A debreceni fejlesztésű, teljesen elektromos meghajtású szemétszállító járművet egy spanyol küldöttség saját sofőrrel teszteli a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató (MiReHuKöz) Nonprofit Kft.-nél (szöveg, kép: MTI)  

Tegnap délután öt óra körül érte el Budapestet a jeges monszun. Ömlött megint, mintha dézsából öntenék. Az iroda ablakában néztem, ahogyan egyre durvább lett a helyzet. Aztán alábbhagyott és a helyzetet kihasználva pattantam gyorsan autóba, hogy hazamenjek Angyalföldre. Béke tér A XIII. kerületi Béke téren sajnos évek óta – finoman fogalmazva – nem tökéletes a csapadékvíz elvezetés. Megszokottá vált, hogy a Béke tér és környéke ilyenkor – ahogy mondani szokták – elesik. Az Egressy útról egyszerűen nem lehetett kihajtani a Hungária körútra, ezért az Amerikai út – M3 – Kacsóh Pongrác felüljáró útvonalon próbálkoztam, ami meglepetésemre egész tűrhető volt. Áthajtottam a Hungária krt. – Lehel utca kereszteződésen. Gondoltam, hogy baj lehet a szomszédos Béke térnél, ezért tovább mentem és néhány utcával arrébb jobbra fordultam, majd szerencsésen hazaértem. Mélygarázs Szerencsére a házban, ahol lakunk nem önti el a mélygarázst még az ilyen kivételesen nagy zápor sem. Ahogyan ott törölgetem a szélvédőket, hallom, hogy három srác hitehagyottan tol egy autót. Amikor ráfordultak arra a részre, ahol én is parkolok, láttam, hogy a szomszéd ismerős srác és két segítője tolja az Audi A6 Avant-ot, aminek minden irányjelzője folyamatosan világít. Kiderült, hogy megpróbáltak átkelni a Béke téren… sikertelenül. A szomszéd azt mesélte, hogy gyakorlatilag választása sem volt, mert az autók haladtak, menni kellett. Aztán arra figyelt fel, hogy a víz egyre magasabb, átcsap a motorház fedélen, oldalt pedig csaknem az ablak vonaláig ér. Azt tudni kell, hogy a bő tizenéves négykarikás kombi olyan becsben van tartva, amilyet ritkán látni. És most? Ki tudja, milyen károkat okozott a mindenhová befolyt víz. Szegény tulajdonos,  láttam rajta, hogy még nem is értette meg, hogy talán a segítőivel utolsó útjára kísérték az Audit. Terepszemle Elhatároztam, hogy felveszek valami játszós ruhát és magam is megnézem a kialakult helyzetet a Béke téren. Amikor odaértem gondolatban átkereszteltem Háború térre. A kereszteződésben és az oda torkolló útvonalakon fél méteresnél is magasabb vízben mindenhol elakadt autók álltak. A gyalogosok térdig gázoltak a rettenetesen koszos lében, ki-ki próbált a maga módszerével próbált átjutni a gázlón. Ahogyan kifelé sétáltam, a Szegedi úton már sorakoztak a lerobbant autók. Egy Audi A2 immár szomorú tulajdonosa félmeztelenre vetkőzve állt az idő közben újra szakadni kezdett esőben. Akárcsak az A6-osnak, az A2-esnek is égett minden irányjelzője folyamatosan. Úgy látszik az Audik így jelzik, hogy beáztak, vagy hasonló zárlatot okoz a víz a vezérlőegységekben. Áthajtásos büntetés Nem értem, hogy miért próbál meg valaki mindenáron átmenni a vízen. Miért nem értjük meg, hogy átlagos személyautónkat nem arra tervezték, hogy vízben, vízen közlekedjünk velük. Egyszerűen nem bírják ki a túl magas vízszintet! Több problémával is szembe kell néznünk. A legbrutálisabb, hogy ha a levegőrendszer vizet szív be. A folyadékok ugyanis nem összenyomhatók, és ha az égéstérbe jut a víz, akkor az ott felfelé mozgó dugattyú megakad. A leggyengébb láncszem a hajtókar, ami ilyenkor meggörbül. Gyakorlatilag azonnali a motorhalál. A videón látható Clio végül eddig jutott A motortér sincsen hermetikusan lezárva. Elektromos