A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a HEBC Bizalom és hitelesség című, 15. éves jelentését értékelve kifejtette: e cél elérését szolgálták a kormány gazdaságpolitikai lépései az elmúlt években, ezért hoztak intézkedéseket a költségvetési fegyelem helyreállítására és az államadósság csökkentésére.   Emlékeztetett: nagy kihívás volt a foglalkoztatottság emelése, hogy az adózók számát növeljék. Sikerült a dolgozók számát növelni, továbbá rugalmas munka törvénykönyvet kidolgozni - közölte.  Szijjártó Péter elmondta: az oktatási rendszereket is átszervezték, a szakképzést és a felsőoktatást úgy alakították át, hogy azok a munkaerőpiac igényeinek megfeleljenek. További fontos lépésként emelte ki a bürokrácia folyamatos leépítését.    Hangsúlyozta: e lépések eredményeként ma nő a reálbér és a nyugdíjak vásárlóértéke, csökkennek a rezsiköltségek és az államadósság, az államháztartási hiány tartósan három százalék alatt van, mindezt csak kevés ország tudta elérni az Európai Unióban (EU).    Mint mondta, a gazdaságpolitika alakításakor óvatosan és körültekintően kell értékelni a minket körülvevő gazdasági környezetet, hogy ne szülessenek rossz döntések. Nem helyes például világgazdasági válságról beszélni, hiszen az ázsiai országokban, ahol továbbra is jó a gazdaság növekedési üteme, nincs válság - mutatott rá.    Szijjártó Péter kiemelte: ezért is fontos a keleti nyitás stratégiája. Magyarország nyitott gazdaság, így exportja döntően befolyásolja a gazdaság teljesítményét, de ha az export nagy része egy irányba megy, az korrekcióra szorul - magyarázta.    Kifejtette: a magyar export 76 százaléka az EU felé irányul, ezért ha az EU kihívásokkal küzd, az hatással van Magyarországra is. A cél az, hogy 2018-ra az export egyharmada Európán kívülre irányuljon - tette hozzá.   Hangsúlyozta: a válság után semmi nem lesz ugyanolyan, mint előtte, így a korábban használt eszközök a jó gazdasági teljesítmény elérésére már nem lesznek használhatók, új gazdaságpolitikai eszközök kellenek, hogy sikeresek legyünk.   Az államtitkár úgy vélte: a ma Magyarországgal szemben meglévő bizalom eredményeként az ország megfelelt a kihívásoknak, csökken az államadósság, és nő a versenyképesség, miközben sikerült megőrizni az ország politikai és társadalmi stabilitását.   E bizalom meglétét mutatja, hogy Magyarországon tavaly az  eddigi külföldi közvetlen tőkebefektetések együttes összege elérte a 78,5 milliárd eurót. Az újra befektetett jövedelmek a korábbi negatív értékek után 2011-2012-ben 1,2 milliárd euró körül stabilizálódtak - közölte.    Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Magyarországon a legnagyobb befektető Németország, 2010 és 2013 között a német vállalatok 15 ezer új munkahelyet hoztak létre. Az amerikai cégek pedig 12 ezret, vagyis a magyar-amerikai gazdasági együttműködés sikertörténet - fogalmazott.    A politikus megjegyezte: a kormány fontosnak tartja az együttműködést az országban működő nagyvállalatokkal, ezért kötnek stratégiai megállapodásokat velük.   A Magyar Európai Üzleti Tanács az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi üzleti tanácsa. Az ERT tagvállalatainak összesített forgalma meghaladja az 1300 milliárd eurót, és csaknem 6,8 millió munkahelyet biztosítanak Európában. A HEBC tagjai 14 cég magyarországi leányvállalatának vezetői. 

A VW-konszern más márkáival ellentétében a Porsche nem tervezi azt, hogy Kínában gyártókapacitást hoz létre – erről Lutz Meschke, pénzügyekért felelős igazgatótanácsi tag beszélt német újságíróknak.Porsche befektetés lesz Kínában, de nem a gyártásba, hanem a márkaképviseletek kiépítésében. Jelenleg ötven Porsche szalon van Kínában, ezt a cég a következő években százra akarja növelni. Vagyis az autó kelendő a legnagyobb ázsiai piacon, s a Porsche egészséges növekedést – fogalmazott a pénzügyekért felelős igazgatótanácsi tag a Börsen-Zeitungnak.

