Ésik Róbert a befektetésösztönző ügynökség 2014-es eredményeit ismertetve közölte, hogy a HIPA tavaly 60 beruházás elindításában vett részt, amelyek összértéke meghaladja az 1,66 milliárd eurót, és e befektetésekkel csaknem 11 ezer új munkahely jön létre Magyarországon. A legtöbb működőtőke - csaknem 500 millió euró értékben - indiai vállalatok befektetéseiből érkezik. A második legnagyobb beruházó Kína, nem egészen 200 millió eurós beruházási volumennel, a harmadik Japán 150 millió euróval - ismertette a HIPA elnöke. A létrejövő munkahelyek számát tekintve az amerikai beruházásokat (2700 új munkahely) az indiai (1600 munkahely) és a német (1400 állás) befektetések követik. Az új beruházásokat szektorok szerint csoportosítva kiemelkedik a járműipar, a befektetések összértékének több mint a fele - csaknem 870 millió eurónyi beruházás - ebben az iparágban valósul meg. A legtöbb új munkahely a járműiparban és a szolgáltatóközpontokban létesül (3500, illetve 3600 új állás); vagyis az összes új munkahely mintegy kétharmada ezen a két területen jön létre. Ésik Róbert a HIPA elnöke A területi eloszlás változatlan, 2014-ben is Közép-Magyarország, valamint Észak- és Nyugat-Dunántúl régiókba érkezett a legtöbb új beruházás annak ellenére, hogy a HIPA igyekszik a kevésbé fejlett magyarországi régiókat is a befektetők figyelmébe ajánlani - mondta el Ésik Róbert. A járműiparnak az új beruházásokon belüli súlyával kapcsolatban megjegyezte, érdemes továbbra is az autóiparra koncentrálni, mert ebben az iparágban jelentős a beszállítói kör, vagyis egy-egy új autóipari beruházással sok magyar kis és közepes vállalkozásnak nyílik lehetőség. Ésik Róbert elmondta: a járműipar és a szolgáltatóközpontok várhatóan 2015-ben is kiemelt szektorok maradnak; a HIPA jelenleg 96 beruházási projektről tárgyal, ha ezek mind megvalósulnának, 18 ezer új munkahely jönne létre ebből több mint 8 ezer a járműiparban és a szolgáltatóközpontokban.

A General Motors 2014 decemberében jelentette be, hogy 2015-ig kivonja a Chevrolet márkát Európából. A döntést az európai autópiac kedvezőtlen helyzetével és a teljesületlen üzleti elvárásokkal indokolták. Célként jelölték meg a General Motors európai termékkínálatának letisztítását, az Opel és a Cadillac testvérmárka piaci pozíciójának erősítését is. Megyeri György, a Chevrolet Central and Eastern Europe Kft. ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére közölte: az autóértékesítés szempontjából a kivonulás, mint folyamat lezárult, tudomása szerint nincs már új autó az országban, és nincs Chevrolet gépkocsikat értékesítő márkakereskedés sem. Tavaly még 254 új Chevrolet gépkocsit helyeztek forgalomba Magyarországon - tette hozzá. Jelezte: azok a kereskedések, amelyek eddig is képviselték az Opel testvérmárkát, továbbra is foglalkoznak ezzel. A cégnek nincs formális információja arról, hogy volt partnereik sorsa a szerződés felmondását követően hogyan alakult, tudomásuk szerint legfeljebb egy-két vállalkozás szűnt meg emiatt. Kiemelte ugyanakkor, hogy korábbi 23 partnerük közül 21 továbbra is működik Chevrolet márkaszervizként. A cég korábban azt közölte, hogy ügyfeleiket tájékoztatták a kivezetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, és arról, hogy az autók szervizelése és az ellátás eredeti alkatrészekkel változatlan módon fennmarad. Garanciális vállalásaiért szintén helytáll a cég a kivezetés után is. Megyeri György tájékoztatott arról, hogy az adminisztratív zárás keretében a budaörsi központi iroda megszűnik, a dolgozók jelentős részének a GM magyarországi érdekeltségén belül keresnek más lehetőséget. Az MTI korábbi információja szerint Budaörsön 2016-tól az Opel márka központja és a General Motors pénzügyi szolgáltató központja működik. A Chevrolet értékesítése 2005-ben, a márka európai megjelenését követően indult el Magyarországon, piaci részesedése akkor még elérte a 4,67 százalékot. Azóta összesen több mint 39 ezer Chevrolet került magyar vevőkhöz, az utolsó teljes évben, 2013-ban 686 autót értékesítettek az akkor 62 ezres magyar piacon.

– A francia Renault tulajdonában lévő román autómárka történelminek tekinti a tavalyi évet, amikor 511 ezer 465 autót értékesítettek, és ezzel először lépték át az évi félmilliós határt – idézte Jan Ptacek kereskedelmi igazgatót a Mediafax hírügynökség. A Dacia 2013-ban 429 ezer 540 autót értékesített. A gyártó legtöbbet a Sandero modellből adott el, 169 ezret, második helyen a Duster áll 160 ezer 318-cal. Ezt a két modellt főleg Nyugat-Európában vásárolták meg, Romániában és Kelet-Európában a Logan modell a népszerű, ebből összesen 98 ezer 849-et adtak el. A Dacia a járművek mintegy háromnegyedét értékesítette Európában, s ezzel európai piaci részesedése 0,4 százalékponttal 2,5 százalékra nőtt. A legtöbb autót, 106 ezret Franciaországban értékesítették, ahol 4,88 százalékos részesedéssel ötödikek. Második helyen Németország áll több mint 50 ezer eladott járművel, harmadik Spanyolország (46 ezer), majd Olaszország (mintegy 40 ezer) és Nagy Britannia (24 ezer) következik. A Dacia Romániában is növelte eladásait, 19 százalékkal 24 ezer 890-re. A kereskedelmi igazgató szerint a 2015-ös év nagyon jó lehet a Daciának, mert az európai autópiac ismét növekszik. A Dacia összesen 43 országban van jelen, legutóbb Izraelben kezdték el az értékesítést.

Varga Mihály a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hétfő reggel kijelentette: a bankoknál vannak programok a nehéz helyzetbe került hitelesek megsegítésére, ilyen eszköz lehet például a futamidő meghosszabbítása a törlesztő részletek emelkedésének kivédésére. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormányzat kiemelten kezelte azokat a devizahiteleseket, akik ingatlant vásároltak, és azt elveszthették volna. – Egy autó elvesztése is nagyon komoly problémát okozhat valakinek az életében, de ez talán más eszközökkel áthidalható – fogalmazott Varga Mihály. A miniszter beszélt arról is, hogy az államadósságot csökkentették, illetve abban a devizaadósság arányát 50-ről 35 százalékra szorították le, és ez a folyamat szándékuk szerint nem ért véget. Utalt arra is, hogy a svájci frank árfolyamának mindenki számára meglepő változása azért is kevésbé érintette Magyarországot, mert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az államadósságban a svájci frank alapú tartozásokat swap-ügyletekkel euróalapúvá változtatta.