vezetékek, csatlakozók, a kocsi vezérlőegységei mind víz alá kerülnek. Az okozott kár nem mindig azonnal fog jelentkezni. A víz elősegíti a korróziót, a csatlakozók rozsdásak lesznek. Lehet, hogy a rossz érintkezés miatti problémák csak később jelentkeznek majd, úgyhogy aki tegnap vízibuszozott, az ne csodálkozzon, ha néhány nap, esetleg hét múlva kezd el furcsa dolgokat produkálni az autó. Befolyik az utastérbe is Ami az Audi A6 érkezésekor feltűnt, az a penetráns szag volt. Az összefolyó esővíz mindent felszed az utcáról a kutyaürüléktől kezdve a szemétdarabokig. A víz bejut az utastérbe és azon túl, hogy a kárpitok koszosak lesznek, meg kell majd küzdenünk (vagy barátkoznunk) az irgalmatlan bűzzel is. Ezen kívül az utastér is tele van gombokkal, csatlakozókkal, kábelekkel. Egy elektromos ülésállítás, vagy a padló alatt futó milliónyi vezeték cseréje nem két fillér lesz. Hogy ilyen esetben számíthatunk-e a biztosító CASCO helytállására, nem tudom. Talán joggal hivatkozhatnak arra a legtöbb esetben, hogy „kérem szépen, nem kellett volna belehajtani a vízbe!” Jön még kutyára dér Biztosak lehetünk abban, hogy nem ez volt az egyetlen özönvíz szerű esőzés az idén. Néhány hetente meg fog ismétlődni a folyamat. Értsük meg végre! Szükségtelen kockázatokat vállal az, aki bármilyen okból belehajt az összegyűlt vízbe. Újra béke a Béke téren, reggelre eltűnt a víz. A közterület fenntartók egy helyre gyűjtik az elhagyott rendszámokat Az autó használati jellege mellett értéktárgy is. Egy rossz döntés, és százezres károkat okozunk magunknak pillanatok alatt! Ezért ha legközelebb esik, meg se próbáljanak vízbe hajtani. Forduljanak vissza mindenáron és várakozzanak biztonságos helyen, amíg megszűnik a veszély!

Ismét egy tragikus esemény mutatott rá arra, hogy a motorsportok nagy családja valódi, összetartó család. Hétfő este elment a „Kentucky Kölyök”. Nem kellett négy keréken versenyeznie, sem autós pályafutásba kezdenie ahhoz, hogy a négykerekűek világa is megrendülten álljon halálhíre előtt. Nicky Hayden egy bajnok volt – és ez bármely kategóriában a lehető legnagyobb elismerés. De Nicky Hayden egy szerethető ember is volt, aki nyomot hagyott maga után. Ezt most a tragédia kapcsán érkező részvétnyilvánítások is bizonyítják. És ez még a bajnoki címnél is nagyobb érdem. Nicky Hayden (Fotó: MTI/EPA Tracey Nearmy) Múlt szerdán történt a baleset, amely véget vetett egy kiváló amerikai motoros földi életének, és amely egy csapásra megváltoztatta a családtagok és barátok életét. Az olaszországi Rimini közelében kerékpározott, amikor egy autóval ütközött. Súlyos fejsérüléssel szállították kórházba, ahol napokig súlyos állapotban, kómában feküdt. Mindössze 36 esztendő jutott neki. Bátyja, Tommy Hayden kiemelte: „Jó érzés számunkra látni, hogy milyen sok ember életét befolyásolta pozitívan Nicky. Bár ez most szomorú időszak, szeretnénk, ha mindenki a legboldogabb Nickyre emlékezne, aki motoron ült. Kölyökként arról álmodott, hogy profi versenyző lesz, és nemcsak elérte ezt, de eljutott a csúcsra is azzal, hogy világbajnok lett. Mindannyian nagyon büszkék vagyunk rá. E nyilvánosság által is őrzött emlékeken túl nekünk sok boldog emlékünk van Nickyről otthonról, Kentuckyból is. Borzasztóan hiányozni fog.” Hayden 2003-ban mutatkozott be a MotoGP-ben a Honda gyári csapatával. Három év múlva pedig máig emlékezetes csatát vívott a bajnoki címért – a legnagyobbal, Valentino Rossival. És felért a csúcsra. Máig az Egyesült Államok utolsó bajnoka