Csúcsdöntésekkel versenyeznek az autógyártók, a sebességi rekordok mellett az egy töltéssel megtehető út növelése is a tét, de van amihez nem elég az akkumulátorok hatékonyságának javítása. Az ok egyszerű: tavaly a nagy sebességű elektromos járművek (EV) motorjai közül többnek a fordulatszáma meghaladta a percenkénti 30 ezret! És persze amikor a villanymotorok gyorsabban pörögnek, többet is fogyasztanak és jobban is kopnak. Egy másik területen már léptek a kínai hatóságok: január elsejétől szigorú előírásokkal szabályozzák az elektromos autókat fogyasztását a jármű tömege alapján és kategóriánként maximalizálják. Egy kompakt 2 tonnás elektromos SUV esetében a javasolt határérték 15,1 kWh/100km. Az index alapjául a CLTC fogyasztás számít, ami némileg engedékenyebb az európai WLTP, és az észak-amerikai EPA normánál. A tervezett táblázat értékei tizenegy százalékkal szigorúbbak a korábbi ajánlásoknál, hogy a gyártók hatékonyabb és ne nagyobb méretű, tömegű akkupakkokkal növeljék a hatótávot. A BYD és a Geely több modellje már teljesíti az új CTLTC táblázat szerinti határértékeket. Ennek a programnak a része a villanymotorok fordulatszám szabályozása. Ráadásul a környezetvédelmi károk mellett közlekedésbiztonsági kockázatai is vannak az intenzíven gyorsuló és nagy sebességű autóknak, hiszen a több száz wattos teljesítményűek vezetésére nem mindenki alkalmas, miközben a nagyobb sebességtartományokban és intenzív gyorsításoknál az energiafelhasználás is megnő. Mindezek figyelembevételével több ország hatóságainál felmerültek a műszaki korlátozások jogi keretei. Utóbbi persze a benzinesek esetében is igaz, nem véletlenül korlátozzák műszakilag a szériaautók tempóját 250 km/órára, ami persze csak hallgatólagos megállapodás az európai gyártók esetében. Egy belső égésű motorral (ICE) hajtott járműben a magasabb maximális fordulatszám nagyobb teljesítménnyel jár, amely lehetővé teszi a vezetőknek, hogy hosszabb ideig pörgessék azt sebességváltás előtt. Mivel a teljesítmény a fordulatszám és a nyomaték függvénye, a magasabb fordulatszámú motor nagyobb teljesítményt biztosíthat ezeken a magasabb fordulatszámokon. Az elektromos járművek piacán a fordulatszám-tartomány szinte azonnal megnő. Míg egy átlagos benzinüzemű autó körülbelül 5000-6000 fordulat/perc körül éri el a maximális fordulatszámot, az átlagos elektromos motorok fordulatszáma 10-15 ezres fordulat/perc között van, és ez a tartomány egyetlen fokozattal lefedi a jármű teljes sebességtartományát, több fokozat használata nélkül. Ugyanannyi teljesítmény mellett az elektromos motorok sokkal kompaktabbak, mint egy tipikus belső égésű motor, de ez nem akadályozta meg az elektromos járműgyártókat abban, hogy kisebb és nagyobb teljesítményű motorokat készítsenek, mert ezzel helyet szabadítsanak fel az autóban és csökkentik a költségeket. Ennek egyik módja a motor végsebességének növelése. A Tesla és a Lucid 2021-ben piacra dobta a Model S Plaid-et és az Air-t, amelyek mindegyikének motorja maximális fordulatszáma körülbelül 20 ezres, 2025-ben több olyan szereplő bejelentett még nagyobb sebességű elektromos motorokat, mint a BYD, a Xiaomi és a GAC, amelyek meghaladják a 30 ezres percenkénti fordulatot. A magasabb fordulatszámra való törekvést kompaktabb, nagyobb teljesítményű motorok fejlesztése tettet lehetővé. Ha egy motor végső teljesítménye ugyanaz, de a motor kisebb, ez azt jelenti, hogy az anyagköltség csökken, és a kisebb motor (tömegcsökkenés) több helyet biztosít a járműben az utasoknak, csomagoknak vagy más hajtáslánc-alkatrészeknek, például hibrid rendszernek. Az IDTechEx adatbázisa szerint a radiális fluxusú PM gépek esetében a maximális fordulatszáma percenként 10 ezerről 20 ezerre növelése 69 százalékkal növelte a teljesítménysűrűséget, és a további 30 ezerre történő növelés újabb 41 százalékos növekedést eredményezett. Így általánosságban elmondható, hogy