„Megosztani az adakozás örömét ügyfeleinkkel mindig különleges élmény számunkra” - mondta el Ján Hrivnák, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója. „Ez a kampány nemcsak azt tette lehetővé, hogy támogassuk a Máltai Szeretetszolgálat felbecsülhetetlen értékű munkáját, de bemutatta a kollektív jóakarat erejét is. Minden egyes adományozott forint közvetlenül támogatja az önkéntesek önzetlen munkáját a szociális és civil mentőtevékenységben.” Fotó: OMV A mintegy 4600 alkalommal megvásárolt adománykártyából összegyűlt összeg megduplázásával a tavalyi évhez hasonlóan ez az adomány idén is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Máltai Szeretetszolgálat megrendezze az Ifjúsági Mozgássérült Tábort, amely élethosszig tartó élményt nyújt a fogyatékkal élő fiatalok számára. A tábor lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy egy befogadó és támogató környezetben kikapcsolódjanak és új kapcsolatokat alakítsanak ki sorstársaikkal és az ép társadalom tagjaival is. A táborozókat speciálisan erre a célra kiképzett önkéntesek segítik a programok során, mindenki számára biztosítva, hogy teljes mértékben részt tudjanak venni minden közös eseményen. „Ez a tábor sokkal több, mint egy hét időtöltés” - mondta Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke. „Nemcsak a fizikai korlátokat bontjuk le, hanem a lelkieket is A fogyatékossággal élő fiatalok előtt kitárul egy teljesebb világ, amelyben kortárs segítőikkel számos élményt élnek át közösen. Ez erősíti az önbizalmukat, bátorítja őket egy nyitottabb életre a későbbiekben is. De legalább ugyanennyivel gazdagodnak az önkénteseink is, akik ez után már másként tekintenek a kerekesszékben ülő társainkra, és ismeretségi körükben segítenek eloszlatni a fogyatékos emberekhez kapcsolódó sztereotípiákat. Ezek a pillanatok minden résztvevő számára életformálóak, mély kötődéseket és maradandó emlékeket teremtenek." A tábor előkészítése hosszú hónapokat vesz igénybe, a Máltai Szeretetszolgálat regionális kirendeltségei helyi képzéseket szerveznek az önkéntesek számára, hogy felkészítsék  őket a résztvevők éjjel-nappal történő támogatására. . A kampány során összegyűjtött adományok jelentős szerepet játszanak a felkészülés finanszírozásában, és biztosítják, hogy a tábor továbbra is a szervezet erőfeszítéseinek egyik sarokköve maradjon. Az OMV a kampányban további 1,5 millió forint értékben szemeskávét is ajándékozott a Szeretetszolgálat számára. A több mint 31 000 csésze italhoz elegendő kávébab a szervezet önkénteseit segíti majd a sokszor kimerítő munkájuk során. Bár a kampány hivatalosan lezárult, 200 és 500 forintos adománykártyák továbbra is kaphatók a kijelölt OMV töltőállomásokon, hogy a támogatások a Szeretetszolgálat közvetítésével eljuthassanak az egész év során a segítségre szorulók számára.  

