Megnyílt a pálya a fiatalok előtt: kizárólag belföldi forgalomra a 18. életévtől kiadható a „C” és „CE” kategóriás jogosítvány, a 21. életévtől pedig a „D” és „DE” kategóriás jogosítvány is megszerezhető!   A közúti fuvarozás munkaerő-utánpótlásának biztosítása érdekében sokan várták a „C” és „D” kategóriás jogosítványszerzés életkorhatárainak leszállítására vonatkozó rendelkezések jogszabályi kihirdetését.  A nehézgépjárművek és szerelvények vezetésére jogosító „hivatásos” jogosítványkategóriák életkorhatárainak csökkentése fontos kérdésként, és a szaktárca előtt is képviselt javaslatként szerepelt a NiT Hungary által még 2014-ben létrehozott fuvarozói munkaerőpiaci munkacsoport ülésein. Az alágazat igényének vizsgálatát és a szükséges intézkedések megtételét kormányzati feladatként a 1560/2015 (VIII. 7.) kormányhatározat 4. b) pontja is rögzítette.   A NiT Hungary európai uniós érdekérvényesítése is kiemelten kezelte a kérdést. 2015 szeptemberében levélben kerestük meg Violeta Bulc közlekedési biztos asszonyt annak érdekében, hogy Magyarországon, kizárólag belföldi forgalomban lehetőség legyen a C kategóriás jogosítványt 18, a D kategóriás jogosítványt 21 éves életkorban megszerezni. Akkori levelünkre pozitív válasz érkezett úgy szervezetünk, mint a biztos asszonyt hasonló kéréssel megkereső szakminisztérium részére. (A részletek korábbi cikkünkben, ide kattintvaolvashatók). Joggal bízhattunk tehát abban, hogy az életkorhatárok leszállítására irányuló törekvéseink eredményesek lesznek, és az ezt biztosító jogszabály-módosítás mielőbb kihirdetésre kerül.   A Magyar Közlöny február 9-i 15. számában (ide kattintva megnyitható) megjelent az egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 8/2016. (II. 9.) Korm. rendelet, mely egyebek mellett módosítottaa közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletet is. A módosító rendelkezések szerint a hivatkozott rendelet 7. melléklet I. Életkori feltételek pont 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: „10. A „C”, a „CE”, a „D1” és a „D1E” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a 18. életév betöltésétől, a „D” és a „DE” kategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosító engedély a 21. életév betöltésétől is kiadható, azonban ezen gépjármű vezetésére jogosító engedélyek – a 8. és a 9. pontban meghatározott életév betöltéséig – kizárólag Magyarország területén jogosítanak vezetésre.”   A módosítás a kihirdetést követő 8. napon, azaz február 17-én lép hatályba.   Fuvarozói munkacsoportunk egyik legfontosabb felvetése és javaslata ezzel megvalósult! Az életkorhatárok belföldi relációban történő csökkentése reményeink szerint számos pályakezdő, a munkaerőpiacra kilépő fiatal számára könnyíti meg a pályaválasztási döntést, és a gépjárművezetői hivatás választását, közvetlenül a középiskolai tanulmányok befejezése után.   Az értelmezés megkönnyítéséhez a kategóriák definíciója a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint: „C” kategória: nem a „D1” vagy „D” kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény „CE” kategória: a „C” kategóriába sorolt gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény „D” kategória: a vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek; a D kategóriába tartozó gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény „DE” kategória: „D” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény   „D1” kategória: a vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott, 8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; „D1” kategóriába tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény „D1E” kategória: „D1” kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény

A Lexus januárban, Detroitban mutatta be a LC 500 kupét, amelyet azért készítettek el, mert 4 éve az LF-LC nevű tanulmányautót nagyon jól fogadta a szakma és a közönség is. Az LC 500-ba a RC F és a GS F ötliteres, 471 lóerős szívó V8-asát tették egy 10 fokozatú automata váltóval, amely 4,5 másodperces sprintidőre teszi képessé az autót a gyártója szerint. Március elején, a Genfi Autószalonon már a hibrid változata is bemutatkozik a nagy túrakupénak LC 500h néven. Ebben a Lexus Multi Stage hibrid rendszer dolgozik, amely a Lexus közleménye szerint nagyobb teljesítményt, több vezetési élményt és jobb hatékonyságot biztosít, mint a Lexus korábbi hibrid rendszerei. Valószínűleg egy 3,5 literes szívó V6-osból és több villanymotorból áll a rendszer. A beltérben digitális képernyők helyettesítik az analóg órákat, az infotainment rendszer már a következő generációja annak, ami a mai Lexusokban szolgál. Az LC már a Lexus új, GL-A platformjára épül, amely nagy arányban tartalmaz nagyszilárdságú acélt, és a futómű is nagyrészt alumíniumból van a súlycsökkentés érdekében.

