Kabrió Ikarus és Bengáli-villamos – felpörög a nosztalgiaszezon

2026.07.03.
Forrás: BKK Minden szombaton közlekedik az N2-es nosztalgiavillamos a pesti rakparton, vasárnaponként pedig az N19-es vonalon, a budai Duna-part mentén lehet utazni történelmi villamosokkal. Vasárnaponként az N4-es nosztalgiabusz is forgalomba áll Zugló és Zugliget között, emellett júliusban több alkalommal nosztalgiatrolibuszokkal is lehet majd utazni. Július első hétvégéjén a hatvanas évek ikonikus Bengáli-villamosa közlekedik az N2-es vonalon, a Közvágóhíd és a Jászai Mari tér között, míg vasárnap az N19-es vonalon a MUV típusú szerelvény szállítja az utasokat a Deák Ferenc tér és a Batthyány tér között. Az N4-es járaton ezen a napon egy egykori budapesti Ikarus autóbusz idézi fel a főváros közlekedésének múltját a Zugligeti Libegő és az Erzsébet királyné útja közötti vonalon. Július 11-én, szombaton a kabrió Ikarus is forgalomba áll az N109-es vonalon, de - a férőhelyek korlátozott száma miatt - a BKK azt javasolja, hogy az érdeklődők a Batthyány téri végállomáson szálljanak fel. Emellett július 11-én még az N2-es, másnap az N19-es vonalon lehet majd nosztalgiavillamosozni. A szombati Libegők Éjszakája idején az R158-as nosztalgiajárat csuklós Ikarus autóbuszai közlekednek a Széll Kálmán tér és a Zugligeti Libegő között. Másnap az N18-as vonalon különleges, pótkocsis villamosszerelvénnyel is lehet utazni a Szent János Kórház és a Budafok kocsiszín vonalon. Július 18-án ismét a Bengáli-villamost próbálhatják ki az érdeklődők az N2-es vonalon, de forgalomba áll az Ikarus 280T típus gyártáskori állapotát idéző nosztalgiatrolibusz is, amely a Jászai Mari tér és az Örs vezér tere között, a Keleti pályaudvar érintésével közlekedik. Másnap a több mint százéves, 1911-ben gyártott BVVV K típusú motorkocsi jár majd az N19-es vonalon, és aznap is közlekedik a N4-es busz a Zugligeti Libegő és az Erzsébet királyné útja között. A hónap utolsó hétvégéjén egy 1908-ban gyártott favázas villamos jár az N2-es vonalon, július 26-án pedig az N70-es járaton a budapesti utcák egykori meghatározó járműve, a ZiU-9-es szovjet gyártmányú trolibusz közlekedik. A közlemény szerint a nosztalgiajárművek története és részletes bemutatása a BKK honlapján érhető el. A nosztalgiajáratokra érvényes jegyek a BudapestGO alkalmazásban, a BKK ügyfélközpontjaiban és pénztáraiban, valamint a járatok személyzeténél is megvásárolhatók, utóbbi esetben bankkártyával is lehet fizetni - áll közleményben. MTI   További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!    

