Palkovics László a Volánbusz Zrt. 60 új elektromos buszának beszerzésével kapcsolatos szerződésaláírás alkalmából beszélt arról, hogy nagyjából nyolcezer autóbusz fut a magyar utakon, ezek közül kétezret már korszerűbbre cseréltek. További hatezer járművet lehetőség szerint Magyarországon gyártott buszokkal szeretnék felváltani - tette hozzá. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország a régióban elsőként iktatta törvénybe azt a vállalást, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik, ennek a folyamatnak egyik lényeges eleme a közlekedés károsanyag-kibocsátásának csökkentése. Egy év alatt megduplázódott a zöldrendszámos autók száma, az idei évtől pedig már nem biztosítanak állami forrást olyan közösségi közlekedésben használatos buszok beszerzésére, amelyek nem zéró kibocsátásúak. A legnagyobb technológiai kihívás most az, hogy az energiát milyen hatékonysággal használjuk fel. Ez igaz az elektromos járművekre is, amelyek vizsgálatát, minősítését most már a zalaegerszegi ZalaZONE tesztpályán tudják elvégezni - közölte Palkovics László. Pafféri Zoltán, a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette: a hat megyeszékhelyre szánt új elektromos buszok gyártására két gyártó nyerte el a közbeszerzési eljárást hat ajánlattevő közül. A közlekedés zöldítését szolgáló kormányprogramnak köszönhetően a helyi önkormányzatoknak 100 darab elektromos busz beszerzésére van lehetősége, ezek közül 40 már forgalomba állt a budapesti agglomerációban, a további 60 gyártására a BYD Europpal és az Electrobus Europpal kötöttek szerződést a zalaegerszegi rendezvényen. Az együttesen 8,6 milliárd forint értékű járművek árának 80 százalékát a kormányzati támogatás fedezi. A buszok Zalaegerszegen kívül Egerben, Székesfehérváron, Győrben, Szegeden és Szolnokon állnak majd forgalomba az év végéig - ismertette az elnök-vezérigazgató. Kitért arra, hogy a Volánbusz hatezer darab járművet üzemeltet országszerte, és évente 500 millió utast szállít a helyközi és helyi közlekedésben. Már 1800 új busz járja az utakat, további ezer beszerzése is folyamatban van. A modernizálásnak köszönhetően 2018-hoz képest évente 10 millió literrel kisebb az üzemanyag-felhasználás, illetve 30 ezer tonnával alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátás. Weingartner Balázs, a Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a társaság a zöldbusz program gesztoraként a kereslet és a kínálat egyeztetésével foglalkozik, és menedzseli az együttműködést a piaci szereplőkkel. Hozzátette, hogy haladó szellemiségű városok nélkül a Volánbusz nem nagyon tudna pályázni, hogy újszerű szolgáltatásokat nyújtson és ezzel új környezetbarát szemléletet is mutasson utasainak. Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), miniszteri biztos jelezte: a kormány mintegy 50 milliárd forintos tenderrel további 350 elektromos autóbusz beszerzésére ad lehetőséget a városoknak. "Egészségesebbé szeretnénk tenni a Földet, mégpedig fenntartható módon azzal, ha a járművek károsanyag-kibocsátását a minimálisra csökkentjük" - fogalmazott Vigh László hozzátéve, hogy ezzel együtt az ország kitettségének mérséklésére is szükség van, elsősorban a közlekedés és az élelmiszeripar számít érzékeny és sérülékeny területnek. MTI

Erika Emmerich 87 éves korában elhunyt. Magdeburgban született, 1983 és 1988 között a Flensburgban működő Szövetségi Autóközlekedési Hatóságot (KBA) vezette – első nőként. 1989 és 1996 között ő volt az első nő, aki a Német Autóipari Szövetség (VDA) élén állt. Utóda a Mercedes korábbi menedzsere, Bernd Gottschalk lett. Képernyőfotó. vda.de A VDA jelenlegi elnöke, Hildegard Müller Emmerich halála alkalmából így nyilatkozott: „Nagy sajnálattal értesültünk a Német Autóipari Szövetség (VDA) korábbi elnökének, Dr. Erika Emmerichnek a haláláról. .) Amikor átvette a VDA elnöki posztját, az iparágat a recesszió hatásai alakították. Az autóipar csúcsán elkötelezett munkáját három cikluson át végezte." "Soha nem féltem" Emmerich halálával "egy lenyűgöző és nagyra értékelt személyiség távozik közülünk, aki az autóiparon túl is befolyásos volt" - folytatta Müller. Emmerich korán a nők népszerűsítésén dolgozott. A VDA közleménye szerint ezt mondta magáról: "Soha nem féltem. A félelem a legnagyobb buktató." Egy állítás, amely Müller szerint "ma is inspirál, és Dr. Erika Emmerichet mindannyiunk példaképévé teszi".

