A szervezők tájékoztatása szerint az előző évek tapasztalatai alapján várhatóan mindenhol nagyszámú erdélyi magyar fogadja majd őket. Budai László, a zarándoklatot szervező Misszió Tours Utazási Iroda ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a vonaton 850 zarándok fog utazni. A zarándokok pénteken Madéfalvára, Csíkszeredába, majd Csíksomlyóra mennek, harmadnap, szombaton a csíksomlyói búcsún vesznek részt a búcsú egyik legnagyobb keresztaljaként felvonulva a kegytemplomhoz. A programot a negyedik napon, Gyergyószentmiklós főterén szabadtéri szentmise zárja. A Kárpáteurópa Utazási Iroda zarándokvonatai közül a Csíksomlyó Expressz jövő csütörtök éjszaka Szombathelyről indul, és Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével péntek hajnalban érkezik a budapesti Keleti pályaudvarra, ahonnan a Székely Gyorssal együtt, egy 16 kocsiból álló szerelvényként indul tovább Erdélybe. Az "össznemzeti zarándokvonatot" a Szent István király tiszteletére feldíszített mozdony húzza majd. Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában.

Az akciót az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata, a TISPOL kezdeményezéséhez csatlakozva hajtják végre - olvasható a közleményben. A lehetséges helyszínekre sok állampolgári javaslat érkezett, amelyek közül a helyi adottságokat, valamint a közlekedésrendészeti elemző munka eredményeit figyelembe véve a megyei rendőr-főkapitányságok kijelölték az ellenőrzések helyszíneit és az időpontokat. A javaslatot tevők közül a rendőrség tíz-tíz embert meghív a helyszínekre.

Új sorozatunk első részében megtudtuk, ki és mikor találta fel a dízelmotorokat, hol kezdték ezeket alkalmazni. Azt is tudjuk most már, hogy a kőolaj lepárláskor a toronyban felfelé haladó, egyre hűlő nyersanyagból a különböző hőmérsékleteken különböző összetevők válnak ki. A tüzelőanyagok közül először a gázolaj, ez 250-350 Celsius foknál csapódik ki. Aztán a petróleum, ezt 150-250 fok között nyerik, és legvégül a benzin, 50-150 fok között. Látszik, hogy akkor is lenne gázolajunk, ha csak benzint szeretnénk kinyerni, ebből a szempontból tekinthetjük a gázolajat mellékterméknek. De amikor rájöttek, hogy az alapvetően növényi olajokra fejlesztett dízelmotor milyen vidáman elkerreg a gázolajjal, az okosok már tudták: dízelmotort kell fejleszteni. 1975 – A dízel Golf egyes Mielőtt elárasztaná a szerkesztőséget a reklamálók levelének tömkelege, természetesen voltak a Golf I. előtt is dízelmotoros személygépkocsik, például a Peugeot 504-es 1970-ben már elérhető volt dízel változatban – de az igazi üzletileg is sikeres gyorsjárású dízel autó mégiscsak a Volkswagen Golf első generációjába épített, 1.5-os szívódízel volt, amely bár hangos volt és nagyon rezonált, mégis csak 2 literrel kevesebb üzemanyaggal ment 100 km-t, mint a benzines variációk. Az örvénykamrás dízelmotor híre, alacsony fogyasztása és tartóssága hamar bejárta a világot, hamarosan hátrányai ellenére is „mindenki” inkább dízellel járt volna, így a gyárak meg dízelt gyártottak volna, szóval megindult a fejlesztés. Eközben Magyarországon Nos, a rendszerváltásig itthon nem is szerepelt a kínálatban dízelüzemű személygépjármű. A Merkúr választékában lévő szocialista autók egytől-egyig benzinesek voltak, így nem csoda, hogy a mai napig tartja magát az a mondás, hogy a dízelmotor