A magyar olajipari vállalat szerdán kiadott elemzői konszenzusának számai alapján a Mol más, nemzetközi iparági cégekhez képest kedvező helyzetben van és megengedheti, hogy az iparág számára a zuhanó olajár miatt komoly kihívásokat állító környezetben reális számviteli értékcsökkenést hajtson végre. Berislav Gašo, a Mol-csoport kutatás-termelés igazgatója már két hete jelezte a Bloombergnek, hogy az Északi-tengeren és egyéb portfólió elemeknél is értékvesztés kerül elszámolásra, de a számviteli értékcsökkenés és a kutatási eszközleírás is természetes velejárói az iparágnak, megjelennek a vállalat profitsoraiban és nem eredményeznek készpénzkiáramlással járó kiadást. Vágó Attila, a Concorde Értékpapír elemzőjének számításai szerint az olajipari vállalat több mint 400 milliárd forintos leírást és értékvesztést könyvelhet el 2015 utolsó negyedévében, ezért az előző negyedévhez képest "vad mínuszokat" lehet majd látni a tisztítatlan eredménysorokon a Mol február 24-én megjelenő gyorsjelentésében, ugyanakkor az értékvesztéstől és leírásoktól megtisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) alapján a cégcsoport kiemelkedően teljesített az iparág más szereplőihez képest. Az elemző arra számít, hogy 2015 negyedik negyedévében mintegy 147,5 milliárd forint volt a tiszta EBITDA, ami több mint 50 milliárd forinttal kevesebb az előző negyedévinél, de szinte megegyezik a 2014. negyedik negyedéves 147 milliárd forinttal, tehát az olajkonszern közel azonos teljesítményt ért el mindkét évben, miközben az olaj ára 76 dollárról 44 dollárra csökkent. Vágó Attila az eredményt azzal magyarázta, hogy bár a kutatás-kitermelési (upstream) üzletág megszenvedte az olajárcsökkenést, a feldolgozás és kereskedelmi (downstream) divízió teljesítménye óriási mértékben javult, kompenzálva az eredménykiesést. A 10 elemző által készített konszenzus hasonló eredményre, 117,7 milliárd forint tisztítatlan és 147,6 milliárd forint tisztított EBITDA-ra számít a tavalyi negyedik negyedévben, amelyből 103,1 milliárd forintot a downstream üzletág hozott, a divízió eredménye csaknem 40 százalékot emelkedett az egy évvel korábbi 74 milliárd forinthoz képest. Vágó Attila a tisztítatlan eredményt lehúzó egyszeri tételek közé sorolta például azt, hogy a cégcsoport kiszállt a kurdisztáni Akri-Bijeel blokkból, valamint az északi-tengeri eszközök értékleírását.

Több mint 200 hihetetlenül energiahatékony járművet láthatunk idén nyáron a londoni Queen Elizabeth Olimpiai Park körül a Shell Eco-marathon Europe első brit eseményén. A versenyt június 30. és július 3. között rendezik meg a Make the Future négynapos fesztivál során, amely számos pazar ötletet és lehetséges megoldást vonultat fel a modern világ aktuális energetikai kihívásaival kapcsolatban.  - A Shell Eco-marathon 30 éve inspirálja a fiatalokat szerte a világban, hogy energiahatékony járműveket tervezzenek és építsenek – mondta Erik Bonino, a Shell UK vezérigazgatója.  „Megtisztelő, hogy a házigazdája lehetek ennek a kihívásnak Londonban a Make the Future során, és hogy láthatom a fiatalokat, ahogy újabb és újabb kreatív, műszaki és tudományos megoldásokkal kísérleteznek.” A Shell Eco-marathon kihívás célja, hogy a meghívott diákcsapatok olyan járműveket álmodjanak meg és építsenek, amelyek egy liter üzemanyaggal a lehető legnagyobb távolságot képesek megtenni.   Erre vállalkozik az a hat magyar diákcsapat is, akik a verseny történetében rendhagyó módon 2016ban Londonban teszik próbára saját tervezésű járműveiket. Idén először a Debreceni Tudományegyetem különítménye is megméretteti magát elektromos prototípus autójával. Szintén első alkalommal indul városi koncepció kategóriában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Paradicsom csapata, akik nevezésükkel az elektromos hajtást szeretnék népszerűsíteni. Nem úgy a BME másik csapata, a GSZK Shark Team, akik a tavalyi első versenyük után ismét dízel hajtású járművel indulnak a prototípus kategóriában. Szintén a második verseny elé néznek a Szegedi Tudományegyetem diákjai, akik ez alkalommal is elektromos és prototípus járművel indulnak.  A győri Széchenyi Egyetem SZEnergy csapata - akik a legtapasztaltabb magyar csapatként kilencedik alkalommal vesznek részt a versenyen - jelentősen átalakították elektromos városi koncepció autójukat az idei megmérettetésre.  Egyetlen magyar középiskolás indulóként a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola diákjai is bemutatkoznak a többi diákcsapat előtt, akik nem csak teljes Európát, de számos más, a kontinensen kívüli országot is képviselnek majd a megmérettetésen. Az első, 1985-ben rendezett európai versenyen a győztes 680 kilométert tett meg egy liter benzinnel. Ma a versenyzők már más eszközöket is alkalmaznak, kezdve a 3D-s nyomtatástól, egészen az alternatív energiák üzemanyagként való felhasználásáig. A rekord jelenleg 3 771 kilométer egyetlen liter benzinnel, ami a London-Róma távolság megtételét jelenti oda-vissza.  A verseny innovatív, problémamegoldó és kreatív gondolkodást, valamint együttműködést igényel, így a résztvevők személyesen megtapasztalt élményeken keresztül tehetnek szert értékes képességekre és tudásra a jármű megalkotásához és működtetéséhez szükséges műszaki és dizájn területeken.  2016-ban első alkalommal Londonban szervezi a Shell a versenyt, ezáltal közelebb hozza a nézőkhöz, hiszen a versenyzők az utcán kialakított pályán versenyeznek.  