Ezzel párhuzamosan a vállalat számos kísérleti projektet végez majd az üzemanyagcellás technológiával felszerelt hidrogénüzemű teherautók kifejlesztésére és tesztelésére. A DACHSER tervei szerint legkésőbb 2023 elejére több gyártó hidrogénüzemű járműve is forgalomba kerülhet a hálózaton belül. Fotó: Dachser "A közlekedési ágazat csak úgy tudja teljesíteni a globális közösség hosszú távú célját, ha nulla kibocsátású járműveket használ. Ezért az ilyen új típusú járművek saját klímavédelmi stratégiánk egyik fő pillérét képezik" – mondta el Stefan Hohm, a Dachser fejlesztési igazgatója (CDO). "Az elkövetkező években jelentősen bővíteni fogjuk a környezetbarát járművek használatát, ami értékes gyakorlati tapasztalatokkal fog szolgálni számunkra, és része lesz a növekedésünknek is.” Több elektromos teherautó és több alkalmazási terület A következő két évben a DACHSER különböző gyártóktól legalább 50 zéró emissziós teherautót vásárol majd, beleértve a nagy teherbírású elektromos teherautókat és a nyerges vontatókat, hogy szállító partnereivel közösen együttműködve üzembe helyezze azokat. "Aktívan támogatjuk a zéró emissziós járművek használatát európai hálózatunkban, a cél az, hogy a lehető leghatékonyabban beépítsük őket szállítási folyamatainkba. Ezek hosszú távon megtérülő beruházások a fenntartható jövőbe" - magyarázza Alexander Tonn, a Dachser közúti logisztikáért felelős igazgatója (COO). "Idén kiterjesztjük a zéró emissziós teherautók használatát a regionális és különösen a shuttle-szállítások területére. Emellett egyéb akkumulátoros járműveket tervezünk üzembe helyezni európai telephelyeinken a csereszekrények és félpótkocsik mozgatásához is." Elektromos céges autók A Dachser tervei szerint 2023 végére az európai telephelyein minden második cégautó elektromos jármű lesz, ami összesen mintegy 1000 személygépkocsi forgalomba helyezését jelenti. Mivel a tisztán elektromos járművek még nem kínálnak mindenféle felhasználói profilhoz szükséges műszaki specifikációkat, így ez az átállás csak fokozatos lépcsőben fog megvalósulni. Az új járművekhez a Dachser a jövőben biztosítja a töltőpontok megfelelő elérhetőségét telephelyein. Több mint 40 gyors töltőállomás létesítését tervezik bevezetni a tehergépkocsik számára, amelyek egyenként 180 kW töltési teljesítményűek. Mindegyik töltőpontot zöld árammal látják majd el, amelynek egy részét a vállalat saját fotovoltaikus rendszereivel állítanak elő.        

