a korlátozás hatályba lépése után a rendőrség a gépjárműveket elszállíttatja. A tulajdonosok és üzembentartók az elszállított autóikról a 06-1/267-4673 városi számon, illetve az ingyenesen hívható 06-80/180-780 telefonszámon kérhetnek tájékoztatást - tették hozzá.

A Daimler új márkát létesít az elektromos autóknak, az EQ-t. A BMW az i3 mérsékelt sikere ellenére más modelljeit is ellátja elektromos hajtással. Az Audi 2018-ban egy elektromos SUV modellel jelenik meg a piacon. A Volkswagen az E-Up és az E-Golf után ID márkanévvel egy tisztán elektromos modellt visz piacra.  A Bosch vezérigazgatója, Volkmar Denner szerint az autóipar 2025-re az elektromos és hibrid autók 15-25 százalékos részarányával számol a gyártásban. A VW például 2025-re már legalább évi egymillió elektromos autót készül gyártani. Arra azonban még egyik autógyárnak sincsen kész terve, hogy hol hozzanak létre gyártókapacitást elektromos autóknak. A munkavállalók érdekképviseleti szervezetei munkahelyek megszűnésétől tartanak, mivel az elektromos autók lényegesen kevesebb részegységből épülnek fel, mint a belsőégésű motorral rendelkezők, előállításukhoz tehát kevesebb munkáskézre is van szükség. A Daimler fejlesztési igazgatója, Ola Källenius azonban ezzel nem ért egyet. Szerinte az átállási szakaszban éppen hogy több munkaerőre lesz szükség, nem pedig kevesebbre.  A német autógyártók többsége egyelőre abban gondolkodik, hogy a már meglévő üzemegységeiben fogja gyártani az elektromos autókat is. Csak a Porsche állt elő egy olyan tervvel, hogy új üzemet épít a Mission E sportkocsi összeszerelésére és fényezésére Zuffenhausenben mintegy 700 millió eurós beruházással. A BMW ennél kevesebbet, 400 millió eurót invesztált az i3 modellt gyártó üzem építésébe Lipcsében.  A többi autógyártó a benzin és dízelmotoros modellekkel egyazon gyártósoron állítja össze jelenleg elektromos autóit. A VW E-Golf és E-Up modelljei ugyanazon a szerelőszalagon készülnek, mint robbanómotoros társaik. Az Audi is ugyanazon a gyártósoron állítja elő az A3 e-tron plug-in hibrid modelleket, mint a robbanómotorosokat. A 2018-ra tervezett teljesen elektromos SUV modell gyártására pedig a brüsszeli üzemet szemelte ki, ahol jelenleg az A1 modell készül.  A Daimler is ugyanott gyártja a plug-in hibrid és elektromos B-osztályú modelljeit, valamint az E-Smart kocsikat, ahol a többi hasonló modellt. Az új elektromos EQ márka első példányai pedig a C-osztályú modelleket gyártó brémai üzemben gördülnek majd le a szerelőszalagról.  Az autógyárak az "okos összeszerelést" választották annak eldöntésére, hogy mennyire kifizetődő számukra elektromos autót gyártani - mutatott rá Peter Fuß, az Ernst & Young vezetési tanácsadó vállalat szakértője. Azonos szerkezeti elemekre épülő modelleknél ez a megoldás működhet is - mondta, hozzátéve, hogy egy üzem megépítése kifejezetten elektromos autók gyártására évi legalább 150 ezres kapacitás mellett jöhet csak szóba.