A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben megkérdezettek 1,8%-os GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re 4,8%-os infláció mellett. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos eddigi üzleti eredmények elmaradnak ugyan a tavaly mért várakozásoktól, de a vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között. Gyorsuló gazdaság változatlan árbevétel mellett? Világszinten a vezérigazgatók 58%-a vár gyorsulást a világgazdaság növekedési ütemében, ötödük lassulásra számít. A magyar vállalatvezetők ennél jóval optimistábbak, hiszen 70% bízik a globális gyorsulásban és csak egytizedük készül lassulásra. Soha ekkora arányban eddig még nem mondták magyar vezetők, hogy a világ növekedési üteme gyorsulni fog. A magyar gazdasággal kapcsolatban a tavalyihoz hasonlóan a cégvezetők 60%-a gondolja úgy, hogy a növekedési ütem emelkedni fog 2025-ben. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor elérte a mindenkori legalacsonyabb szintet azok aránya, akik a saját bevételeik növekedésével kapcsolatban nagyon vagy rendkívül bizakodónak mondták magukat: 39% tartozik ide. „A gazdaság gyorsulásába vetett hit változása eddig mindig jelezte a GDP változásának irányát, és a most mért eredmények a tavalyi növekedési ütem gyorsulására engednek következtetni. A magyarországi vezérigazgatók minden eddiginél jobban bíznak a globális és a hazai gazdaság növekedésében, és minden eddiginél kevésbé bíznak a saját árbevételük emelkedésében. A kevesek növekedése könnyen a többség baja lehet. Kérdés, hogy mi a bizalom és a bizalomhiány forrása” - mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa. A kutatásban a vezetőket várakozásaikról is kérdeztük. Az előző felmérésben 2024-re 394 forintos éves euró-átlagárfolyamot jósoltak (395 volt a hivatalos jegybanki adat), a mostani felmérésben 2025-re 415 forintos eurót, 4,8%-os inflációs rátát és 1,8%-os GDP-növekedést prognosztizálnak. A vezetők 2026-ra számítanak az orosz-ukrán háború végére - ezt minden évben eggyel későbbre teszik -, és az euró bevezetésére tett jóslatuk is elcsúszott egy évvel - a válaszadók 82%-a számít ennek a bekövetkeztére, és az időpont várhatóan 2034. Az önvezető autók elterjedésére és a zöld energiára történő átállásra 2040-ben számítanak a megkérdezettek. Felkészülés a jövőre szakemberhiány mellett A vállalatokra ható külső tényezőkkel kapcsolatban elmondható, hogy 2023 óta az átlagos aggodalmak szintje jelentősen csökkent a vezérigazgatók körében, de még így is jóval magasabb a globális társaiknál mértnél. A fenyegető tényezők között a szakemberhiány vezet, itthon 44%, globálisan „csak” 23% aggódik emiatt. Tavalyhoz képest szinte nem változott a geopolitikai konfliktusoknak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség észlelt mértéke (36 és 38% érez nagy kitettséget), ugyanakkor jóval kevesebben aggódnak az infláció miatt, mint egy éve (tavaly 51, idén 39%). Mindeközben stabilan nő azok aránya, akik a kiberkockázatok általi fenyegetettséget látják magasnak (38%, szemben a tavalyi 35, és a tavalyelőtti 33%-kal). A magyar vállalatvezetők 60%-a úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a cége a jelenlegi pályán halad tovább, több mint tíz évig gazdaságilag életképes marad. Ugyanakkor a saját vezérigazgatói mandátumát tíz évnél hosszabb időre csak 12% becsüli. Azok, akik nem látják a vállalatukat életképesnek 10 év távlatában, külső tényezőket jelölnek meg legfőbb okokként: az erős iparági versenyt (48%), a szabályozási környezet változását (47%), a költségek emelkedését (46%) és a kereslet csökkenését (44%). Ezek mellett megjelenik a szervezeti hatékonyság hiánya is, ezt 35% látja kihívásnak. Aki vállalata gazdasági életképességében több mint tíz évre bízik, az leginkább belső tényezőknek tulajdonítja ezt, úgymint a helyes stratégiai döntések (64%), a szervezeti hatékonyság (42%) és a versenynek megfelelő felkészültség (37%) képzettség és készségek tekintetében. Ezeken túl a növekvő kereslet és a szabályozás változásai támogathatják kívülről a fennmaradást. „A magyar vállalatvezetők jellemzője, hogy cégük életképességének okaként magasabb arányban választják a külső tényezőket, mint társaik világszerte; ez arra utal, hogy a hazai vezérigazgatók a saját vállalatuk helyzetét relatíve kitettebbnek ítélik meg, ugyanakkor ezt a másik oldalon kompenzálják az elsősorban saját képességekre - köztük a vezérigazgató felkészültségére - vonatkozó magabiztossággal”- érvelt