A Kincsem-projekt mögött álló Bak Motors bejelentette, hogy sikerült megnyernie partnernek a brit Ricardo és a McLaren Applied autóipari beszállítókat. Az együttműködés célja, hogy 2025-re megvalósuljon egy új, elektromos hajtású hipersportautó, amelyben az áramtermelésért egy hidrogénnel üzemelő, belső égésű, dugattyús motor felel majd. Ez fontos változás az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, akkor ugyanis még azt kommunikálta a Bak Motors, hogy a Kincsem Hyper GT-ben egy igen pörgős (13 ezres fordulatot elérni képes), háromliteres, benzines V10-es motor termeli az áramot, amelynek fordulatszáma a terhelés függvényében úgy változik, ahogy a sebességváltós, normál hajtásláncú autók motorjaié. Bak Tiborék két dolog miatt döntöttek végül a hidrogénüzemű motor használata mellett: egyrészt a benzines V10-es nehezen tudta volna teljesíteni a 2025-ben életbe lépő Euro 7-es károsanyag-kibocsátási előírásokat, másrészt időközben hozzáférést nyertek az amerikai Plasma Kinetics forradalmi hidrogéntárolási technológiájához, amelyet több mint 10 éve szabadalmaztattak, de az Amerikai Védelmi Minisztérium eddig akadályozta a privát célú értékesítését. Az egyelőre ismeretlen hengerszámú és elrendezésű, hidrogént égető motor a brit Ricardótól származik. Bár az enyhén módosított benzinmotorokat régóta lehet hidrogénnel üzemeltetni, ez mindig nagy teljesítménycsökkenéssel járt, mivel a hidrogéngáz sokkal gyorsabban terjed, mint a benzin, ha a hengerbe fecskendezik. A legújabb közvetlen befecskendezési technológiával a Ricardo most megoldotta ezt a problémát, lehetővé téve, hogy a hidrogénmotor azonos képességű legyen a benzinmotorral – de immár szén-dioxid-kibocsátás nélkül. A második probléma a hidrogénnel a tárolás szokott lenni: általában 350 vagy 700 bar (a légköri nyomás 700-szorosa) nyomáson, vastag falú, nehéz tartályokban lehet csak tárolni ezt a gyúlékony gázt az üzemanyagcellás elektromos autókban, amelyeket csak sok millió dollárba kerülő állomásokon lehet újratölteni. A Kincsem az első olyan autó lesz a világon, amely nem magas, hanem légköri nyomáson tárolja a hidrogént. Az amerikai Plasma Kinetics forradalmi megoldása nanofotonikus filmet használ, amely elnyeli a hidrogént, amelyet később fénysugár alkalmazásával szabadítanak fel belőle. Hasonlít a folyamat ahhoz, ahogy egy CD-lejátszó működik: magát a zenét a CD lemez tárolja, de azt csak lézersugár segítségével tudják megszólaltatni. Tehát a Kincsem Hyper GT tankolásához nem lesz szükség nagynyomású hidrogéngáz kezelésére egy erre a célra szolgáló töltőállomáson (amelyből nagyon kevés van a világon, Magyarországon például csak egyetlen Linde kút üzemel az Illatos úton, és még az sincs nyitva a kereskedelmi forgalom számára). Ehelyett egy egyszerű tárolóedényt cserélnek ki – pont, mint egy CD lemezt a lejátszóban. Ezeket a tartályokat bárhol lehet értékesíteni, mert nem gyúlékonyak, és nem igényelnek különleges kezelést sem. Pár perc alatt cserélhetők az autóban, és közben még a motort sem kell leállítani. Sőt, a Bak Motors szerint megfelelő berendezéssel kevesebb, mint 30 perc alatt újra is lehet őket tölteni hidrogénnel. Egy hagyományos, akkumulátoros elektromos autóhoz képest a Plasma Kinetics hidrogénes hajtástechnológiája 20 százalékkal olcsóbb és 30 százalékkal kisebb tömegű; a Kincsem Hyper GT esetében főleg az utóbbinak lesz nagy jelentősége, mivel a sportkocsi tervezett vételára 3 millió font, azaz 1,36 milliárd forint. Ezért a pénzért