Az elmúlt 72 órában a rendőrök 175 személyi sérüléses közúti közlekedési baleset helyszínén intézkedtek, melyből 9 halálos kimenetelű közlekedési balesetben 9 személy vesztette életét, 65 súlyos és 101 könnyű sérüléssel végződött.  A szolgálatot ellátó állomány összesen 599 személyt fogott el, közülük 86 főt az ellenük érvényben lévő körözés alapján, 390 főt bűncselekmény elkövetésén értek tetten. 630 személyt állítottak elő, köztük 235 főt bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt és további 74 személyt ittas vezetés gyanúja miatt. Magyarország területén 2017. július 28-án 0 óra és 2017. július 30-án 24 óra közötti időszakban a rendőrök 95 jogellenesen tartózkodó külföldit tartóztattak fel, állítottak elő és kísértek át az ideiglenes biztonsági határzáron. A rendőrök és a katonák 72 főt megakadályoztak az ország területére történő belépésben a magyar-szerb határon. További 5 személy ellen közokirat-hamisítás,3 fővel szemben embercsempészés bűntett miatt indult büntetőeljárás. Magyarország területén 26 fő határsértőt fogtak el a rendőrök.

Traktorok a parkban                                                                                  A szerző felvételei Nem hagyja magát eltéríteni és inkább a múzeumról mesél, pedig portré-interjúnak indult beszélgetésünk, de ez is mutatja, hogy Dr. Hentz Károly igazgató nem saját személyiségét, hanem szakmáját, szenvedélyét és leginkább munkahelyét akarja mindenáron bemutatni. Jól teszi.    A helyszín Gödöllő Szent István Egyetem csodálatos parkja, Budapesttől mindössze 25 kilométerre, hivatalos címe Páter Károly u. 1, hivatalos neve pedig Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum. Igazi meglepetés a gyűjtemény, amit sajnos csak idén ismertem meg, ami rám nézve szégyen. Magyar járműtörténeti kiállításra felkészített traktor fotózásához kértem még tavasszal segítséget Dr. Hentz Károly igazgatótól, aki készségesen segített és megmutatta a FORDSON-t, ami magyar tervezőiről, Farkas Jenőről, Galamb Józsefről és persze konstrukciójukról is híres. De ennél sokkal gazdagabb az erőgépkrónika, különösen annak fényében, hogy a főcsapások kijelölése magyar úttörőknek köszönhető. Magyar utak A mérnökként is dolgozó Dr. Hentz Károly 14 éve igazgatja a sok ezer darabos gyűjteményt, melyből több, mint 2 ezer darab állandó kiállításon is megtekinthető, melyet immár tízezer négyzetméternyi területen mutatnak be (Gödöllőn és Kétegyházán). Van itt gőzgép, szélmalom, vízikerék, stabil motor-, és traktorkollekció. Írás közben is elragad a hév, amitől az objektív tudósítónak óvakodnia kellene, de a gyűjtemény káprázatos, ráadásul sok darabját működés közben is meg lehet nézni. Lelkesedésemnél már csak az igazgatóé nagyobb: gyakorló mérnökként is dolgozott, így tökéletes krónikát ad elő a világ mezőgazdasági erőgépeinek történetéről. Ebből kiderül, hogy a műfaj három korszakra bontható és mindegyik etalonjait magyarok tervezték. Az első klasszikus traktor, a Fordson konstrukciójának lényege az önhordó váz, ahol minden a hajtásláncra épül. Minden múzeumi tárgy értékes, de nem áru A gazdag gyűjtemény idén öt évfordulót is ünnepelhet: az agrártörténeti értékek megőrzésére 1977-ben alapított intézmény Romány Pál mezőgazdasági miniszter kezdeményezésére jött létre, annak is köszönhetően, hogy az akkori ágazatvezető agrárszakember és agrártörténész volt. Nem a fiskális szemlélet uralkodott, hanem a műszaki kultúra részeként értékelték az agráreszközök megőrzését. Egyetlen fillért nem kellett beszerzésre fordítani, mert az akkori rendelet szerint megtiltották az állami gazdaságok leselejtezett eszközeinek megsemmisítését, így megakadályozták, hogy régi ekék, erőgépek olvasztóba, múzeum helyett. Elvileg ma is lenne ilyen törvényi lehetőség, de az állami vagyongazdálkodás inkább bevételt és nem gyűjteményt akar gyarapítani. A feleslegessé váló és felajánlott eszközök négy évtizede megmenekültek és a kétegyházi mezőgazdasági szakközépiskolába kerültek. Az agrártechnika-történeti gyűjtemény annyira megnőtt, hogy azt szakgyűjteménnyé nyilvánították, a terminológiát ekkor használták először. Gyűjtemények, szakmúzeumok A következő megemlékezésre érdemes dátum 1982, amikor döntés született arról, hogy a nagyobb publicitást érdemlő kétegyházi gyűjteményt átköltöztetik Gödöllőre, ahol 1987-ben elkészül és kiállítóhelyként nyílt meg a hatezer négyzetméteres komplexum. A gyűjteményt és oktató központot 1992-ben minősítették országos szakmúzeummá. Országos gyűjtőkörű agrártechnika-történeti szakmúzeum Gödöllőn kívül Európában csak a németországi Hohenheim-i Egyetemen működik. A gödöllői gyűjteményalapnak otthont adó épületegyüttes akkor negyvenmillió forintba került, mostanság nőtt tízezer négyzetméteresre a komplexum, melyben bővült az infrastruktúra, nagyobb szerepet kapott az állagmegóvó és oktatási tevékenység, a múzeumi környezet folyamatosan alakul multifunkcionális kulturális térintézménnyé. 