A határátkelőhelyen a magyar határrendészek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a szerb vámszervek, illetve határrendőrség egy helyen látják el feladataikat. Az autóbuszok kivételével az átkelőhely csak a személyforgalom - gyalogos, kerékpáros, motorkerékpáros, személygépjármű - előtt áll nyitva 7 és 19 óra között. Fotó: hirado.hu/Szeged365 Az átkelőt a szerb állampolgárok, az EU, az Európai Gazdasági Térség és Svájc állampolgárai, valamint harmadik országbeli családtagjaik használhatják. A határátkelőhelyek nyitva tartásáról a www.police.hu weboldal határinfó rovatában, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) felületén tájékozódhatnak az utazók. A Kübekháza-Rábé határátkelőhely 2019 októberében nyílt meg, az új átkelő elkészültéig ideiglenes épületnél folyt a határellenőrzés. A beruházás közbeszerzésének adatai szerint az átkelőnél 450 négyzetméteres közös magyar-szerb kezelőépületet alakítottak ki, amelyhez a belépő és kilépő oldalon mintegy 1100 négyzetméteren védőtetővel ellátott vizsgálati helyek kapcsolódnak. A 2,488 milliárd forintos beruházás kivitelezője a nyíregyházi székhelyű Kelet-Út Kft. volt.  