Magyar bajnokok külföldi pályákon

2026.07.03.
A Hungaroring bejáratánál egykor szobor emlékeztetett a világ első autós nagydíjának győztesére: a Renault fivérek párizsi műhelyében dolgozó 29 éves Szisz Ferencet nevezték a Francia Autóklub és az Illustration című újság által meghirdetett első Grand Prix-versenyre. A mezőny 1906. június 27-én reggel 6-kor rajtolt, Szisz 12 óra 14 perc alatt teljesítette az 1236 kilométeres távot, ami 101,8 km/órás átlagsebességnek felelt meg. Győzelméért 45 ezer frankot és francia állampolgárságot kapott. A 103 kilométeres pályán az első és második napon is hat-hat kört kellett megtenni. Akkoriban a gyorsaság mellett az autógyárak főleg termékeik tartósságáról szerették volna meggyőzni a nagyközönséget. A Le Mans–La Ferté–Bernard–Saint Calais városokat érintő útvonalon több országból verbuválódott a mezőny. Három-három Fiat, Mercedes, Brasier, Clement-Bayard, Darracq, Hotchkiss, Lorraine-Dietrich, Itala, Panhard és Renault, valamint egy Gobron-Brillié és Gregorie márkájú autó állt rajthoz. A poros földutakat kátránnyal locsolták, ami nem sokat segített, hiszen a 170 km/órás tempóval száguldó kocsik vezetőinek arcára is jutott a fekete mázból. A Renault-val versenyző magyar Szisz Ferenc begyulladt bőrét éjjel borogatták, hogy másnap rajthoz tudjon állni. A versenyzőknek vigyázni kellett az úton sétálgató állatokra ezeket a sofőrök segédei kalapácscsapkodással próbálták elriasztani. A helybéliek tömegesen kötöttek fogadásokat arra, hogy ki tudja felkapni az út közepére tett borosüveget anélkül, hogy elütné a falun keresztül vágtató autó. Volt, hogy harmincnyolcan vesztették így életüket egy versenyen. Már a világ első Grand Prix autóversenyén is fontos szerepe volt az abroncsoknak, amelyek nem bírtak száz kilométernél hosszabb utat. Az átlagos gumicseréhez negyedóra kellett, ám a kiemelt csapatoknak elég volt egy-másfél perc, mert megkapták a nyolccsavaros rögzítésű, pántra szerelt Michelineket. Az 1905-ös Renault 12 985 köbcentiméteres, négyhengeres motorja 1200-as fordulaton 95 lóerőt teljesített, ami elmaradt például a Fiatétól, mégis elég volt a győzelemhez. A piros színű autók orrára 3A, 3B és 3C rajtszámot festettek. Szisz Ferenc másik két csapattársa, Edmond és Richez is hibátlanul vezetett, de a magyar versenyző több mint félórás előnnyel győzött a 3A rajtszámú Renault-val. Hartmann László 1934. október 11-én 123,966 km/órás sebességrekordot állított fel a gyóni egyenesként elhíresült 6,8 kilométeres betonúton. A Maserati gyári versenyzőjeként a berlini Avus pályán hatodik helyezést elért Hartmann László privát pilótaként. Kölcsönkocsival indult az 1936. június 21-én rendezett I. Magyar Nagydíjon, ahol hetedik lett. Később egy második díjából megvásárolta gróf Zichy Tivadar Bugatti T35B versenyautóját, amely korábbi magyar futamokon győzött. A 3,85 méteres hosszú és 3 literes, 280 lóerős teljesítményű, 750 kilós Maserati 270 km/h tempóra volt képes. Hartmann László karrierje 37 évesen ért véget: 1938. május 16-án a Tripoli GP-n halálos balesetet szenvedett. Kesjár Csaba Jól indult, de tragikusan végződött az autó- és motorversenyző Kesjár-dinasztia legfiatalabb tagjának karrierje. Kesjár Csaba ígéretes center volt a zuglói sportiskola vízilabdacsapatában, aztán saját építésű gokarttal versenyzett. Több kategóriában öt bajnoki címet nyert, (négy Formula Eastern és egy F3) majd 1986-ban első lett az osztrák Formula Ford sorozatban. 1987-ben, a másodikként végzett az F1-es Magyar Nagydíjon és 150 ezer néző előtt a pénteki szabadedzésen kipróbálhatta a 900 lóerős Zakspeed versenyautót, nem is akármilyen időeredménnyel: Kesjár Csaba már a harmadik körben gyorsabb volt, mint Christian Danner, aki helyett beszállhatott. A 2300 méteres Norisring pályán Kesjár már az edzésen keményen csatázott csapattársával, Ralf Kellenersszel, miközben hiába kérte szerelőit, hogy a poros és hepehupás aszfalt ellenére is csökkentsék a Dallara hasmagasságát. 1988. június 24-én 6 óra 8 perckor a Dallara kétszáz feletti tempóval száguldott tovább és balkanyarban féknyom nélkül rohant a fejmagasságú korlátnak, a 26 éves Kesjár Csaba azonnal meghalt. Baumgartner Zsolt 2003-ban a Magyar Nagydíj edzésén megsérült Ralph Firman helyére ült be az F3000-ban versenyző Baumgartner Zsolt, aki tehetségének és a szponzorpénzeknek köszönhetően a Jordan csapatnál két futamon, a következő évben az ugyancsak Formula–1-es Minardinál teljes szezonban vezethetett, ráadásul a csonka mezőnyű USA Nagydíjon világbajnoki pontot is szerzett. Később a tengerentúli ChampCar szériában volt tartalékpilóta. Michelisz Norbert háromszoros túra-autóvilágbajnok A himesházi születésű Michelisz Norbert elérte azt, amiről egy autóversenyző álmodhat, pedig 2005-ben, a túraautó-világbajnokság (WTC) feltámasztásának évében még csak szimulátorozott. Itt figyelt fel rá a Zengő Motorspor, melynek színeiben 2005-ben száz lóerős Opel Astrával, majd 180 lóerős Renault Clióval bizonyított, 2006-ban a magyar Suzuki-kupában lett bajnok lett a 25-27 fős mezőny legyőzésével. 2007-ben Renault Clio-kupa bajnok, 2008-ban már a SEAT León Európa-kupában indult. 2011-ben megszerezte első világbajnoki futamgyőzelmét. 2012-ben nyert a Hungaroringen, majd a szezonvégi hatodik hely mellé megszerezte a privát pilóták bajnoki címét, a Yokohama-kupát, amit 2015-ben is begyűjtött. 2016-ban a Honda gyári pilótájaként egy futamgyőzelemmel és további hét dobogós hellyel negyedik lett, az összesítésben egyetlen ponttal maradt le a dobogóról. 2018-ban már a WTCC-ről WTCR-re változó új szabályrendszer szerinti Hyundai gyári versenyzőjeként indult, 2019-ben, 2023-ban és 20224-ben bajnoki címet szerzett az FIA TCR World Tour mezőnyében. Kis Norbert, a hétszeres kamion bajnok A kelet-európai kis srácok álomautójával, pedálos Moszkviccsal kezdte autós pályafutását, majd szimulátorozott. Kiss Norbi megnyerte a Renault Clio kupát, többször lett bajnok a Seat Leon Szuperkupában, Suzuki Swift sorozatban és Formula Renault szériában. Háromszor választották az év versenyzőjének. 2025-ben hetedszer nyerte el az FIA European Truck Race Championship bajnoki címet. Sikerében szerepe volt az 1200 lóerős kamionnak, amelyet Bakó Csaba versenymérnök vezetésével épített az Oxxo Racing, majd a Révész Racing csapat. Fotók: Francia Állami Könyvtér, Fortepan Horváth József, Bundesarchiv, LSB, Szerző További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is! 