a maximális fordulatszám növelés a motor teljesítménysűrűségét is növeli. A motorok nagyobb fordulatszámra való emelése azonban nem mentes a kompromisszumoktól: A magasabb fordulatszám nagyobb áramfogyasztással jár. Váltóáramú veszteségek: a motorokat jellemzően az állórész tekercseiben folyó 3 fázisú áram hajtja. Gyorsabb motor esetén a szinuszos áram frekvenciája nő, de a parazita veszteségek is nőnek az állórész tekercsekben (réz váltakozó áramú veszteségek) és a lemezekben (vas váltakozó áramú veszteségek). Rotor szerkezete: nagyobb sebességeknél a rotorra ható centrifugális erő megnő, és a rotor szerkezete kihívást jelent. Hűtés: a hőkezelés kihívást jelenthet, ha minden kompaktabb. Áttételek: ahogy a motor gyorsabban forog, nagyobb áttételre van szükség a sebességváltótól a kerekeknél szükséges sebesség eléréséhez. Több csökkentő fokozat is alkalmazható, de mindegyik további költségeket és bonyolultságot eredményezne és többlet tömeget jelent. A csapágyak nagyobb igénybevételnek, súrlódási hőnek vannak kitéve, és a rotorban lévő bármilyen kiegyensúlyozatlanság közvetlenül dinamikus erőkké alakul a csapágyakra. Mik erre a lehetséges megoldások? Váltóáramú veszteségek: a pólusok száma csökkenthető a szükséges frekvencia csökkentése érdekében. Vékonyabb laminálás, vagy amorf anyagok használhatók. Rotor szerkezete: a kisebb rotorátmérővel nagyobb sebességek érhetők el, így a centrifugális erők csökkennek. Nagyobb erőfeszítéseket lehet tenni a rotor szerkezeti kialakításába és a mágnes geometriájába is. Egyesek a rotor szénbevonatolását is elkezdték a szerkezetének megőrzése érdekében. Hűtés: a legtöbb szereplő ma már közvetlen olajhűtést alkalmaz, hogy a hűtőfolyadék a lehető legközelebb kerüljön a hőtermelő alkatrészekhez. Ez különösen fontos a nagyobb sebességű motorok esetében. Bár ez növelheti a bonyolultságot, lehetőség van a korábbi tervekben használt vízköpeny kiküszöbölésére. Áttételek: a további reduktorfokozatok (a tipikus 2-n túl) hozzáadásának elkerülése érdekében az első fokozat fogaskerekének nagyon kicsinek kell lennie. Csapágyak: nagyobb mérnöki hangsúlyt fektetnek a csapágyakra, a kerámia (vagy hibrid kerámia) csapágyak pedig egyre gyakoribb megoldássá válnak. Tehát vannak megoldások a nagy sebességű motorok kihívásaira, de egyensúlyt kell találni a kisebb, nagyobb sebességű motorok potenciális teljesítménye és költségelőnyei, valamint a kihívásokra adott megoldások lehetséges többletköltségei és összetettsége között. Ezt szem előtt tartva valószínű, hogy az elektromos járműpiac jelentős része megtartja a mérsékeltebb sebességtartományú motorokat, de minden bizonnyal egyre nagyobb lesz a nagy sebességű motorok, elektromos hajtásegységek és eAxles elterjedése. Az IDTechEx legújabb, az elektromos járművekben használt elektromos motorokról (2026-2036) szóló jelentése elemzi az elektromos járművekben használt elektromos motorok jelenlegi technológiai és anyagkörnyezetét, és előrejelzi a következő 10 évre vonatkozó jövőbeli trendeket és igényeket. Az IDTechEx előrejelzése szerint 2036-ban több mint 140 millió elektromos motorra lesz szükség az elektromos járműpiacon, olyan szegmensekben, mint az autók, teherautók, buszok, kétkerekűek, háromkerekűek, mikroautók és könnyű haszongépjárművek. Cégháttér Az IDTechEx megbízható, független kutatásokat végez a feltörekvő technológiákról és azok piacairól. 