"Félig magyar vagyok, de a szívem, főleg a szögesdrótok átvágása óta egészen a magyaroké." Így nyilatkozott 1992. márciusában az apai ágon magyar származású Barényi Béla, aki már gyerekkorában autómániás volt. 1926-ban végzett a bécsi műszaki főiskolán, dolgozott Steyrben az Austro-Fiatnál, majd az Adlernél, 1929-ben publikálta egy olcsó és korszerű népautó tervét. Több szabadalma volt, mint Edisonnak Barényi 1939-ben került a Mercedeshez, ahol megalapította, majd korszerű központtá fejlesztve 1972-ig vezette a biztonságtechnikai részleget, miközben 1959-től nyugdíjba vonulásáig irányította a törésvizsgálatokat. Tervezett sátortetős kemping kocsit, ám 2500–nál is több szabadalma közül az autóipar passzív biztonságtechnikai megoldásai a legjelentősebbek, például 1955-ben az elütött gyalogos sérüléseit csökkentő autóé. Törésteszt Barényi módra       Forrás: Daimler AG Ponton padló Napjainkban is példaértékű a gyűrődő zónás és ütközéskor megfelelő védelmet nyújtó szilárd biztonsági utascella kialakítása, valamint a teleszkópszerűen benyomódó kormányoszlop és a rejtett ablaktörlőlapát. Ő irányította az új modellek ütközési és borulási tesztjeit, többek között az 1953-ben szériagyártásra került W 120-as Ponton modellét, mely oldalütközésnél is védő padlólemezt kapott. Utascella Személygépkocsi biztonsági utascella szabadalmát 1951-ben jelentette be: a 854157 számú patent őrzi az első szériagyártásra érett merev kialakítású, gyűrődési zónás karosszéria leírását. Az 1959-es W 111-es sorozatú Mercedesek már ennek megfelelően készültek. A karosszéria biztonságát eltérő merevségű elemekkel érte el: a jármű közepén egyenesen futó hossztartók a lemezekkel együtt stabil biztonsági alapot adtak, miközben az első és hátsó tartók íveltek és ütközés esetén deformálódtak, elvezetve az ütközési energia egy részét, így védve a járműben ülőket a sérülésektől. Egyre magasabb poszton A fecskefarkú Mercedes-Benz volt az első korszerű biztonsági karosszériás személykocsi: 1953-ban Barényit áthelyezték a fejlesztési részlegre, melynek két évvel később már vezetője. Nyugdíjba vonulása előtti munkásságának legjelentősebb műve az ESV sorozat, melyből három év alatt 35 biztonsági prototípus készült, közülük elsőként az ESV 05-öst ismerhette meg a nagyközönség. ESV Az ESV (Experimental Safety Vehicles) program 1968-ban indult az USA kezdeményezésére, és a Mercedes prototípusát 1971 októberében mutatták be a Sindelfingenben megrendezett II. ESV konferencián. Az alapot az állólámpás W114-es Mercedes-Benz adta, ennek műszerfalába és vezetőülésének támlájába építettek légzsákokat. Az amerikai vásárlói igények kiszolgálására két első üléséhez önbecsatoló biztonsági öveket építettek. A tíz centivel megnyújtott tengelytávú autó orra 37 centivel lett hosszabb, ezzel és hidraulikus energiaelnyelő elemes lökhárítókkal növelték a gyűrődési zónát. ABS igen, kurbli nem A fékrendszere már blokkolásgátlós volt és más biztonsági változtatásokat is kapott a nagy Mercedes: a bennülők sérülésveszélyeit azzal is csökkentettek, hogy az elektromos ablakemelők beszerelésével eltüntethették a kiálló tekerőkurblikat, miközben hasonló okból megszüntették a háromszög alakú kis szellőző ablakokat is. A nagyméretű fényszórók automata magasságállítót és mosóberendezést kaptak, mindezt ötven évvel ezelőtt. A hosszabb és biztonságosabb karosszériának is köszönhetően az ESV 05-ös modell tömege 2060 kilóra nőtt, ami 635 kilogrammal lett több, mint az eredeti W114-es modellét. Díjazott zseni A járművek passzív biztonsága már fiatalon foglalkoztatta Barényit, aki valódi baleseteket elemezve felismerte az alkatrészek, például a merev kormányoszlop veszélyét ütközéskor. Munkásságáért Barényi Béla megkapta a műszakiaknak adományozható legtekintélyesebb Rudolf