az a mozdonyban, a teherautóban és a traktorban van, a személykocsi, az benzines! A 80-as években magánimport útján érkezett ugyan néhány 123-as dízel Merci és még néhány típus, de a nyugati vonal minket még sokáig nem ért el. Még a teherautók között is futott jónéhány benzines Zil, de benzinmotoros volt az összes mentőautó és általában a kisteherautók zöme is, gondoljunk csak a háromhengeres kétütemű motorral rendelkező Barkas-okra. Klasszikus Zil és Gálffi László, mint Kenguru az azonos című 1975-ös filmben A dízelszag megmaradt a honvédség laktanyáiban és a Hungarokamion, a Volán Tefu, meg a buszos cégek telephelyein. Egyedül a román ARO 320 volt dízelmotoros, ami a lakossághoz elvileg eljuthatott. Eközben nyugaton A hetvenes évek derekán debütáló újkori dízelmotor megjelenése jelentősen fellendítette az iparágat. A fejlesztések eredményeképpen a dízelmotorok járása kezdett kisimulni, az egyre javuló porlasztási minőség pedig jó hatással volt a károsanyag kibocsátásra. Egyre több autó büszkélkedhetett már minőségi dízelmotorral, népszerűsége pedig töretlenül ívelt felfelé. A nálunk mindig bezzeg-országként emlegetett Németországban, a Mercedes-Benz, a BMW, a VW és Audi is egyre több dízelmotoros autót kínált. 123-as dízel Mercit már egy évvel a Golf I. sikere után is kínáltak (OM615 motorral) 200D néven, 1981-ben pedig már  turbót is kapott a 300D. A BMW egy lépéssel követte örök riválisát és 1983-ban jelentette meg 524td néven az akkori 5-ös kasztnit (E28). Az Audi 1982-ben jött a sorötös dízelmotorral, ami rá egy esztendőre kapott turbófeltöltőt. Franciaországban 1983-ban jött a Citroen BX 19 D, de a Peugeot 5-6 évvel korábban már dízelmotort is adott a 305-ös modellhez. Szabadpiac Mit tagadjuk, a rendszerváltással Magyarországra kezdtek ömleni a dízelmotoros autók, amelyekről sokáig azt sem tudtuk eszik-e vagy isszák, csak annyi volt biztos, hogy a gázolaj sokkal olcsóbb, mint a benzin, mással nem is foglalkoztunk. Ha már itt tartunk: a dízelmotorok fejlődést mindig az lassította, vagy gyorsította, hogy egy adott országban milyen mértékben sújtotta vagy kedvezményezte a dízelek üzemben tartását az állam. Éppen ezért történhetett meg, hogy dízel 2-es Golfok kamionszám léptek be az országba, hogy a 2.3D jelzésű Ford Sierra-k a létező összes kasztniváltozatban lepték el a magyar utakat, hogy az Opel Kadett 1.6D-k invázióját már ne is említsük. Népszerűségükön az sem tudott csökkenteni, hogy a katalizátorok bevezetésével a dízel autók teljesítménye csökkent és fogyasztása nőtt, mert ezt a jelenséget a fejlesztők egy-két éven belül kiküszöbölték. Őszintén szólva… ...Magyarországon az segítette a legjobban a dízeles kocsik elterjedését, hogy a mozdonyvezetőtől a traktoristáig, az úthengerestől a kamionosig, a buszvezetőktől a benzinkutasokig mindenki ugyeskedett a gázolajjal és ha kellett hát ezerliterszám szereztek "anyagot". A 90-es években pedig virágkorát élte az olajszőkítés. És fentiek miatt tegyük fel a kérdést: ki tudott ellenállni akkor annak, hogy gyakorlatilag féláron autózhat? Így vagy úgy, szépen lassan nálunk is beállt az európai trend, a dízeles kocsik többen lettek, mint a benzinesek. És telt múlt az idő, sokáig látszólag semmi sem történt dízelfronton, látszólag… Sorozatunk következő részében már a "versenyképes" dízelmotorokkal foglalkozunk.