A felmérés Németországban készült, nagy valószínűséggel nem sokban tér el a magyar autósok szokásaitól. A felmérés készítői hangsúlyozzák, a kihangosító nélkül telefonálgató autósok nem csak a 60 eurós bírságot kockáztatják, hanem a maguk és mások testi épségét is. Íme a lesújtó eredmény, amelyet a Bitkom készített. A járművezetők 42 százaléka a füléhez tartva telefonál, vagyis nem használja vagy nincs kihangosítója. 44 százalék vezetés közben rendszeresen olvassa az SMS-eket és egyéb rövid üzeneteket. 23 százalékuk egyik kezével a kormányt fogja, a másikkal SMS-t vagy egyéb rövid üzenetet ír. 25 százalék rendszeresen e-mailjeit is olvassa, ha vezet. 7 százalék e-mailt ír járművezetés közben! Az okostelefonok olyan elterjedtek, annyira hétköznapivá váltak, hogy az emberek nagy részének nehézséget okoz, ha nem nyomkodhatja az érintő képernyőt, sajnos, erről még autóvezetés közben sem tudnak lemondani, pedig súlyos következménye lehet ennek – értékelte a felmérés eredményét a Bitkom képviselője, aki felszólította az autósokat: El a kezekkel vezetés közben a telefonoktól!

Egy hónapja megkezdett minisorozatunk harmadik, immáron záró fejezetéhez érkeztünk, amelyből kiderül, mi a hivatalos módja annak, hogy végelgyengülésben kimúlt autónktól megszabaduljunk. Január közepén volt szó a jármű életútról, vagy más szóval a jármű életciklusról. Kiderült, hogy örök körforgás ez: a legyártott járműveket átveszik a kereskedők és értékesítik. A használók ezután javíttatják, gumit vesznek rá, egyszóval használják a kocsit, majd eladják. Ez a processzus néhányszor ismétlődik, míg végül az utolsó használója alól is kiesik a kocsi és mehet a bontóba. Az uniós előírások alapján egy járműbontás során 95%-os újrahasznosítási kvóta van érvényben. Ez az arány a jármű tömegére vonatkozik, vagyis 1.000 kg hulladékká vált autóból 950 kilónak meg kell jelennie valamelyik másodlagos felhasználási ágazatban. A másodlagos felhasználás lehet alkatrészként való tovább élés, energetikai hasznosítás, vagy az alapanyag újrahasznosítása (ld. beolvasztás). A sorozat második részében két hazai autóbontó gurunál tettünk látogatást és számoltunk be eredményeikről, illetve jövőképükről. Minden fejlesztésük arra irányul, hogy a kvóták teljesítése gazdasági hasznot is hajtson. Dokumentálás az Auto Mandy Car telephelyén,  ezután kerül a netes adatbázisba az alkatrész Mai cikkünkből megtudhatják, hogyan kell eljárnia annak, aki az előírásoknak megfelelően szerene megválni régi autójától. (Mert a tudatos ember másképp el sem tudja képzelni, ugye?) Bontási átvételi igazolás A bontási átvételi igazolás nem más, mint korábbi autónk „halotti anyakönyvi kivonata”, vagyis az a dokumentum, amelyben az erre felkent autóbontó arról nyilatkozik, hogy a nevezett járművet átvette, amely egyben ígérvény arra nézve is, hogy azt a szabályoknak megfelelően fogja kezelni, majd szétbontani és hasznosítani. Ezzel az okmánnyal tudjuk igazolni a hatóságok felé, hogy a jármű tulajdonjoga megszűnt, további kötelezettségeink (pl. súlyadó, kötelező biztosítás fizetés) azzal kapcsolatban nincsenek. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalának Jármű Módszertani Főosztálya (hú, de hosszú volt) tartja nyilván a regisztrált autóbontókat, amelyről két hete már volt szó, és amely hozzávetőleg 160 ilyen helyet tartalmaz szerte az országban. A dokumentum utolsó módosítása 2015. áprilisában volt. Ketyeg a 15 napos átfutás Kísérjük utolsó útjára Ha eljön a szomorú nap, akkor a jármű okmányait gondosan elkészítve induljunk el a bontóba. Okos ember vigyáz, hogy ilyenkor a járművel együtt ne adjon le olyan értékeket, mint például a tele tank, vagy új gumiabroncsok. A bontóban elvileg azt garantálják, hogy ingyenesen átveszik a kocsit, tehát a leadás nekünk semmilyen költséggel nem járhat. A józan ész azonban azt diktálja, hogy a jármű még hamvaiban is képvisel némi értéket. Tudják ezt a bontósok is, ezért a legtöbb esetben az aktuális hulladékárakat figyelembe véve fizetnek a leadáskor a (volt) tulajdonosnak, ez így korrekt. No, nem ebből fogunk meggazdagodni, de arra biztosan elég, hogy egy jobb helyen emlékvacsorát adjunk az eltávozott tiszteletére, két személyre. Boncmesterek munka közben Vigyázzunk, hogy az autó legalább egyik rendszáma meglegyen. A szabályozás annyit megenged, hogy például elhagytuk az egyik hatósági jelzést, de ha mindkettő hiányzik, akkor azt külön be kell jelenteni. A papírmunka nagy része a bontóé, ha a papírokon lévő alvázszám és a jármű alvázszáma megegyezik, nekünk csak a leadásról készült dokumentumot kell aláírni, majd átbuszozni az okmányirodába, hogy a szomorú tényt ott is közöljük. Belső ügymenet A központi nyilvántartásba való bejelentést követően egy 15 napos óra kezd ketyegni, amire talán semmi szükség nincsen, hiszen a tulajdonos kérelme, vagyis a papír, amit aláír a bontóban, arról szól, hogy ő kéri a jármű megsemmisítését, és tartalmazza azt is, hogy ez a döntés visszavonhatatlan. De ebben a tizenöt napban sem ülnek tétlenül a bontósok, ugyanis az átvett autó veszélyes hulladéknak minősül. Ne részletezzük, de az akkumulátor, a folyadékok (tüzelőanyag, motorolaj, fagyálló, stb.) mind-mind súlyosan környezetkárosító hatású, ezért a következő történik: Szárazra fektetés Ez a kifejezés a kedvencem, ha autóbontásról van szó. Annyira kifejezi mindazt, amit maga a tevékenység lefed, hogy ennél frappánsabban meg sem lehetne fogalmazni. De miről is van szó? Most már száraz, mehet a helyére Amikor a tulajdonos leadja járművét, azt a fent említett okok miatt nem lehet csak úgy kitenni a telephelyre, mert az eső folyamatosan mosná ki belőle a mérgező dolgokat. Ezért aztán kiszerelik az akkumulátort, leeresztik, és frakciónként külön tárolják a folyadékokat úgy mint gázolaj, vagy benzin, motor- és váltóolaj, differenciálmű olaj, hűtőfolyadék, ablakmosó folyadék és nem sorolom tovább, bár biztosan kihagytam valamit. Ahol/amiben nincs folyadék az pedig száraz. Most már mehet a tároló helyre, ahol a bontási papír jogerőre emelkedéséig pihen, fekszik az autó. Bontás A jogerőre emelkedést követően a jármű egyedi azonosítószámát, vagyis a beütött alvázszámot egyszerűen átflexelik, értsd, sarokcsiszolóval átvágják. Innen már biztos, hogy lopott autók azonosítójaként sem élhet tovább. Az alkatrészeket kiszerelik és megvizsgálják, hogy hasznosíthatóak-e eredeti funkciójukban, vagy selejtesek és mehet a fém-, műanyag- üveg-, gumi- stb. hulladékok közé. A szükség (és a helyhiány) nagy úr A hulladékokat frakciónként gyűjtik, és ami értékesíthető, azt eladják, ami sehová sem jó (ez lesz az a bizonyos legfeljebb 5 tömegszázaléknyi anyag) az mehet a lerakóba. Aki a bontóba való leadásról szofisztikáltabban olvasna, az látogasson el a magyarorszag.hu vonatkozó oldalaira.