1999 óta segítjük ügyfeleinket az új technológiák, azok ellátási láncainak, piaci követelményeinek, lehetőségeinek és előrejelzéseinek megértésében. További információk: www.IDTechEx.com Fotók: BYD, CATL, Daimler, Ford, McMurtry, Toggat  További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Kisebb villanyszámla és olcsóbb munkaerő, olyan, akinek hangulatát nem befolyásolja a családi veszekedés, egészségi állapot, vagy kedvenc csapatának bajnoki szereplése. Ráadásul munkába állása után a humanoid robot nem lép be a szakszervezetbe, így nem kell vele egyeztetni semmiről az üzemi tanácsban. A látványos és egyre ügyesebb, okosabb robotokat még világos körülmények között tesztelik, fotózzák, de ennek belátható időn belül vége. Mert munkájukhoz robotoknak nem kell fény, így a sötéttel is lehet energiát megtakarítani. A nem is oly távoli jövőről készített közös tanulmányt a Gartner és a Warburg Research intézet, értékelésük szerint 2030-ig már lesz olyan autógyártó, melyben minden feladatot robotok végeznek. Erre az üzemtípusra már használják a sötét gyár (dark factory) elnevezést, mely arra utal, hogy a robotok nem igényelnek világítást, teljes sötétben is üzemképesek, mert rendelkeznek a megfelelő érzékelőkkel infra kamerákkal. Az hogy mennyire nem utópia az ötlet, azt a Hyundai, a Mercedes-Benz és a tesla is igazolja: a közelmúltban már nem csak számítógépes grafikákkal, hanem valódi fotókon mutatták be aktuális tesztjeiket, melyeknél humanoid robotok és drónok dolgoznak. A dél-koreai, német és amerikai gyártó mellett további tíz folytat előrehaladott kísérleteket a gyártás teljes robotizálásával. Ennek első fázisán már túl van a legtöbb gyártó, mert egyre több részfeladatot már most is robotok látnak el az autógyártásban, a festéstől a hegesztésig, és egyre gyakoribbak az üzemekben az önvezető alkatrészszállítók. Gyakorlatilag a kábelkötegek beszerelésén és az utastéri szerelvények beépítésén kívül már minden munkafolyamatot sikeresen automatizáltak az autógyárakban. A további automatizáláshoz már át kell tervezni és a robotfolyamatokhoz igazítani a járműszerkezeteket és termelési folyamatokat. Ezt alaposan felgyorsíthatja a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás térnyerése, szakértők szerint az embermentes termelés már az évtized végére megvalósulhat. A Tesla már törölte kínálatából két kulcsmodelljét, mert azok helyett robotgyárhoz igazított modelleket fejleszt. A 2012. óta piacon lévő Model S és a tinédzserkorba lépett Model X helyett újak kerülnek a szalagra, melyek mellett már csak humanoid robotok dolgoznak majd. Musk januári bejelentése szerint lecserélik a Fremont-i telephely gyártósorát és ezentúl ott évi 1 millió humanoid robot készül. Az Optimus a Tesla két lábon járó, intelligens - harmadik generációs - robotja akár gyári munkásként, vagy gyermekfelülőként is alkalmazható. A váltás legfontosabb előnyei között szerepel a gyorsabb és egyenletesebb gyártási minőség, az alacsonyabb munkaerőköltség, a kisebb energiafogyasztás, hatékonyabb és gyorsabb termelés, amit nem kell szüneteltetni különböző emberi szükségletek, szabadságolások, betegségek miatt. Nagy kérdés, hogy mi lesz a globális járműiparban foglalkoztatott 14 millió munkással: vélhetően rájuk csak gyártórobotok karbantartását bízzák majd emberekre, ami töredéke a jelenleg foglalkoztatottaknak. A folyamat első fázisát jelzi a düsseldorfi Mercedes-Benz furgongyár digitalizáció programja, melynek keretében a bevetett Aris autonóm robotkutya csökkenti az energiaköltségeket és megelőzi a rendszerhibákat. Digitális robotrendszer támogatja a prediktív karbantartást és a logisztikát, miközben a drónt fognak használni a külső gyárterülete logisztikai rutinfeladataikhoz Az Aris nevű robotkutya többek között a sűrített levegő szivárgásokat is észleli, és így biztosítja, hogy azokat korai szakaszban meg lehessen javítani, ami jelentősen csökkenti az üzemben az energiafogyasztást. A folyamatban lévő digitalizációs stratégia részeként a jövőben autonóm robotrendszereket használnak a prediktív karbantartáshoz és logisztikához, azzal a céllal, hogy a legjobb támogatást nyújtsák az alkalmazottaknak a napi feladatokban és így növeljék a hatékonyságot. Robotkutya mellett az autonóm drón átveszi az üres konténerek számlálását az üzem területén, és így mentesíti az alkalmazottakat az időigényes rutinfeladatoktól. Mindkét robotrendszer