Összeütközött két személyautó az M7-es autópálya Letenye felé vezető oldalán, Balatonőszöd térségében, a 131-es kilométerszelvénynél. A nem sokkal éjfél után történt balesethez műszaki mentés céljából a siófoki hivatásos tűzoltókat riasztották, akik egy embert kiemeltek az egyik autóból, majd átadták őt a mentőknek. A beavatkozás ideje alatt az érintett útszakaszon egy sávon haladt a forgalom - írja a Katasztrófavédelem honlapja. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!  

Klasszikus értelemben művelte a fotográfiát, valóban fénnyel ábrázolta a versenyeket. Amatőrként kezdte, szerény felszereléssel. Első kameráját kilencévesen, 1937-ben kapta, a keretes-keresős amerikai bakelit Univex géppel már akkoriban sem lehetett felvágni, de mint tudjuk, nem a kamera teszi a mestert. A kis Schwanner már akkor is elkapta a pillanatot, amint egy macska átugrik a kerítésen. Élete első publikált fotója az 1948-as Tihanyi motorversenyhez kötődik, tinédzserkorú kamerával dolgozott. Ráadásul az észak-balatoni parton zuhogott az eső, emiatt drága felszereléseiket féltő profi riporterek többsége kocsmában melegedett, kivéve a fiatal Schwannert, aki rendületlenül ázva fényképezett és mivelhogy csak neki volt futamképe, az övét vette meg az Autó című lap. Schwanner Endre első publiklát fotója az 1948-as tihanyi motorversenyről A kerítő pénztáros Az üzlet úgy jött össze, hogy Schwannerék Baross utcai háza melletti hentesüzlet ifjabbik tulajdonosa, Teifl Ferenc az FTC autó és motoros szakosztályának pénztárosa is volt, és rendszeresen elhívta fotózni Bandit a versenyekre, edzésekre. A fradis ajánlotta be az immár történelmi értékű képet a szaklapnak, mert hogy másnak nem volt fotója. Akkorban még nem lehetett leadni archív képet, mert  minden futamon eltérőek voltak a jelzések, így a kocsmázó fotóskollégák bukták az üzletet. Egy évvel később már bevezették a személyhez kötött állandó rajtszámokat, így már archív fotó is elment illusztrációnak. Rajtbíró Kesjár A tihanyi futamról készített kép volt az akkor húszéves Schwanner Endre első nyomtatásban megjelent fotója. A futamot egyébként Szalkay Béla nyerte, a rajtbíró idősebb Kesjár János motorversenyző volt. Schwanner Endre munka közben Fotó: Palotás Rezső Motor, zene Schwanner már gyerekkorában imádta a szerkezeteket, mindig megcsodálta a postaládákat ürítő oldalkocsis levélgyűjtő motorkerékpárokat, elektromos csomagszállítókat. Érettségi után textiltechnikusként dolgozott, majd 1950. januárjában besorozták a seregebe, ahol hat éven át katonáskodott. 1958-tól fotósként helyezkedett el, 1988. március 31-én ment nyugdíjba a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat Fotó Főosztályának vezetőjeként. 1966-ban a fotósok elitjével megalapította a Stúdió Nadart, közben folyamatosan fényképezett színházakban és koncerteken, de leginkább autó- és motorversenyeken. Zöldmáli verseny, 1949                        Fotó: Schwanner Endre A Macskaléptű Fényképezett Szvjatoszlav Richter és Oscar Peterson koncertjén, rendszeresen több színházban, ahol azért is kedvelték a színészek, mert szinte észre sem lehetett venni, amikor dolgozott. Így kapta a macskaléptű becenevet, ami elismerés volt a társulatok részéről. Nem véletlen, hogy sokszor csak öt hagytak a próbákon fényképezni. Benzingőzben, Laudával Igazi területe a versenypálya volt, ahol olykor villanyoszlopon csüngve fényképezett különleges teleobjektívekkel. Minden versenyző tisztelte, jó barátságban volt Kurucz Györggyel, Szabó Lászlóval és Cserkuti Lászlóval, akikkel halálukig tartották a kapcsolatot, születésnapjaikat együtt ünnepelték. Rég nincs köztünk már egyik sem, és most Schwanner Endre is a mennyei versenypályákra távozott. 93 éves volt, és egyedülálló életművet hagyott hátra. A magyar motoros és autós mezőny klasszisai mellett lencsevégre kapta a Népligetben Niki Laudát, aki akkoriban Formula V autóval versenyzett a nemzetközi futamon. Motorverseny, 1966, elől Szabó II. László      Fotó: Schwanner Endre Örök tisztelettel Megtisztelő volt, amikor meglátogathattam Bajcsy Zsilinszky úti otthonában. Első alkalommal, mielőtt beengedett volna függőfolyosóról nyíló lakásába, a budai panorámára mutatott és azt mondta: Látod, ott mindenütt voltak versenyek, a Szabadság hegyen, a Sváb hegyen, a Gugger hegyen, és a János hegyen is, meg szinte minden hétvégén, a vidéki lakótelepek körül. Mindenkinek segített, önzetlenül támogatta a fiatalokat, sokat tanultam tőle én is. 1967-ben felvették a Magyar Fotóművészek Szövetségébe, 1991-ig fotóriporterek nemzedékeit oktatta fotótechnika-elméletre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége iskolájában. Több mint száz szakmai cikket írt. 1948-ban másfél havi fizetéséből vásárolta 1935-ös Kodak Regina gépét, később keletnémet, szovjet, majd 1963-tól japán technikával dolgozott, élete végéig hűséges volt a Nikonhoz, ilyet használt filmes és digitális korszakában. De ahogy mondta és bizonyította: Nem a kamera teszi a mestert, hanem a szem, a lélek és a szakmai alázat!   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