Mezei Szabolcs. Újratervezés különböző terepeken A változásra való képességet jelzi, hogy az elmúlt 5 évben a magyar cégek 55%-a fejlesztett innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat - szemben a világban kapott 38%-os eredménnyel, 40%-uk fogott stratégiai partnerségbe és 38% indult el új ügyfélkör felé. Az árbevételük 13%-a származott új termékcsoportok bevezetéséből vagy új piaci helyszínekről, 4%-a pedig új, különálló üzleti tevékenységekből. A magyarországi vállalatok 29%-a, a világ vállalatainak 55%-a tervezi azt, hogy a következő három évben más vállalatokat megvásárol. Ezzel a lépéssel az érintett cégek több mint fele (54%) nem evez át másik iparágba Magyarországon, a világban ez az arány 37%. Mezei Szabolcs kiemelte: „Míg a hazai, akvizíciót tervező vállalatok elsősorban a saját jelenlegi versenytársaikat kebeleznék be, addig világszerte a felvásárlás inkább az új iparágakba való belépést segíti elő.” Mesterséges intelligencia: hasznos és/vagy veszélyes? Noha a vállalatvezetők 20%-a mondta azt, hogy cégénél nincs szerepe a generatív mesterséges intelligenciának (genAI), a többi 80% egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően. Emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából. Ezek az eredmények ugyan világszinten és hazánkban is elmaradnak attól, amit tavaly prognosztizáltak a vezérigazgatók, a várakozások továbbra is nagyon pozitívak. A megkérdezettek kétötöde például a jövedelmezőség növekedését reméli a genAI-tól 2025-ben. Érdekes kérdés a bizalom az AI-jal kapcsolatban: általánosságban a magyar vezérigazgatók 38%-a bízik a mesterséges intelligenciában, ez az arány világszerte 33%, míg Közép-Kelet-Európában 19%. Mégis, a megkérdezett vállalatvezetők 49%-a számít rá, hogy cégénél az AI beépül a technológiai platformokba és a munkafolyamatokba (47%), illetve a munkavállalói készségek (31%) és a termék-/szolgáltatásinnováció terén (27%) is szerepet kap. „Minden sikeres vállalat működésének alapja a bizalom és az együttműködés. Elgondolkodtató adat, hogy a vezérigazgatók egy olyan technológiától várják vállalatuk jövőálló fejlődését több területen, amiben nem is bíznak igazán. Kérdés, hogy ez egy alapvető bizalomhiányos működésre utal, vagy pedig arra, hogy a munkatársaikba, és az ő mesterségesintelligencia-alkalmazási képességükbe vetett bizalom ellensúlyozza a technológiába vetett bizalom hiányát. A válasz valószínűleg az, hogy is-is, az azonban biztos, hogy a várt hasznokat csak azok a társaságok fogják érzékelni, ahol az AI bevezetése és használata növelni fogja a bizalmat és az együttműködést” - hívta fel a figyelmet Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója. Nem prioritás a fenntarthatóság A hazai vállalatvezetők kétharmadának (66%) személyes teljesítményébe nem számít bele az, hogy tesz-e a vállalata fenntartható működéséért vagy sem. Világszerte ez az arány 40%. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy 13% tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek, nem lesz meglepő, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a vállalatvezetők prioritási listájának tetején. A vállalatok elmúlt 5 évben megvalósított klímabarát beruházásainak 49%-a költségcsökkenéssel járt, ami nem véletlen; korábbi kutatásainkból kiderült, hogy ezekre elsősorban az energiaválságra adott válaszként került sor. A klímabarát beruházások a cégek 21%-a számára hoztak bevételnövekedést, és 30% számolt be arról, hogy ezek az invesztíciók a kapott állami ösztönzők növekedésével jártak. Az elmúlt egy évben 56% vágott bele klímabarát beruházásba, de ezeknél csak az ő 41%-uk fogadott el alacsonyabb megtérülési rátát a többi beruházásnál minimálisan elvárthoz képest. A klímabarát beruházások legfőbb akadálya mégsem a kifizetődés hiánya, hanem elsősorban a szabályozás összetettsége. Ezt az alacsonyabb megtérülés és a finanszírozás hiánya követik. „Miközben a globális klímaváltozás tagadhatatlan jelei már komolyan érintik az értéklánc szereplőit, ez a vállalatvezetők időhorizontján még láthatóan nem jelenik meg veszélyként, így a fenntarthatóság nem jut kiemelt szerephez napirendjükön. A szabályozás intézményrendszerére nemcsak az a feladat vár, hogy elősegítse a klímabarát működéshez szükséges lépések megvalósulását, hanem szerepet kell játszania abban is, hogy az üzleti szereplők értékválasztásába normatív módon beépüljön a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés” - hangsúlyozta Radványi László.  