A németországi autópályák mítosza

2026.07.03.
Minden nyáron emberek milliói utaznak az autópályákon, hogy elérjék az áhított üdülési célpontokat. Ebben a forgatókönyvben nem ritka, hogy a belső sávban olyan autósok száguldanak, amelyek jóval meghaladják a KRESZ által előírt maximális sebességet. Az ilpost.it racionális elemzése azonban kimutatta, hogy a 150 km/óra sebességgel történő utazás a 130 km/óra helyett, a mielőbbi célba éréshez, gyakran logisztikai illúzió, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent. Az agyunk hajlamos lineáris módon érzékelni a sebesség és az idő közötti kapcsolatot, ám a sebesség növekedésével az időnyereség arányaiban csökken. Sebesség Ennyi idő alatt teszünk meg 100 km-t 110 km/óra 54 perc 130 km/óra 46 perc 150 km/óra 40 perc Az autópályák dinamikus és kiszámíthatatlan rendszerek, ahol a lassúbb, illetve a nehéz járművekhez való alkalmazkodás, az útmunkák, a sávelterelések, a rossz látási viszonyok folyamatos fékezést és későbbi gyorsulást eredményeznek. Egy-egy ilyen helyzetbe futva, a kezdeti előny néhány pillanat alatt a nullára csökken. Ráadásul az erős fékezés elősegíti az úgynevezett fantomdugók kialakulását, amelyek csökkentik az egész autópálya átlagos sebességét. Ha egy autóval a jogi határokon túli sebességgel haladunk, annak nagyon konkrét fizikai és gazdasági következményei vannak. A 130 km/óra helyett 150 km/órával történő haladás 15%-os sebességnövekedésnek felel meg, de a légellenállás több mint 30%-kal erősödik. A motor sokkal nagyobb erőfeszítésnek van kitéve, ami magasabb üzemanyag-fogyasztást eredményez, tehát gyakrabban kell tankolni, a kezdeti időbeli előnyt így könnyű elveszíteni a benzinkutakon. Még drasztikusabb a féktávolságra gyakorolt hatás. 130 km/óránál, száraz aszfalton, körülbelül 120 méterre van szükség a jármű teljes leállításához. 150 km-nél ez meghaladhatja a 150 métert. Ez a 30 méteres különbség megegyezik hét, egymás után sorakozó autó hosszával. Az autópálya-korlátokról szóló vitában gyakran idézik a korlátlan szakaszairól ismert Németország modelljét. A statisztikák azonban sokkal józanabb képet festenek. A német hálózatnak csak 60%-án lehet sebességkorlátozás nélkül haladni. A német Gazdasági Intézet nemrégiben végzett felmérése, amely Észak-Rajna-Vesztfáliában 1,9 milliárd áthaladáson alapult, átlagosan csak 113,5 km/h sebességet mért, az autósok 83%-a 130 km/óra alatt maradt és kevesebb, mint 1% lépte át a 160 km/óra küszöböt. Számok, amelyek megerősítik, hogy a túlzottan nagy sebességgel történő vezetés még akkor is, ha megengedett, ellentétes az utazás fluiditásával és a pénztárcánkkal. Forrás: autoappassionati.it    