 A tájékoztatás szerint az első hitelek folyósítása július elején kezdődött gyorsított eljárásban, a jóváhagyott hiteligényekből megközelítőleg 6,6 milliárd forintot az első pillér keretében igényelték.    A Budapest Banknál az első pillérben a meglévő ügyfeleknek nyújtott új hitelek, valamint az új ügyfelek hiteligénylései voltak túlsúlyban, így az eddig jóváhagyott hitelek közel háromnegyede új hitelállományként jelenik meg. A bank az MNB-programból kapott keretből főként a fejlesztéseket szeretné ösztönözni, ennek eredményeként várhatóan a program végén is az új hitelek lesznek túlsúlyban az első pillérben.    A Budapest Bank közleménye szerint míg a kkv-knál valamelyest gyakoribb az új beruházásokhoz kért forrás, a mikrovállalkozásoknál egyenlő arányban oszlik meg a beruházási-, és forgóeszközhitel igénye. A jóváhagyott hiteleknél eddig fele-fele arányban vannak a vidéki és budapesti ügyfelek. A kkv-k általában a hosszabb - 5-10 éves - futamidőt választják a hitelkiváltás, az új forgóeszköz, vagy beruházási hitelek esetében egyaránt.    A bank arra számít, hogy az új hiteleknél az eszközpark megújítása lesz az elsődleges hitelcél. A bank anyavállalata, a GE Capital által 330 magyar vállalkozás körében elvégzett kutatása szerint ugyanis a hazai kkv-szektor 404 milliárd forintnyi bevételtől esett el az elmúlt években az elavult berendezések miatt. Az MNB-program most jó lehetőséget ad az amortizálódott eszközök lecserélésére.   A közlemény idézi Tóth Vikort, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetőjét, aki elmondta: az intenzív érdeklődést tapasztalva azt remélik, hogy a program sikeresen hozzájárul a hazai kkv-k üzleti aktivitásának növekedéséhez.MTI 

A jegybank alelnöke az Állami Számvevőszék (ÁSZ) épületében megtartott, a Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett, Költségvetési politika - gazdasági növekedés című szemináriumon beszélt.    Az ÁSZ kommunikációs osztálya által készített összefoglaló szerint Balog Ádám megismételte a monetáris tanács álláspontját, miszerint a magyar gazdaság az év elején kikerült a recesszióból, a növekedés pedig a következő negyedévekben is folytatódhat.    Az alelnök egyben megjegyezte, hogy 2014-ben már az ideinél kiegyensúlyozottabb lehet a növekedési pálya, miközben az infláció idén számottevően a 3 százalékos cél alatt maradhat, 2014-ben pedig a cél közelében alakulhat.    A leirat szerint "az MNB alelnöke hangsúlyozta: a monetáris kondíciók mérséklésében a fokozatosság és az óvatosság fenntartása indokolt, ugyanakkor a tartósan alacsonyabb kamatszint javíthatja a költségvetés kamatkiadásait".   Balog Ádám a tudósítás szerint elmondta: a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságáról alkotott kép érdemben befolyásolja az ország kockázati megítélését, és azon keresztül a monetáris politika mozgásterét. Ebben az értelemben az alacsony hiány melletti kormányzati elköteleződés javítja az ország befektetői megítélését. Kifejtette: amennyiben a költségvetési hiányt sikerül a 3 százalékos küszöb alatt stabilizálni, a fogyasztói árakat érintő közvetlen költségvetési hatások kockázata is mérséklődik, segítve az alacsony infláció fenntarthatóságát és a monetáris politika mozgásterét.    A jegybank alelnöke szerint a hitelpiaci torzulások miatt szükséges a gazdaság élénkítése, amire lehetőséget biztosítanak a kedvező inflációs kilátások.MTI