Tartsd fékkészenlétben a lábad! Egy nagyon jó tipp azoknak, akik hajlamosak elbambulni, belefeledkezni a hétköznapi problémákba, és bevinni azokat a vezetésbe. Pedig az nem oda való, ilyenkor a napi problémákat félre kell tenni, és egy ilyent trükkel agyunkat arra ingereljük, hogy figyeljünk oda, tehát összpontosítunk! Így kevésbé fognak gondolataink elkalandozni a vezetésről. Jó kérdés azt is tisztázni már az elején, hogy vajon mindenki tudja, hogy milyen folyamatok mennek végbe a fékrendszer alkatrészein akkor, amikor megnyomjuk a fékpedált? Mi történik akkor, ha fékezünk? Hogyan, milyen alkatrészek segítségével tud megállni az autó? Megpróbálom a lehető legjobban leegyszerűsítve leírni, tehát a fékezés a fékpedál lenyomásakor indul, amikor is nyomás keletkezik a főfékhengerben, ezt a nyomást a fékcsöveken keresztül a kerekekig vezeti, ahol a féknyergek kinyomják a dugattyúkat, így hozzáérhet a fékbetét a féktárcsához. Gondoljunk csak bele, hogy egy út alkalmával hányszor használjuk az üzemifék berendezést?  Ezért fontos, hogy a féket meghatározott időszakban felülvizsgáltassuk, hiszen egy nagyon fontos részegysége autónknak, aminek műszaki állapota a legfontosabb a gépjárműben. Mert senki nem szeretne egy szivárgó fékcső, vagy elkopott félbetét, vagy féktárcsa miatt balesetet szenvedni.  Óvatosan télen a fékpedállal, mert a hó, a jég próbára teszi képességeinket! Megszokhattuk már, hogy a december nagyjából a rohanással jár együtt, az utolsó munkák, amit még az ünnepek előtt szeretnénk leadni, az utolsó játék, ami fel van írva a listára, de már majdnem mindenhonnan elkapkodták, az a ritka ázsiai fűszer, hogy idén is legyen valami különlegesség a karácsonyi menüsorban. Persze, hogy tele van a fejünk ezekkel, kapkodunk, rohanunk. Aztán a délutáni szürkületben nem vesszük észre a zebrára lépő gyalogost, és máris megvan a baj. De, hát én fékeztem, csak megcsúszott az autó! Persze a mínusz pár fokos aszfalt hőmérséklet kombinálva a ráfagyó félben lévő párával nem a legjobb barátai a fékútnak. És van ott még valami. Nem volt elég erőteljes a fékezés sem, hiszen éppen csak simogatva volt a pedál, pedig egy vészfékezésnél szinte át kell rúgni a tűzfalat. De télen ez sem ökölszabály, hiszen mindig az adott útszakasz, és annak állapota, illetve a sebességünk dönti el, hogy milyen technikát kell alkalmazni egy váratlan forgalmi szituációban fellépő fékezésnél, vagy vészfékezés esetén. Azt gondolom, ha valaki nem bízik a saját tudásában, nyugodtan kérhet segítséget egy rutinosabb ismerősétől, vagy esetleg vezetéstechnikai instruktortól. Most pedig jöjjenek a téli útviszonyokkal kapcsolatos sajátosságok. Ne reflexből tapossa! Az első, és legfontosabb szabály, ha bármilyen váratlan közlekedési szituáció adódik, akkor ne nyomja be reflexből tövig a fékpedált, mert csúszós úton azonnal megszűnik a tapadás, és utána már csak sodródhat az árral. A ma a forgalomban lévő autók 80-90 %-a ABS-es, ami segíthet a megcsúszó kerekek stabilizálásában, de ez a biztonságtechnikai eszköz sem mindenható, felhasználóként mi is sokat tehetünk a stabil működéséért. Tehát a lehetőségekhez képest óvatosan fékezzünk, és ha érezzük, hogy a gumiabroncsok elveszítik a tapadást, akkor sem kell megijedni, a fékpedál „dobolása” teljesen üzemszerű érzés, ilyenkor érezhetjük, hogy dolgozik az elektronika, és korrigálja a folyamatosan megcsúszó kerekeket. Mit tehetünk, ha ABS nélküli autóval kell csúszós úton kell hirtelen rátaposni a fékre? Nagyjából ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy ha elértünk a tapadáshatárig, és az autó kezd megcsúszni, akkor inkább engedjük fel pár pillanatra a fékpedált, majd újra fékezzük meg a járművet. Honnan lehet érezni, ha csúszik a gumi? Semmivel nem összehasonlítható érzés, amikor a gumiabroncs elveszíti a tapadást, és csúszni kezd, és azt gondolom ezt mindenkinek meg kell tapasztalnia, viszont nem „élesben”, télen, hanem biztonságos körülmények között zárt pályán, egy vezetéstechnikai instruktor támogatásával. Mivel pont az ünnepek előtt járunk, így mindenkit csak bíztathatok, hogy kifejezetten jó karácsonyi ajándék lehet egy vezetéstechnikai tréningen való részvétel, hiszen a legjobban egy biztonságos, zárt pályán modellezhető a tapadásvesztés, és annak lekezelése. Télen mindennél fontosabb a defenzív, előrelátó vezetési stílus Nem hagyhatunk mindent az utolsó percre, főleg téli, csúszós útviszonyok esetén. Ilyenkor el kell felejteni a csordaszellemet, és sokkal nagyobb követési távolságot kell hagyni az előttünk lévőtől. Tudom, a hazai közlekedési kultúra ezt nehezen tolerálja, és zavarni fog a tolakodó, aki már a hátsó szélvédőn keresztül kandikál, de legyen az a cél, hogy minden váratlan közlekedési helyzetben biztonságosan megállhassunk. Nézzünk erre egy gyakorlati példát. Városi forgalomban egy úttestre lépő gyalogos esetén mit tehetünk, ha nincs meg a kellő követési távolság? Nagy eséllyel nem tudunk megállni az előttünk haladó mögött. De ha figyelünk, és tudjuk, hogy az út le van fagyva, akkor hagyunk megfelelő féktávolságot, nem vészfékezünk, nem kapkodunk, térben és időben is előre látunk, a forgalmi helyzet lereagálására hagyunk magunknak mozgásteret, engedjük kigurulni a járművet, illetve puhán fékezzünk. Havas, latyakos út, és kanyar? Átlagos, téli forgalmi szituáció, így erről is beszélni kell. Amikor nagyobb a kanyarsebesség, mint amennyit a gumiabroncsok tolerálnak, akkor bizony eljön az a fránya megcsúszás, aztán jöhet(ne) a pánik. De semmi gond, ezt a helyzetet is meg lehet oldani. Először is legyen meg a figyelem, és összpontosítás, a motorkerékpáros vezetési instruktor szavait autósként is megfogadhatjuk. Mindig oda nézzünk, ahová menni szeretnénk, ne a problémára fókuszáljunk, hanem a szabad (menekülő) utat keressük, így meglesz az ideális ív, amin elhagyhatjuk a kanyart. Engedjük el a gázt, és hagyjuk, hogy a motorfék dolgozzon, próbáljuk a kormányt egyenesbe hozni, és ha van ESP az autóban, akkor bízhatunk benne, hogy kihúz a szorult helyzetből, hatékonyságát úgy tudjuk növelni, ha nem pánikfékezünk. Nagyon sok belsőkamerás felvételen látható az, hogy a sofőr megijed, letapossa a féket, aztán utassá válik autójában, és leesik az ívről, be az árokba. Ha megőrizzük a hidegvérünket, okosan fékezünk, a megfelelő kormánymozdulattal irányban tartjuk a járművet, hagyunk teret az ESP-nek, jó eséllyel kimozogjuk a kanyart, és a tapadásvesztést. A kulcs itt is a gyakorlás, és az, hogy biztonságos körülmények között modellezzünk egy ilyen balesetveszélyes közlekedési helyzetet, erre pedig a zárt, vezetéstechnikai pálya a legjobb helyszín. Összességében mit tanácsolhatok a téli útviszonyok közötti vezetéshez? Alapvetően az indulás utáni útviszony ellenőrzést, kisforgalmú mellékúton jöhet a fékteszt, így tisztában leszünk, hogy mennyire csúszik az úttest. A fékpedált óvatosan kezeljük, kerüljük a hirtelen vészféket, tartsunk nagyobb követési távolságot. Télen az átlagosnál is fontosabb a járműkezelés, ismerjük meg autónk működését, és mindennél előrébb helyezzük a téli útviszonyok között a biztonságot, ami elsődleges legyen a téli, jeges, csúszós útviszonyok között. Cikkünk megjelenését a Generali Biztosító Zrt. támogatta. A Generali nem csak a káreseményeknél, de azok megelőzésében is partner!  

A szerződés alapján a burgenlandi és a nyugat-magyarországi mentésirányítók kölcsönösen segítséget kérhetnek egymástól. Ez akkor lehet hasznos, ha a riasztás helyszínére a szomszéd országból előbb érhet oda a mentő. és ha egy súlyos beteghez legközelebbi korház a határ túloldalán van. Mindez vonatkozik majd a légimentésre is. Fotó: Facebook/ Christophorus 12 Abban az esetben is előnyös a kooperáció, ha egy ausztriai lakost Magyarországon ér baleset. Ekkor a lakóhelye szerinti mentőszolgálat érte mehet, és egy hazai kórházba szállíthatja. A megállapodás alapján a mentők személyzete azonos jogokkal rendelkezik majd a szomszédos területeken, mint az ott dolgozó bajtársak. A részletekről Burgenland tartományfőnöke és a magyar egészségügyi miniszter köt majd együttműködési szerződést. Ebben kell majd tisztázniuk, pontosan milyen szabályok szerint lehet a szomszédos ország mentőit vagy kórházait riasztani, és azt is, hogyan kommunikáljanak egymással az osztrák és a magyar mentésirányítók.  

A videó a képre kattintva indul!