Teszten a hibrid Dacia Bigster

2026.07.03.
Hogy néz ki? A C-szegmensben tavaly bemutatkozó, akár öt személyt is kényelmesen elszállító szabadidő-autó teljesítette a várakozásaimat. Bár nincs belőle dízel – amit nagyon sajnálok – a hibrid változatban kellemesen csalódtam. Ugyan nem olyan nyomatékos (a benzinmotor 172 newtonméteres, a villanymotor 205 newtonméteres) és teljesen más a karaktere, mint a dízelnek, takarékosságával és fürgeségével belopta magát a szívembe. Ezzel az autóval úgy lehet takarékoskodni, hogy nem kell lemondani a dinamikus vezetésről. Sosem vezettem ilyen erős Daciát – igaz, azóta már a márka többi modellje is megkapta ezt a 158 lovas erőforrást. De mielőtt rátérek a vezetési élményre, nézzük az autó méreteit. Filigránnak tűnik, főleg szélessége keskeny, de elfér benne öt felnőtt a csomagjaikkal. Két üléssel használva befér a bringa és a hokis felszerelés, és ha adományról van szó, nem ismer lehetetlent. Úgy hozta a sors, hogy kétszer is szállítani tudtam vele a Budapest Bike Maffia és a hajléktalanok szolgálatában. Nőnapkor több száz tusfürdőt, testápolót, sampont, krémet, tisztasági betétet, fertőtlenítőt vittem vele négy, nőket ellátó budapesti átmeneti szállóba. Április elején pedig a BMSZKI Kőbányai úti szállójára WC-papír adományt vittem egy törökbálinti raktárból. Hány guriga fért be a hibrid Bigsterbe, hogy biztonságosan tudjak még közlekedni (hogy használhassam a jobb oldali tükröt…)? Pontosan 1190 darab, hetvenes csomagokban. Ha párat kibontottan volna, szerintem 1300 is beférne bepréselve. Nagy autó a Dacia Bigster, bár a méretei nem sokban ütnek el a Joggerttől: hossza 4,57 méter (23 centivel hosszabb a Dusternél), szélessége 1,81 méter, magassága 1,71 méter, tengelyek közötti távolsága 2,7 méter (itt csak négy centiméter a különbség a Bigster javára és a hasonló motorizáltsággal 40 kilóval könnyebb, valamint öt centivel alacsonyabb Duster kárára). Nehéz hátulról és szemből megkülönböztetni kisebb testvérétől, az igazi változás oldalnézetből látszik. Nem ijed meg a könnyű tereptől a Bigster, szabad hasmagassága 22 centiméter, gázlómélysége 45 centiméter. Mielőtt még nekiszöknénk egy siratófalnak vagy a Sebes-Körösnek, jó tudni, hogy a full hibridből nincs összkerekes… Ahhoz az immár automatikus váltós gázos hibridre kell szavaznunk. Akit érdekel, íme, annak a terepszögei: 24 fokos a megközelítési szög, 29 fokos az elhagyási szög, valamint a 23,2 fok a rámpaszög. Számos, a Daciánál nem megszokott újdonsággal érkezett a Bigster: először látunk Daciát 19 hüvelykes könnyűfém felnikkel, először kétzónás a klíma és adaptív tempomat sem volt még a márka egyetlen autójában sem. Nem beszélve a két, egyenként tízhüvelykes kijelzőről – az Apple CarPlay könnyedén kapcsolódik, de naponta többször lefagy és elveszíti a kapcsolatot a telefonnal –, a 40/20/40 arányban dönthető hátsó ülésről (a raktér így majdnem teljesen sík, 1,85 köbméter az űrtartalma). A Bigster csomagtartója is jókora, ebben a hibrid változatban kb. 570 literes (a lágy hibridnek 670 literes) – ebbe beleszámolják a pótkerék (vészkerék volt a tesztautóban) helyét is). Az ülések átlagosak, nem túl pihentetőek, a hátsó üléssor nem mozgatható és bármennyire is adott a lehetőség, nem érhető el hétüléses kivitelben a kocsi. Az ötödik ajtó elektromosan nyitható és csukható – ez is premier a Daciánál. A fedélzeti menü nem bonyolult, az autó kezelése ergonómiai szempontból rendben van, a klíma fizikai gombokkal vezérelhető, a váltónak van B fokozata is (határozottabb a visszatöltés a kis lítiumion-akkuba), gyakran véletlenül be is kapcsoltam. A vezetőtámogató rendszerek két gombnyomásra kiiktathatók. Tárolókból bőség van, a könyöktámasz alatti üreg mély. Az anyaghasználat jellemzően kimerül a kemény műanyagokban, de nem recseg semmi és könnyen tisztítható minden. Hogy megy? A motorkínálat meglehetősen széles. Az alapmodell lágy hibrid, ráadásul gázzal is mehet, így annak a hatótávja meghaladja az 1400 kilométert. De a teljes hibrid (200 voltos a rendszer) is megtehet egy tankolással ezer kilométert, nálam ez bebizonyosodott. Könnyedén mozgatja az üresen 15 mázsás Bigstert az 1,8 literes szívó benzines, a 158 lóerős kombinált erőforrás álló helyzetből 100 kilométer/óra sebességre 9,7 másodperc alatt gyorsítja fel, a kocsi végsebessége eléri a 180 kilométer/órát. A 49 lovas villanymotor (van még egy indító/generátor is) és a kis (1,4 kWh kapacitású) akksi közreműködésével az összesen 1500 kilométeres próbán 5,3 litert fogyasztott 100 kilométerenként (a fedélzeti számítógép arról is tudósított, hogy ezalatt 670 kilométert tettem meg csakis ev, azaz elektromos módban). Jó hír, hogy már nem ez az egyetlen automatikus váltóval elérhető változat, a 4x4-es is elérhető ezzel. Utóbbiban 1,2 literes, háromhengeres, 153 lovas turbós, gázos hibrid motor dolgozik. Ezekben a kiegészítő villanymotor 16 lóerős, az akksi kapacitása 0,8 kilowattóra. Benzintankja 50 literes. Váltója különleges – én még mindig nem értem a működését - 4+2 fokozatú, csúszókuplungos és szinkrongyűrűk nélküli. A Renault újítása. Rövid ideig, pár száz méter erejéig kapcsolhatunk elektromos módot. Milyen vezetni? A mindig elektromosan induló (teljes) hibrid Bigster futóműve jól tűri a töredezett és kátyús magyar utakat, elöl MacPherson rugóstagokat alkalmaz, míg hátul csatolt lengőkaros rendszerű (a 4x4-es többlengőkaros) - összességében jó vezetni az autót, egyedül a kormányzás élettelensége zavart a teszt során. Illetve a motor indokolatlan felpörgésének állandó és szűnni nem akaró hangja.  Ha a kiegészítő akkumulátor lemerülőben van, a benzinmotor szolgálatba helyezi magát és olyan vehemenciával, illetve hangerővel tölti az akkut, hogy dugóban elszégyelljük magunkat. Mintha beragadt volna a gázpedál, vagy mintha direkt hülyék lennénk és álló helyzetben taposnánk. A fékek határozottak, szerpentinen sem lágyulnak el. Különösebb vezetési élményt nem ad a Dacia Bigster – nagy kanyarterhelésnél jelentősen bebólint, a jávorszarvastesztet nehezen teljesíti –, de ettől eltekintve elfogadhatóan megy, biztonságos, kiszámítható, nyugodt családi autó. Olyan emberek autója, akik nem akarnak semmit bizonyítani az utakon. Nekem amúgy bizonyított a kocsi: tényleg ez most a legjobb Dacia (bár a 4x4-es, automata gázost még nem próbáltam…). Mennyibe kerül? A Dacia Bigster ugyanazon a soron készül Pitesti-ben, mint a Duster, a nemzetközi bemutatón elmondták, hogy a gyárban napi 500 Bigstert és 900 Dustert szerelnek össze, azaz a hét hat napján minden percben születik egy kocsi. A két modell között nálunk 2,3 millió forint az árkülönbség, a legolcsóbb Bigster 9,99 millió forint (140 lovas benzines lágy hibrid, vagy gázos hibrid). A tesztelt hibrid valamivel drágább, legolcsóbban 11,89 millió forintért juthatunk hozzá. A képeken látható tesztautó ára 12,6 millió forint. Kép és szöveg: Biró Csongor  
Címkék: 