Diesel aranyérmet, majd a rangos Károly-díjat és 1994-ben bekerült az Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába, (Automotive Hall of Fame, Detroit), a Michigan állambeli Dearnbornban ma is külön teremben ismerhető meg munkássága. Barényi Béla 1997. május 30-án halt meg. 2007 márciusában bekerült az autózás meghatározó személyiségeit felsorakoztató European Automotive Hall of Fame csarnokba és utcát neveztek el róla Stuttgart-Maichingenben. Barényi Béla és a Mercedes SL                          Forrás: Daimler AG Életrajz Barényi Béla Viktor Károly 1907. március 1-jén a Bécs melletti Hirtenbergben született. Apja Eugen Barényi katonatiszt, édesanyja Maria Keller, gyáriparos kormányzó leánya volt. Béla négy testvérével együtt nagypolgári környezetben nevelkedett, családi autójuk egy luxus Austro-Daimler volt, ami meghatározta a fiú érdeklődését. Az I. világháború alaposan megváltoztatta Barényi életét, mert édesapja 1917-ben meghalt a fronton. A világháború után elveszett nagyapjának gazdasági hatalma, így megözvegyült lányának és unokáinak élete alaposan megváltozott. A háború előtt Ausztria és Magyarország leggazdagabbjai közé tartozott a Keller család, 1927-ben segélyért kellett folyamodnia. Fotók és illusztrációk forrása: Daimler AG, Mercedes-Benz   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!      

Az 1969 óta működő DHL a német posta logisztikai részlegeként mára a világ egyik legnagyobb csomagszállítási szakértőjévé vált; a cég 400 ezer alkalmazottja a világ 220 országában évente 1,6 milliárd küldeményt juttat el a címzettekhez. Egy ekkora vállalat esetében hatalmas jelentősége van a gépkocsiflotta környezeti kompatibilitásának. A cég 2008-ban vázolta fel emissziócsökkentési stratégiáját; hosszú távú célkitűzésük, hogy 2050-re teljes globális tevékenységüket klímasemlegessé tegyék. Ennek köztes állomásaként 2025-re a végső kiszállítások (azaz az elosztóközpontok és a címzettek közötti fuvarok) 70 százalékát emissziómentes járművekkel kívánják megvalósítani. Ebbe a nemzetközi stratégiába illeszkedik bele a DHL hollandiai, belgiumi és luxemburgi tevékenységeinek középtávú célkitűzése, amelynek értelmében 2025-re teljes mértékben helyi károsanyag-kibocsátástól mentes járművekre cserélik járműparkjukat. A DHL Benelux eddig mintegy ezer elektromos járművet üzemeltetett, ez a létszám azonban most jelentősen nőtt: a cég képviselői a napokban 400 darab Toyota Proace Electric villanymotoros áruszállítót vettek át és állítottak forgalomba. Az akkumulátoros elektromos járművek a küldemények kiszállításában jutnak szerephez: a Hollandiában működő 140 elosztó központban (CityHub) fogják őket munkára. A Toyoták 75 kWh kapacitású akkumulátoruk egyetlen feltöltésével akár 330 kilométert képesek megtenni; ez a várakozások szerint 100-200 cím zaj, valamint káros anyagok kibocsátása nélküli kiszolgálására is elegendő lehet. A jármű akkumulátora 100 kW-os gyorstöltővel nem egészen egy óra alatt 80%-ra tölthető. Az akkumulátorra nyolc év vagy 160 ezer kilométer garanciát vállal a Toyota. A Toyota Proace Electric villanymotorja 136 lóerős, maximális forgatónyomatéka 260 Nm, amely már elinduláskor rendelkezésre áll. A jármű végsebességét elektronikusan 130 km/órára korlátozták, álló helyzetből 13,1 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára. A Proace Electric különösen takarékos üzemmódokkal is rendelkezik: ezekben a motorteljesítmény 109, illetve 82 lóerőre korlátozható, ami különösen hasznos, ha nem teljes terheléssel közlekedik a gépkocsi. Fotó: Toyota További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!                                       