A rendőrök teljes útlezárás mellett helyszínelnek a főút 92-es kilométerénél, a forgalmat a Tószegi út irányába terelik - írták. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a baleset következtében a kisbuszból több ember kizuhant.

A logisztikai és az ipari parkokban a targoncákat általában eltérő intenzitással használják. Sok helyen folyamatos igénybevételnek vannak kitéve, ilyennek számítanak a több műszakban termelő autógyárak. Nagy napi futásteljesítmény esetén viszont kiemelten fontos, hogy a targoncán használt abroncsok a lehető legoptimálisabban legyenek kihasználva. A Forklift Tire Tread Assist (FTTA) abroncskopás-ellenőrző rendszer egy hardverből, négy szenzorból és egy szoftverből áll. Bár utólagosan is telepíthető egy targoncára, a legideálisabb megoldás az volna, ha a targoncagyártók már a gyártósoron integrálni tudnák a gépeikbe. „Működés közben a rendszer nem az abroncsokat, hanem a jármű hasmagasságát figyeli és ebből következteti ki azt, hogy mennyire vannak elkopva a gumiabroncsok” – árulta el a szakember. Az abroncskopás-ellenőrző rendszer a targonca használata közben több ezer mérést hajt végre, ennek köszönhetően ki tudja szűrni azokat az eseteket, amikor a hasmagasság az első és a második tengely közötti időnkénti súlyáttevődés miatt változik, illetve azokat is, amikor például a targonca belehajt egy gödörbe. „A targoncáknál alapvetően a hátsó kerekeken van a súly, de ez időszakosan megváltozik, amikor felemelnek egy-egy raklapot. A rendszernek ezt is figyelembe kell vennie.” – tette hozzá az ötletgazda. Az FTTA jelenleg tesztelési fázisban van. Ennek elindítását nehezítette a koronavírus-járvány helyzet, de a jelenlegi tervek szerint legalább három cégnél, összesen hat targoncával indulhat el a tesztprogram. A tesztelők között hazai autógyárak is vannak, így az FTTA hamarosan már üzemeltetőknél bizonyíthat. A hazai fejlesztés legfontosabb előnye, hogy használatával 5-8 százalékkal növelhető a gumiabroncsok élettartama, vagyis nem kell olyan sűrűn cserélni az abroncsokat a rendellenes elhasználódás miatt. Egy nagyobb targonca flottánál ez jelentős megtakarítást jelenthet, így az üzemeltetők gazdaságosabbá teheti ezen gépek üzemeltetését. A rendszer használatával ráadásul az abroncsok teljes kopórétegét el tudják használni az üzemeltetők anélkül, hogy közben megsérülne a gumiabroncsok kemény magja és elasztikus rétege. Ennek köszönhetően nem kerülnek hulladéklerakókba, mert lehetővé válik az újrafutózásuk és újrafelhasználásuk. „Ezzel a fejlesztéssel egy olyan rendszert adhatunk mind a targoncagyártók, mind a felhasználók kezébe, amivel mind a környezetvédelemhez, mind pedig a költségmegtakarításaikhoz hozzá járulhatunk” – hangsúlyozta Horváth Zsolt, a Zsolaka Kft. ügyvezető igazgatója. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!