Elavult közlekedési jelzőlámpák béníthatják Angliát

2026.07.03.
A brit közlekedéstechnológiai szakmai szövetség, az Intelligent Transport Systems UK (ITS UK) „Stuck on Red" („Piros jelzésen ragadva") néven indított kampányt, amelyben az ország öregedő jelzőlámpa-infrastruktúrájának sürgős megújítását szorgalmazza. A szervezet szerint a forgalomirányító eszközök széles körű elhasználódása aláássa a közlekedésbiztonságot, növeli az önkormányzatok költségeit, és hátráltatja a közlekedés dekarbonizációját. Forgalomirányító központ monitorain követik a városi jelzőlámpák állapotát és a hálózat működését; az elöregedő vezérlők korszerűsítése egyre sürgetőbb feladat. (Forrás: AI generált illusztráció) Mekkora valójában a probléma? Az ITS UK adatai szerint 2026 januárjában Angliában mintegy 15 ezer jelzőlámpa-vezérlő számított elavultnak — ez a teljes állomány valamivel több mint fele. Ha nem történik beavatkozás, a szövetség előrejelzése szerint ez a szám két éven belül 18 ezerre, vagyis a jelzőlámpa-vezérlő állomány 61 százalékára emelkedik. A kampány a brit közbeszédben jól ismert kátyúproblémához hasonlítja a helyzetet: amíg a fizikai úthibák reflektorfényben vannak, a „digitálisan elavult" forgalomtechnika csendben romlik tovább (egyelőre legalábbis kevesebb figyelmet kapva). A szövetség egy úgynevezett RAG-besorolású (piros-sárga-zöld, azaz red-amber-green) hőtérképet is közzétett, amely szemlélteti az angliai jelzőlámpa-infrastruktúra jelenlegi állapotát. Az ITS UK jelezte, hogy a kampány előrehaladtával további elemzéseket publikál, köztük Skóciát és Walest lefedő hőtérképeket is. Miért több ez egyszerű karbantartási kérdésnél? Max Sugarman, az ITS UK ügyvezetője szerint „a jelzőlámpák úthálózatunk létfontosságú részei", ám a szövetség értékelése szerint sok eszköz elérte vagy hamarosan eléri élettartama végét. Az ITS UK megfogalmazásában a leromlott állapot nemcsak a közúti biztonságot és a torlódásokat érinti, hanem a kiberbiztonsági ellenállóképességet, valamint az olyan jövőbeli technológiákra való felkészülést is, mint a mesterséges intelligencia és az automatizált járművek. A szövetség szerint a tartós alulfinanszírozás gátolja a hálózat felkészítését a kapcsolt és automatizált járművek, valamint az új adatvezérelt forgalomirányítási megoldások fogadására. A szövetség arra kéri Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország kormányait, hogy hozzanak létre egy kifejezetten a jelzőlámpák elavultságának kezelésére fordított, több évre szóló megújítási alapot. A kampányt támogató szakmai szereplők szerint más ágazatok — a távközléstől a vasúton át az energetikáig — már megmutatták, hogy a felújítás halogatása később magasabb költségekhez és gyengébb hálózati ellenállóképességhez vezet. Az ITS UK önbevallása szerint az általa képviselt közlekedéstechnológiai szektor 3,2 milliárd font gazdasági értéket termel, 45 ezer munkahelyet tart fenn, és évi 500 millió font adóbevételt generál. Miért fontos ez Magyarország számára? Magyar szempontból a brit példa azért tanulságos, mert a városi közlekedésirányítás nálunk is egyre inkább az intelligens közlekedési rendszerekre, a szenzorokra és az adatvezérelt forgalomszervezésre épül. A mögöttes dilemma ismerős lehet a hazai döntéshozóknak is: a közlekedési infrastruktúra látható elemei (utak, hidak) jellemzően nagyobb politikai figyelmet kapnak, mint a háttérben működő, ám gyorsan avuló forgalomtechnika. A brit kampány így felveti a kérdést: nálunk mennyire naprakész a jelzőlámpa-állomány? A téma több oldalról is kapcsolódik korábbi anyagainkhoz: bemutattuk, hogyan kínál fenntartható, napelemes forgalomirányítást egy brit gyártó, megírtuk, hogy a meglévő infrastruktúrára ráépülő, mesterséges intelligenciás vezérlés drága átépítés nélkül is modernizálhatja a hálózatot, és arról is beszámoltunk, hogyan újította meg forgalomirányítását egy közép-európai kisváros 2026 elején. A „Stuck on Red" tehát nem csupán brit belügy: jól mutatja, hogy az okosközlekedés látványos fejlesztései mit sem érnek, ha az alattuk lévő alapinfrastruktúra korszerűsítése elmarad. A kérdés mindenütt ugyanaz — meddig halogatható a megújítás, mielőtt a számla sokszorosára nő?   Fogalomtár: ITS (Intelligent Transport Systems): intelligens közlekedési rendszerek — adatok, szenzorok és szoftverek a forgalom és a közlekedésbiztonság optimalizálására. RAG-besorolás (red-amber-green): piros-sárga-zöld színkódolású állapotértékelés, amely az infrastruktúra-elemek állapotát szemlélteti. Forrás: Traffic Technology Today / ITS UK — „Stuck on Red" kampány  