1050 hallgató befogadására alkalmas a négy nagy-előadó és a húsz műszaki oktató laboratórium. Tárlatok és konferenciák Rendszeresen ad otthont az intézmény szakmai rendezvényeknek, mezőgazdasági gépbemutatóknak, így képet ad az aktuális általános műszaki világról. A közelmúltban többek között itt tartották Magyar Gázüzemű Közlekedési Klaszter Egyesület 4. nemzetközi konferenciáját és kiállítását, melyen több előadást tartottak és tucatnyi járművet is bemutattak. A tudományos ismeretterjesztés stabil jövőt biztosít a múzeumnak, mely rektor-közvetlen intézményként, vagyis kvázi kari-szervezetként, önálló költségvetéssel működik. Megérdemelten, mert napjainkban a múzeumi miliő egészen mást jelent, mint régen és egyre fontosabb a szerepe, mert gyűjteni és őrizni kell az emberi kultúra örökséget, méghozzá tárgyak formájában. Különösen lényeges műszaki emlékek esetében, hiszen hiába van levéltárakban 20-30 oldalas leírás például egy hűtőszekrényről, annak alapján nehéz elképzelni és reprodukálni a terméket. Márpedig a műszaki tárgyak megőrzése nem lehetséges könyvtárakban, levéltárakban. Kezdenek felértékelődni a tárgyak, mert azok hordozzák legteljesebben a műszaki tartalmat, ezért is tekintenek gazdasági értéktárként a múzeumokra a jelenleg prosperáló vállalatok.   Járművek Édesapja Danuviáján tanult meg motort szerelni Hentz Károly, aki aztán a honvédségnél vezetett és szerelt Csepelt, GAZ-t, szervó nélküli KRAZ-t, T55-ös harckocsit. Buldogfülkés Csepelen kapott műszaki tartalékos kiképzést. Első saját kocsija Trabant 601-es volt, majd két Lada 1300-as következett, jelenlegi autója az immár negyedik Ford Mondeo, melyet 2 literes dízel hajt. Zenében mindenevő, mindig hallgat valamit.   Folytatás következik!   Dr. HENTZ Károly Születési helye, ideje: Csorna, 1956.08.21. 1986-98 GATE Mezőgazdasági Géptani Intézet tudományos munkatárs 1998-2003 2002-2011 GATE MGTI egyetemi adjunktus GATE Kht- Kft ügyvezető igazgató 2003- Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum igazgató 2006- Gyakorlati Képzési és Szaktanácsadási Központ, igazgató Munkahely: Szent István Egyetem Munkaköre: SZIE Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum igazgató SZIE Gyakorlati Képzési és Szaktanácsadási Központ igazgató Vezetői beosztásai: Géptani Intézet, Műszaki Informatikai Laborvezető CAD-CAM laborvezető oktató, CAE laborvezető GATE Kht ügyvezető igazgató Műszaki és Szolgáltató Tanüzem vezető Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum igazgató Gyakorlati Képzési és Szaktanácsadási Központ, igazgató   Dr. Hentz Károly szakképzettsége, tudományos fokozata: 1974 Érettségi, középfokú mezőgazdasági gépész 1980 Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök 1983 Agrár-gépész gazdasági szakmérnök 1985 Mezőgazdasági műszaki doktor 1986 Agrár szakközgazda 1988 CAD- CAE oktató(AUTODESK LONDON) 1992 Szaktanácsadó vezető oktató 1993 Marketing Logisztikai Menager 1996 Távoktatási tananyag fejlesztő 1997 Multimédia fejlesztő 1999 ProEnginer fejlesztő 2001 SoliEdge vezető oktató 2004....Műszaki muzeológus 2014 Közgyűjteményi menedzser Főbb kutatási területek: Mezőgazdasági gépek szerkezete, fejlesztése; Növénytermesztés gépei; Műszaki fejlesztés, stratégiai tervezés; Magyar agrár–technikatörténet. Összes publikációk száma: 117   Publikációk:   Magyar mérnökök az agrártechnika történetében Kreatív Magyarország Mérnöki Tudás - Múlt, Jelen, Jövő BME, Budapest 2012 Mérnöki Tudás – Mérföldkövek a magyar agrártechnika történetében konferencia előadás, kiállítás: Kreatív Magyarország Mérnöki Tudás - Múlt, Jelen, Jövő, SZIE Gödöllő, 2012 A magyar traktorgyártás története, 100 év - 100 magyar traktor Mezőgazdasági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum kiállítás, kiadvány, Mezőkövesd 2016-2017. A SZIE Gépészmérnöki Kar 65 éve kiállítás, Gödöllő Szent István Egyetem 2017 Bemutatkozik a Wöhler malomtörténeti gyűjtemény időszaki kiállítás 2017 Magyar Tudósok és Feltalálók kiállítás, Gödöllő Szent István Egyetem 2017 Főbb szakmai referenciák: AutoCAD oktató laboratórium kialakítása GATE Matematikai és Számítástechnikai Intézet, 1989. CATIA Mérnökinformatikai Laboratórium létesítése, Gépészmérnöki Kar Géptani Intézet, 2001. Mérnökinformatikai Központ tervezése, részvétel a megvalósításban, Gépészmérnöki Kar, 2003. AGRIEXPO Agrár Műszaki kiállítások megvalósítása. Géptani Intézet 2000-2009. Magyar traktorgyártás története állandó kiállítás kurátor SZIE Mezőgazdaági Eszköz és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum 2003. Intervenciós gyűjtő gabonatárházak technológiai tervezése, kivitelezése (1millió tonna kapacitás, Dunaújváros, Gyomaendrőd, Foktő, Adony 2003-2009)