A NAV az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, hogy a pénzügyőrök egy török kamionost ellenőriztek az M5-ös autópályán, amikor a jármű műszerfalának tároló rekeszében egy távirányítót találtak. Az eszköz egyik gombjának lenyomásával a tachográf pihenőidőt rögzített vezetés helyett, a másik gombbal pedig újra üzembe lehetett helyezni azt. Egy nappal később az M4-es autóúton bukott le egy ukrán férfi, aki szintén egy távirányítót rejtett el a jármű fülkéjében - tették hozzá. Hangsúlyozták, hogy a távirányító nemcsak az adatok meghamisítása miatt jogsértő, annak használata veszélyes a közlekedés résztvevőire, mert a sebességmérő-, a szervo- és a fékberendezést szintén befolyásolja. Az ellenőrzés idején ugyan egyikük sem használta a manipulációs készülékeket, de a csalásra alkalmas eszköz miatt a pénzügyőrök közigazgatási eljárást indítottak, és az elkövetőknek több mint félmillió forint bírságot kellett fizetniük - áll a közleményben.  

A Széchenyi István Egyetem kiemelkedő szerepet játszik a járműipar kihívásaira válaszolni tudó, a nemzetközi piacon is versenyképes szakemberek gyakorlatorientált képzésében. Az intézmény olyan unikális, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó mesterképzéssel bővítette oktatási palettáját, amely a közép-európai térségben egyedülálló lehetőséget kínál a technikai sportok iránt érdeklődőknek. A motorsportmérnök-képzés első évfolyamán nyolc hazai és három nemzetközi hallgató kezdte meg februárban tanulmányait az intézmény Audi Hungaria Járműmérnöki Karán. A két féléves, angol nyelvű kurzus a legkorszerűbb tudást nyújtja a versenyjárművek tervezése, tesztelése és üzemeltetése terén. Kiss Szabolcs, a motorsportmérnök-képzés operatív vezetője, Boriszov Dániel versenymérnök és prof. dr. Feszty Dániel, a Járműfejlesztési Tanszék vezetője. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem) „A motorsportban ma is aktív, illetve nagy tapasztalattal rendelkező, neves szakemberek vesznek részt a képzésben. Itt lesz velünk a korábbi Forma–1-es és Indycar-versenymérnök, Claude Rouelle, aki a versenyjárművek dinamikai szimulációinak világhírű szakértője. Mellette pedig több olyan mérnöktől tanulhatnak a hallgatók, akik számos világbajnoki címhez járultak hozzá csapatukban, ilyen a túraautó-világkupa világából érkező Boriszov Dániel, a rali-világbajnokságban szerzett tapasztalatait megosztó Szelezsán Bettina, valamint Matuska Máté, aki osztrák versenycsapatával a Pikes Peak teljesítményversenyben ér el kiemelkedő sikereket. Többen érkeznek hozzánk a Forma–1-ből is, például dr. Kling Sándor, aki napjainkban a Williams mérnöke, vagy éppen Hegedűs Andor, aki korábban a Red Bullt, ma pedig már az Aston Martint segíti szakértelmével. Utóbbi szakember jelentős szerepet játszott a két másodperc alatti, rekordidejű kerékcserékben” – mondta el prof. dr. Feszty Dániel, a Széchenyi-egyetem Járműfejlesztési Tanszékének vezetője. Hozzátette, a képzés