A VW márkafőnöke, Ralf Brandstätter: "Egy nagyon következetes szerkezetátalakítási programnak köszönhetően nagyon jó kiindulási pozíciót hoztunk létre."  (Fotó: Volkswagen) A VW 2013 óta először vár pozitív eredményt Latin-Amerikában – a korona és a félvezető válság ellenére.  A következő öt évben a márka mintegy egymilliárd eurót kíván befektetni annak érdekében, hogy "tovább erősítse versenypozícióját ezen a fontos piacon, és hosszú távon nyereségesen pozícionálja magát" - közölte a gyártó.  Az egyéb helyi járműprojektek mellett Dél-Amerikában a digitalizációnak és a szén-dioxid-mentesítésnek kell „további lendületet kapnia”.  Ez magában foglalja a bioüzemanyagokkal foglalkozó kutatóközpont további működését is. Ralf Brandstätter, a VW márkafőnöke így nyilatkozott: "Latin-Amerika fontos jövőbeli piac a Volkswagen számára. Egy nagyon következetes szerkezetátalakítási programnak köszönhetően az elmúlt két évben nagyon jó kiindulási pozíciót alakítottunk ki ott. A VW a latin-amerikai jövedelmezőség visszatérését elsősorban a következő tényezőknek tulajdonítja: fix költségek csökkentése és kapacitáskiigazítások a régió hat gyárában a szerkezetátalakítási program részeként, valamint a modelloffenzíva és az elindított modellprogram felülvizsgálata. Alexander Seitz, a Volkswagen pénzügyi igazgatója a közlemény szerint a következőket mondta: "A várható beruházás Latin-Amerikában nagyon fontos mérföldkő a Volkswagen fenntartható, versenyképes jövedelmezősége felé vezető úton." A Volkswagen a régió igényeire szabott termékportfólió stratégiáját kívánja folytatni Latin-Amerikában azzal, hogy 2023-tól piacra dob egy új kompakt autócsaládot a belépő szintű szegmens számára. Az első modell a Polo Track, amely MQB platformon alapul, és a brazil Taubaté-i üzemben készül majd. VW Polo Track: Egy új kompakt autócsalád első modellje Latin-Amerikában.  (Fotó: Volkswagen) További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!                                           

Az E-ON energiacég friss felmérése szerint az elektromos autók egyre népszerűbbek Németországban.  "Németországban az összes autós fele elektromos, újratölthető járművet választana, amikor legközelebb autót vásárol" - mondta Filip Thon, az E-ON Energie Germany ügyvezető igazgatója. Eszerint a megkérdezettek 30 százaléka tisztán elektromos autót választana ezután, további 20 százalékuk konnektoros hibridet, 30 százaléka benzinmotort, kilenc százaléka dízelmotort, öt százaléka töltési lehetőség nélküli hibridet, egy százalékuk pedig földgáz hajtást választana.  Fotó: Daimler "Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb autós fejében már elkezdődött a klímabarát hajtások irányába történő átállás" - folytatja Thon. A klímavédelem kulcsfontosságú A felmérés szerint az e-autók különösen népszerűek a fiatalok, valamint a családok körében.  A 18-24 évesek 35 százaléka választana legközelebb tisztán elektromos autót, és ugyanez vonatkozik a családok 35 százalékára.  Szövetségi államok összehasonlításában a berliniek egyértelműen megelőzik a a tartományokat 40 százalékkal, őket követik a hamburgiak 35 százalékkal és a hesseniek 34 százalékkal. Azt is megkérdezték, hogy miért választanak az emberek az e-autót: 69 százalék a "klímavédelmet, fenntarthatóságot, környezettudatosságot" nevezi meg a legfontosabb döntési kritériumnak egy e-járműnél.  60 százalékuk számára „az elektromobilitás a jövő technológiája”, 51 százalékuk számára a „vásárlási bónuszok és adókedvezmények” a meghatározóak. A megkérdezettek többsége számára, akik a jövőben elektromos autóval szeretnének közlekedni, a klímavédelem is fontos szerepet kapott a járműgyártásban. 91 százalékuk nagyon fontosnak vagy fontosnak tartja, hogy az e-autót klímabarát módon gyártsák.  63 százalék többet fizetne egy klímabarát elektromos járműért. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!