Ezzel érkezik Európába a Changan

2026.07.03.
Ha valaki rátekint az eredeti és a modern kínai Big 4-ra, azaz a négy legnagyobb kínai autógyártóra régen és most, akkor feltűnhet neki, hogy a Changan az egyetlen, amelyik az új piaci környezetben is képes volt benne maradni a top 4-ben. Ami csak azért tűnhet furcsának a világ ezen feléről, mert nálunk Európába egyelőre nincs jelen, vagy csak nagyon halkan a Changan és annak almárkái, amilyen például a Deepal is. Hallani európai fejlesztő központról, olasz és lengyel terjeszkedésről, még Budapesten is hirdetnek állásokat, de a többi nagy kínai gyártóhoz képes eléggé megkésve. Egészen idáig. Most úgy tűnik, hogy egy friss modellel szeretnék az európai terjeszkedést a következő szintre emelni, ami az új vonalas, modern, félprémium Nevo márkájuk alatt érkezik. Ez a Changan Nevo Q05, ami elsőként tisztán elektromosként érkezik, majd érkezhet belőle a plug-in hybrid is, amire egyelőre nincs extra vám – de már vannak tervek rá, hogy ez változzon. A Nevo Q05 egy tipikus kompakt crossover a maga 4430 mm-es hosszával, szóval a legzajosabb európai szegmensben próbálkoznak először ők is. Nem lesz bennük túlságosan nagy akksi: míg a kicsi 40 kWh-s, addig a nagy 52 kWh-s. Mindkettőt a CATL szállítja. Ára és felszereltsége egyelőre nem ismert, de állítólag már 2026 végén beléphetnek velük az európai piacokra. További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A visszahódítás elkezdődött: Európa így próbálhatja megállítani a kínai elektromos offenzívát