azonban nem olyan autót kap az ügyfél, ami csak a kis példányszáma miatt exkluzív: a tulajdonos a világ legfejlettebb virtuális valóság-szimulátorával hangolhatja a kormányzást és a felfüggesztést saját ízlésére, vagyis mind az 54 autó más és más karakterrel rendelkezik majd. A Kincsem Hyper GT könnyű és merev szénszálas monocoque vázát egy, még meg nem nevezett brit cég fejleszti. Viszont azt elárulták, hogy a komplett elektromos hajtáslánc és a virtuális fejlesztési és tesztelési metódus a komoly Forma-1-es tapasztalatokkal rendelkező McLaren Appliedtől érkezik, ami remek ajánlólevél. Mind a négy keréknél lesz egy-egy nagyteljesítményű villanymotor, ezeken kívül a forradalmi, 800 voltos IPG5 szilikon-karbid invertereket, a kipörgésgátló elektronikát és a viszonylag kis kapacitású szilárdtest akkumulátort is a McLaren Applied fejleszti. A kis hatótávokon tisztán elektromos hajtásra is képes hajtáslánc összteljesítménye meghaladja az 500 kW-ot, azaz a 680 lóerőt. Egy biztos: a generátorként használt hidrogénmotornak nem lesz mechanikai kapcsolata a kerekekkel, de ettől még a mérnökök azt szeretnék elérni, hogy a Kincsemet olyan legyen vezetni, mint egy hagyományos, benzinmotoros sportautót, amelynek sebességváltója van. Az a cél, hogy az elektromos sportkocsik azonnal rendelkezésre álló, tekintélyes nyomatékát vérpezsdítő motorhang kíséretében, de károsanyag-kibocsátás nélkül élvezhesse ki a sofőr. „A BAK Motors ambíciója, hogy a legjobbak legjavával dolgozzon együtt. A McLaren Applied újító a saját területén, és széleskörű tapasztalattal rendelkezik az elektromos hajtáslánc-technológia és a virtuális termékfejlesztés terén. A McLaren Applied készségkészleteinek a Kincsem Hyper-GT-re való adaptálásával drasztikusan csökkentjük a fejlesztési időt és a felesleges költségeket a digitális elsőbbség filozófiája révén” – nyilatkozta Bak Tibor. Ian Callum és a Jaguar C-X75 A Kincsem-projekt kulcsszereplője még Ian Callum, a Jaguar 2019-ben visszavonult dizájnigazgatója is, aki a 2010-es Jaguar C-X75 vonalait is papírra vetette. Az ő független tervezőirodája felel a készülő magyar-brit sportautó formatervéért, amely várhatóan emlékeztetni fog a Spectre című James Bond mozifilmben feltűnt tanulmányautóéra. „A Kincsemmel megvan az a ritka kiváltságunk, hogy ne csak egy gyönyörű autót hozzunk létre, hanem egy innovatív luxusmárka formatervezési nyelvét is kialakítsuk” – mondta Ian Callum, a Callum tervezői csapat vezetője. Bak Tibor elárulta a brit Autocar magazinnak, hogy az XP1 névre keresztelt első Kincsem prototípus 2022 végén már készen fog állni a tesztelésre, a nagyközönség pedig várhatóan a 2023-es Festival of Speed rendezvényen találkozhat majd vele először, Goodwoodban. Pontosan 54 darab Kincsem Hyper-GT-t fognak legyártani egy, még ismeretlen angliai gyártóbázison. Azért ennyit, mert a világhírű magyar versenyló, Kincsem is 54 győzelmet szerzett 1870-ben, amikor áthozták Angliába. Az első példányokat 2025-ben vehetik majd át a szerencsés tulajdonosok. Addigra a hasonló hibrid hajtáslánc köré épülő Kincsem Hyper SUV fejlesztése is előrehaladott állapotban lesz a tervek szerint, később még egy pickup modellel is bővülhet a márka modellválasztéka. Van esély rá, hogy a SUV és a pickup már Magyarországon készüljön, de még versenyben van egy amerikai és egy angliai helyszín is. Bak Tibor várhatóan 2023-ben dönti majd el, hogy melyik lesz a befutó. További autós tartalmakért kövessen minket Facebook oldalunkon is!