A javaslatot 23 igen szavazattal 4 ellenzéki tartózkodás mellett fogadták el. A változtatással a korábbi 7-8 százalékról (46-76 ezer gépjármű) 29-32 százalékra (186-307 ezer gépjármű) bővül a szmogriadó alatt Budapestről kitiltott autók aránya, azzal, hogy a korábbi, fekete matricás szabályozást kiterjesztették a 2-es, illetve 4-es jelű környezetvédelmi besorolásra (amely nem azonos Euro-besorolással). A közgyűlés döntése alapján a szmogriasztás magasabb korlátozási fokozata esetén az Euro-3 szabályokat teljesítő dízeljárművek sem közlekedhetnek, így ekkor a korlátozás aránya 38-41 százalékra (240-395 ezer gépjármű) nőhet. Az elfogadott előterjesztésban rámutattak arra, hogy a módosítás által érintett autók már több mint 15 évesek, jellemzően 16 és 19 év közöttiek. A közgyűlés kormánypárti többsége a szavazáson nem támogatta azokat az ellenzéki javaslatokat, amelyek a környezetvédelmi besorolás helyett a rendszámtáblák páros, vagy páratlan végződése alapján, naponta felváltva tiltotta volna be a személyautók közlekedését a szmogriadó alatt. Az LMP és a PM javaslataikat azzal indokolta, hogy egy ilyen szabályozást sokkal könnyebb lenne betartani, Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes szerint azonban a jogszabályok nem engednek meg ilyen formájú tiltást.

Elmondta: a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai összesen 80 285 darab szerződést kötöttek 2015-ben, ez 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Kiemelte: az 513 milliárd forintos finanszírozott összegből a termelőeszközök finanszírozása 279 milliárd forintra rúgott, ami 6,1 százalékos növekedés. Lévai Gábor, a szövetség főtitkára elmondta: a lízingpiaci szereplők szerint 2016-ban, ha lassabb tempóban is, de folytatódhat a növekedés, elsősorban a kis- és középvállalkozások finanszírozási igényei miatt. A teljes kezelt lízingportfólió - az elszámolásnak és egyes cégek belső átalakításának köszönhetően - jelentősen, 24 százalékkal 1088 milliárd forintra csökkent. Az újautó-értékesítésben 36 százalékkal bővült a lízingfinanszírozás, ami 26 százalékkal több szerződést jelentett. Eközben a használt autókra kötött szerződések száma 1 százalékkal csökkent, a kihelyezett összeg 11 százalékkal nőtt. Az autóportfólió 22 százalékkal csökkent, ami elsősorban az elszámolásnak tudható be. A lízingszövetség elnöke elmondta: az utolsó negyedév kiugró volt, csaknem 100 milliárd forintot tett ki a termelőeszköz-finanszírozásra szerződött összeg. A teljes finanszírozott összegből az autó- és flottafinanszírozás 244 milliárd forinttal részesedett, a teherautókra és buszokra 133 milliárd forint jutott, további 145 milliárd forintot pedig géplízingre fordították az ügyfelek. A fennmaradó összegből ingatlanokat és egyéb eszközöket finanszíroztak a piaci szereplők. Lévai Gábor elmondta: 2015-ben 18 százalékkal, 133 milliárd forintra nőtt a haszonjármű kihelyezés, ez 13 százalékkal több szerződést is jelentett. Ezen belül az új teherautók finanszírozása 4 százalékkal, 94 milliárd forintra bővült, és egy egyszeri tétel miatt jelentősen nőtt az új buszok finanszírozása, 3,6 milliárd forintról 18 milliárd forintra emelkedett. A bővülésben szerepet játszott az Eximbank lízingprogramjában kihelyezett 14 milliárd forint, illetve az MNB növekedési hitelprogramjában kihelyezett mintegy 24 milliárd forint.