2026.07.03.
Az elmúlt évek autóipari trendjeit figyelve könnyen úgy tűnhetett, hogy az autógyártók végleg hátat fordítottak a kisautóknak. A gyártók egymás után vezették ki a kompakt és városi modelleket, miközben egyre nagyobb, egyre nehezebb és egyre drágább SUV-k lepték el a piacot. Az elektromos átállás ráadásul tovább erősítette ezt a folyamatot: a magas akkumulátorköltségek miatt a gyártók elsősorban a nagyobb profitot termelő modellekre koncentráltak – holott az elektromos átállás eredetileg a fenntarthatóság érdekére hivatkozva épp az autók méretének csökkentéséről is szólt volna. Nem nosztalgia, kényszer Most azonban fordulat látszik kibontakozni Európában. Egyre több jel utal arra, hogy a kontinens autóipara ismét felfedezi a kisautókat – na nem nosztalgiából, hanem kényszerből. A változás mögött egyszerre állnak piaci, technológiai és geopolitikai okok. Az európai gyártók egyre nagyobb nyomás alatt vannak a kínai elektromos autók térnyerése miatt. A BYD, a Leapmotor, az MG vagy a Dongfeng olyan árszinteken kínál elektromos modelleket, amelyekkel a nyugat-európai gyártók nehezen tudnak versenyezni. Az elmúlt években az európai autóipar jelentős része a prémium- és felső középkategóriás elektromos autók fejlesztésére koncentrált, miközben fokozatosan eltűntek a megfizethető belépőmodellek. Ennek következményeként paradox helyzet alakult ki: miközben az Európai Unió az elektromos átállást ösztönzi, a villanyautók jelentős része sok háztartás számára továbbra is elérhetetlenül drága maradt. A helyzetet jól mutatja, hogy az európai újautó-piacon az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt a járművek mérete és tömege. A SUV-k mára számos országban az újautó-eladások több mint felét adják, miközben a klasszikus kisautók piaci részesedése jelentősen csökkent. Az elektromos átállás kezdetén a gyártók úgy vélték, hogy a nagyobb modellekben könnyebb elhelyezni a drága akkumulátorokat, és a magasabb árak miatt a beruházások is gyorsabban megtérülnek. A stratégia rövid távon működött, hosszabb távon azonban egyre több problémát okozott. Az elektromos autók átlagára jelentősen emelkedett, miközben az európai vásárlók jelentős része nem tudott vagy nem akart belépni ebbe a szegmensbe. A visszahódítási kísérlet elkezdődött A gyártók most egyre inkább felismerik, hogy az elektromobilitás tömeges elterjedéséhez nem elegendő prémium villanyautókat kínálni. Olyan modellekre van szükség, amelyek szélesebb társadalmi rétegek számára is megfizethetők. Ennek jegyében a Renault új elektromos Twingóval készül, a Renault 5 már megjelent a piacon, a Citroën az ë-C3-mal próbálja elérhetőbbé tenni az elektromos közlekedést, míg a Fiat a Panda elektromos utódjára építi stratégiájának jelentős részét. A Volkswagen-csoport szintén dolgozik egy 20 ezer euró körüli árú elektromos modellen, amelyet sokan kulcsfontosságúnak tartanak az európai versenyképesség szempontjából. A cél egyértelmű: visszahódítani azt a piacot, amelyet a kínai gyártók egyre agresszívebben támadnak. A kisautók visszatérésének azonban nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi dimenziója is van. Az elmúlt években egyre több kutatás mutatott rá arra, hogy a nagy méretű elektromos SUV-k jelentős nyersanyagigénnyel rendelkeznek. Egy nagy akkumulátor előállítása több lítiumot, nikkelt és más stratégiai nyersanyagot igényel, miközben a jármű tömege is nagyobb. Számos szakértő szerint az elektromobilitás fenntarthatóságának egyik kulcsa éppen az lehet, hogy a jövő autói kisebbek, könnyebbek és energiahatékonyabbak legyenek. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és több közlekedési szakértő is arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi SUV-dominancia hosszú távon nehezen összeegyeztethető az európai klímacélokkal. Mi a helyzet itthon? A folyamat Magyarország szempontjából is különösen érdekes. A hazai autóvásárlók hagyományosan árérzékenyebbek a nyugat-európai átlagnál, ezért a kisebb, megfizethetőbb modellek mindig is fontos szerepet játszottak a piacon. A Suzuki évtizedeken keresztül erre építette hazai sikerét, és ma is az egyik legnépszerűbb márka Magyarországon. Ahogy arról az autoszektor.hu is beszámolt, magyar autópark átlagéletkora ugyanakkor továbbra is magas, ami részben azt jelzi, hogy sok vásárló számára az új autók ára már nehezen vállalható. Ha az európai gyártók valóban képesek lesznek versenyképes árú elektromos kisautókat piacra dobni, az jelentősen felgyorsíthatja az elektromobilitás hazai terjedését is. Ebben az összefüggésben különösen érdekes kérdés lehet, hogy a BYD és más kínai gyártók magyarországi jelenléte miként befolyásolja a kisautó-szegmens fejlődését. A szegedi BYD-gyár várhatóan nemcsak az európai kínálatot alakítja át, hanem az árversenyt is fokozhatja. Tömegtermékké tudnak-e válni? A kisautók visszatérése mögött tehát jóval több húzódik meg egyszerű modellfrissítésnél. Valójában az európai autóipar stratégiai válaszkereséséről van szó egy olyan időszakban, amikor a kínai verseny, az elektromos átállás és a fogyasztói elvárások egyszerre formálják át a piacot. Az elmúlt évtizedet a nagy SUV-k uralták. A következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a kisebb, könnyebb és olcsóbb elektromos autók képesek lesznek-e újra tömegtermékké válni Európában. Ha igen, az nemcsak az autóipar üzleti modelljét, hanem a kontinens elektromobilitási stratégiáját is alapjaiban alakíthatja át. Az európai autógyártók számára a tét nem kisebb, mint annak eldöntése, hogy a villanyautózás a tömegek közlekedési eszközévé válik-e, vagy hosszabb időre megmarad egy szűkebb, tehetősebb réteg privilégiumának.

Nagy meglepetés a Brit Nagydíj pénteki sprintkvalifikációján

2026.07.03.
Fotó: Mercedes A 41 éves pilóta mögött a vb-pontversenyt vezető, 19 éves olasz Andrea Kimi Antonelli zárt másodikként a Mercedesszel, míg a négyszeres vb-győztes Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője lett a harmadik. A negyedik rajtkockát a másik Ferrarival a monacói Charles Leclerc kaparintotta meg, ötödikként pedig Antonelli mercedeses csapattársa, a brit George Russell végzett. A vb-címvédő és szintén hazai kedvenc Lando Norris a hatodik pozícióból indul majd. A valamivel több mint 100 kilométer versenytávú sprintfutamon az első nyolc helyezett szerez - sorrendben 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1 - pontot. A rövid távú viadalt szombaton 13 órakor rendezik, 17.00-tól pedig már a vasárnapi futam rajtsorrendjéről döntő időmérő edzésre kerül sor Silverstone-ban. A sprintfutam rajtsorrendje: Lewis Hamilton (brit, Ferrari) Andrea Kimi Antonelli (olasz, Mercedes) Max Verstappen (holland, Red Bull) Charles Leclerc (monacói, Ferrari) George Russell (brit, Mercedes) Lando Norris (brit, McLaren) Oscar Piastri (ausztrál, McLaren) Isack Hadjar (francia, Red Bull) Liam Lawson (új-zélandi, Racing Bulls) Arvid Lindblad (brit, Racing Bulls) Pierre Gasly (francia, Alpine) Gabriel Bortoleto (brazil, Audi) Nico Hülkenberg (német, Audi) Franco Colapinto (argentin, Alpine) Carlos Sainz Jr. (spanyol, Williams) Alexander Albon (thaiföldi, Williams) Oliver Bearman (brit, Haas) Esteban Ocon (francia, Haas) Sergio Pérez (mexikói, Cadillac) Valtteri Bottas (finn, Cadillac) Fernando Alonso (spanyol, Aston Martin) Lance Stroll (kanadai, Aston Martin) MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