piaci jelentőségét mutatja, hogy a neves szakemberek azonnal rendelkezésre álltak, és örömmel csatlakoztak a programhoz. „A szakot hat modulba szervezve tartjuk, és az elmélet mellett jócskán jut majd hallgatóinknak gyakorlati projektfeladat. Ezek során olyan témakörökben szereznek jártasságot, mint az adatgyűjtés és -elemzés, a versenyautó-hajtásláncrendszerek, a különböző beállítások, az aerodinamika, a tervezés vagy éppen a tesztelés” – hangsúlyozta. „Amikor először hallottam a Széchenyi István Egyetem új képzéséről, kicsit irigykedtem a mai hallgatókra, mert óriási versenyelőnyre tehetnek szert a mesterszak elvégzésével. Pályám kezdetén nekem is nagy segítség lett volna egy ilyen koncentrált, gyakorlati tudás megszerzése. Oktatóként nagy örömmel csatlakoztam, mert küldetésemnek érzem a tehetséges fiatalok segítését ezen az úton” – fogalmazott Boriszov Dániel versenymérnök. Kiemelte, a pályán nem elég az, hogy valaki tanult járműdinamikát, tudja, hogyan működik egy Forma–1-es autó, de emellett a pálya szélén felmerülő gyakorlati kérdésekre kell hirtelen reagálni, amiket a képzés során ugyancsak érinteni fognak. „Az autósport olyan, mint a járműipar, csak felgyorsítva. A felmerülő problémákra azonnali válaszok szükségesek, és a döntések hatásai is gyorsabban jelentkeznek. Ez egy nagyon izgalmas világ, amelyhez speciális tudásra van szükség. Ezt adja meg a motorsportmérnök-képzés” – világított rá az oktató. Az egyik nemzetközi hallgató, az ausztrál Pierre Moccand Budapesten a bankszektorban dolgozik ESG-szakértőként, azonban már kisgyerekkora óta a motorsportok igazi szerelmese. „Életem egyik meghatározó területe az autóversenyzés. A húszas éveimben Formula-autókkal indultam futamokon, majd sportautókat és historic versenyeket is kipróbáltam, mindvégig saját szerelőmként intézve a karbantartási és beállítási feladatokat. Mindig kerestem a szakmai fejlődési lehetőségeket, a motorsport-mesterdiploma megszerzése pedig egy valóra vált álom. Évekkel ezelőtt irigykedve figyeltem a brit Cranfield Egyetemen egy ilyen képzés fejlődését, de a távolság és a költségek komoly akadályokat jelentettek.  Amikor olvastam a győri új szakról, nagyon izgatott lettem, és azonnal jelentkeztem”. Mint elmondta, furcsa számára 50 évesen visszatérni az iskolapadba, de biztos abban, hogy rengeteg értékes tapasztalatot és kapcsolatot szerez majd a Széchenyin. „Magyarország tele van meglepetésekkel, és a legtöbben nem is tudják, hogy mennyi ehhez hasonló különleges, élenjáró képzés elérhető Magyarországon angol nyelven. Ez a mesterszak remek példa erre, mert elismert, tapasztalt szakemberektől szerezhetünk egyedülálló ismeretanyagot. A lehetőség pedig, hogy a motorsport területén tevékenykedő világbajnoki címekhez hozzájáruló szakemberektől és csapatoktól tanulhatunk egyenesen fantasztikus” – tette hozzá. A mesterszak legközelebb is keresztfélévben, azaz 2026. februárban indul. A képzés tájékoztató oldala itt található.