integrálható magasabb szintű felhőalkalmazásokba, amelyek lehetővé teszik az egymással, és a jövőben más robotokkal való interakciót is, akár különböző üzemekben is. Az Aris robotkutya már most is számos feladatot lát el a düsseldorfi Mercedes-Benz gyárban, amelyek közül néhányat mesterséges intelligencia (MI) segítségével támogat. Például automatikusan és rutinszerűen ellenőrizhet bizonyos rendszerek és gépek analóg mérőeszközeit, miközben adatokat rögzít, melyek kiértékelhetők. Ezenkívül az Aris akusztikus képalkotó modullal is fel van szerelve, így képes megjeleníteni és lokalizálni a zajanomáliákat, melyek az üzemcsarnokokat behálózó sűrített levegő hálózat szivárgásaira utalhatnak, amik jelentős energiaveszteséget okozhatnak, de utalhatnak egy küszöbön álló rendszerhibára is. Az Aris segítségével a felelős alkalmazottak gyorsabban tudnak reagálni a potenciális szivárgásokra és hibákra, és azokat a károk bekövetkezése előtt kijavítani. Így az ilyen szivárgásokból eredő energiaveszteség 60 százalékát megakadályozható, ami éves szinten hat számjegyű költség-megtakarítást eredményez. A robotkutya használata a termelésen kívüli időszakokban célzott javításokkal megelőzheti a várható rendszerhibákat. Az integrált technológia lehetővé teszi az Arisnek, hogy pontosan és hatékonyan dolgozzon, valamint rugalmasan alkalmazkodjon a különböző feladatokhoz és követelményekhez. A robotkutya például képes lépcsőzni, és így teljesen önállóan mozogni a gyártóüzemben. Ennek eredményeként a robotkutya a jövőben más célokra is felhasználható a düsseldorfi üzemben, például menekülési útvonalak ellenőrzésére vagy az üzem digitális ikertestvérének létrehozására. Az innovatív dróntechnológia lehetővé teszi a rutinfeladatok elvégzését, a munkafolyamatok optimalizálását, az alkalmazottak munkaerő-terhelésének csökkentését. Egy speciális drón használatának köszönhetően a jövőben a gyár területén az üres konténerek számlálása hatékonyabban és pontosabban történhet. Egy képzett mesterséges intelligencia szoftver segítségével ez a technológia lehetővé teszi a teherhordók azonosítását és számlálását méreteik, körvonalaik és topológiájuk alapján. Ez jelentős lépés az automatizálás és a hatékonyság növelése felé, lehetővé téve az alkalmazottak számára, hogy nagyobb kapacitással koncentrálhassanak a további, ellenőrző tevékenységekre. Fotók: Hyundai, Mercedes-Benz, Tesla További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

Az M0-s autóút keleti szektorában, a M5-ös autópálya felé tartó oldalon több gépkocsi ütközött egy kamionnal. A 33-as km-nél, Gyál térségében egy sávon megy a forgalom – írta az Útinform. A jelentés szerint a torlódás 8 órakor meghaladta a 10 kilométert. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Emlékszünk még a Nissan 80-as évekbeli Pike szériájára? Asztalt borítottak az 1985-ös Tokiói Autószalonon, amikor egy sor retro hangulatú miniautót dobtak piacra, utánozhatatlan japán stílussal és hangulattal. Ezek az autók egészen a mai napig meghatározzák a Nissan márka formavilágát, és most úgy tűnik, hogy még harsányabb formában térhetnek vissza egy átjelvényezett Renault Twingon. Egyre szaporodnak a versenyzők a mára szinte kihalt európai miniautó szegmensben. Hamarosan érkezik Volkswagen ID. Up, a BYD Dolphin Suft és a Nissan testvérmárkájától a Renault Twingo. Utóbbi szintén egy előd formai jegyeit viszi tovább, és ez lehet a cél a Nissan Wave-vel is – így hívják majd az átjelvényezett Twingot az Autocar értesülései szerint. Inspirációnak a Be-1, a Figaro és a Pao szolgálhatnak majd, ezzel utánozhatatlan stílust és hangulatot adva a megfizethető, apró villanyosnak. Várhatóan ugyanazt a 27,5 kWh-s LFP akkumulátort kapja majd, mint a mostani Twingo, 262 km körüli hatótávval, hiszen egyértelműen városi autónak szánják, lent tartva a költségeket. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!