A BYD megduplázta eladásait Japánban

2026.07.03.
A Japán Autóimportőrök Szövetsége (JAIA) által közölt friss regisztrációs adatok szerint a BYD  márciusban 625 járművet helyezett forgalomba Japánban, ami éves összevetésben 91,1 százalékos növekedést jelent. Az első negyedévben száz százalékot meghaladó volt a növekedés. A látványos bővülést részben az alacsony bázis magyarázza. Ugyanakkor a BYD továbbra is kis szereplőnek számít Japán teljes autópiacán: márciusban az újenergiás (EV+PHEV) járművek szegmensében  4,15 százalék volt a részesedése az eladott autók tekintetében. A kínai gyártó helyzetét tovább nehezíti, hogy Japán nemrég jelentősen módosította az újenergiás járművekhez kapcsolódó támogatási rendszerét. A járművenkénti állami támogatás összege 350–400 ezer jenről 150 ezer jenre csökkent, ami érzékelhetően rontotta az árversenyt, és megnehezítette a BYD számára a további növekedést a japán piacon. Kedvezőbb képet mutat ugyanakkor az importált újenergiás járművek szegmense. A JAIA adatai szerint márciusban összesen 6 085 importált elektromos és plug‑in hibrid autót regisztráltak Japánban, amelyen belül a BYD részesedése már 10,3 százalékra emelkedett. Ez azt mutatja, hogy a márka elsősorban az importmodellek között képes erősebb pozíciót kialakítani. A japán piac jelentősége összefügg a BYD globális stratégiájának átalakulásával is. A vállalat számára az export egyre fontosabbá válik. A China EV DataTracker adatai szerint a BYD globálisan 688 939 járművet értékesített, ebből 303 150 darabot Kínában adtak el. Ez azt jelenti, hogy a gyártó eladásainak több mint fele már a külföldi piacokról származik.  A számok egyértelműen jelzik, hogy a BYD számára minden egyes külföldi piac kulcsfontosságú, így Japán szerepe is messze túlmutat az abszolút darabszámokon. A gyártó jelenleg öt modellt kínál Japánban. A választék négy tisztán elektromos autóból áll, a Sealion 7‑ből, az Atto 3‑ból, a Dolphinból és a Sealből, valamint egy plug‑in hibrid modellből, a Sealion 6‑ból.  
Címkék: 

Kiderült, hány magyar vett BYD-t idén

2026.07.03.
Ezzel a márka az első helyre került a NEV azaz a tisztán elektromos és plug-in hibrid személyautókat egyesítő kategóriában. Egyidejűleg az elektromos autók (BEV) piacán 1302 darabos eladással és 17,37 százalékos piaci részesedéssel a legerősebb piaci szereplő lett. A teljes magyarországi személygépkocsi-piacon a BYD a 11. helyet foglalja el a márkák sorrendjében 2,84 százalékos piaci részesedésével. Ugyanakkor a kivonásokkal tisztított adatok szerint - amely a Magyarországon regisztrált és a hazai autóparkban maradó járműveket mutatja - a márka a Top 10-be érkezett: a 9. helyen áll 3,38 százalékos piaci részesedéssel. A BYD a dinamikus növekedést annak tulajdonítja, hogy járműveinek az innovatív és biztonságos Blade akkumulátor-technológiára épülő elektromos architektúrája és a Super DM plug-in hibrid hajtáslánc egyre népszerűbb a magyar vásárlók körében. A BYD célja, hogy innovatív technológiáival egyre több magyar család és vállalkozás számára tegye elérhetővé és vonzóvá az elektromos mobilitást - hangsúlyozták a közleményben. A márka kereskedelmi hálózata is jelentős ütemben bővül - 2026 első hat hónapja után, júliusban a BYD már 17 értékesítési ponttal és 13 szervizponttal rendelkezik országszerte. A fővárosi helyszínek mellett a márka jelen van Békéscsabán, Debrecenben, Győrben, Jászberényben, Kaposváron, Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon és Zalaegerszegen is. Egy újabb budapesti értékesítési ponttal tovább erősítette pozícióját a fővárosban. A közleményben kiemelik: a vállalat a stratégiai célja, hogy öt éven belül úgy tekintsenek rá, mint európai gyártóra, ezt támogatja a budapesti cégközpontban zajló európai K+F tevékenység, valamint a Szegeden épülő gyár is. A BYD multinacionális high-tech vállalat autóipari üzletága 2023 második felében jelent meg a magyarországi személyautó-piacon. A vállalat korábban már jelen volt Magyarországon a komáromi buszgyárral, valamint a pátyi és fóti üzemegységekkel, jelenleg Szegeden építi európai személyautógyárát. Tavaly Budapestre költözött a BYD európai központja, amelyben helyet kap az európai kutatás-fejlesztési központ is. MTI További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!

Oldalak

 

Az oldal fő támogatója