két keréken. A Honda elnöke, Hacsigo Takahiro is megrendülten beszélt az amerikairól. „Sokkolt és mélyen elszomorított Nicky Hayden halálhíre. Nicky már pályafutása elején sikeres utcai versenyző volt, és nagyban hozzájárult a Honda motorversenyzésben elért sikereihez. A Honda gyári versenyzőjeként lett világbajnok a MotoGP-ben 2006-ban. Az agresszív stílusa és a derűs, vonzó személyisége sok szurkolót inspirált. A Honda elismeri Nicky mérhetetlen érdemeit, és a legmélyebb részvétét fejezi ki a családja, a barátai felé.” Zak Brown, a McLaren ügyvezető igazgatója is Hayden emberségét emelte ki, mellyel oly sok szurkolóra tett szert. „A McLaren összes dolgozója nevében szeretném kifejezni a legmélyebb együttérzésemet és részvétemet Nicky Hayden családja és barátai felé. A teljes motorsport-társadalom ez közösség, amely támogatja egymást a nehéz időkben. Bár a McLaren sosem volt érintett a motorversenyzésben, elismeri a bajtársak bátorságát. Márpedig Nicky Hayden elvitathatatlanul az volt: bátor, gyors, briliáns versenyző, 2006 világbajnoka. De ennél is fontosabb, hogy egy nagyszerű ember, akit mindenki tisztelt és becsült, aki csak ismerte. Nyugodjon békében!” Az F1 világából csapatok és versenyzők is kifejezték szomorúságukat, együttérzésüket a tragédia után. És ez is csak azt mutatja, és ez is csak azt mutatja, mennyire igazak a Motor Sport szakírójának, a motorversenyek elismert szakértőjének, Mat Oxleynak a szavai: „Nicky egy nagy versenyző volt, de talán ennél is nagyobb ember. Gyakran van ez másképp azoknál, akik az élre törnek. Hatalmas eredmény úgy magasra jutni, hogy közben nem veszted el az emberséged és alázatodat.” Jenson Button: „Teljesen lesújtott… Egy újabb remek fickó ment el túlságosan korán. Gondolatban a családdal és a szeretteivel vagyok ezekben a borzalmas időkben.” Lewis Hamilton: „Kedves Nicky! Hiányozni fogsz! Talán az Isten most magához emelt, de mindig itt leszel a szívünkben. Gondolatban és imáimban veled és a szeretteiddel vagyok.” (Telesport.hu, McLaren)    

A 62 éves Hackett nevéhez számos innovatív és üzleti siker kötődik: korábban ő volt a Steelcase vállalat vezérigazgatója és a Michigan Egyetem sportigazgatója, 2016 márciusa óta pedig a Ford Smart Mobility LLC ügyvezető elnökeként dolgozott. A Bill Ford ügyvezető elnök közvetlen beosztottjaként dolgozó Hackett irányítja majd a Ford világméretű működését és a vállalat 202.000 dolgozójának munkáját. Elődje az 56 éves Mark Fields volt, aki 28 éves sikeres pályafutás után vonul nyugdíjba a Fordtól. „Erős pozícióból indítjuk el a Fordot az átalakulás útján,” nyilatkozta Bill Ford. „Jim Hackett a megfelelő ember arra, hogy vezérigazgatóként irányítsa a vállalatot abban az időszakban, amikor ilyen jelentős mértékben átformálódik az autóipar és a szélesebb értelemben vett mobilitás. Ő remekül érzi a jövő trendjeit, és egyedi, emberközpontú vezetési szemlélettel gazdagítja vállalati kultúránkat, termékeinket és szolgáltatásainkat, új lehetőségeket tárva fel üzletmenetünkben.” Hackett hozzáfűzte: “Örömmel várom a közös munkát Bill Forddal és az egész csapattal, hogy egy még dinamikusabb és élénkebb Fordot alkossunk, amely világszerte jobbá teszi az emberek életét, s ezen keresztül értéket teremt részvényeseink számára. A vállalatnál eltöltött négy évem során mély tisztelet ébredt bennem a Ford munkatársai, értékei és múltja iránt, ezért már nagyon várom, hogy együtt dolgozhassak mindazokkal, akik elkötelezetten segítik majd a Ford átalakítását.”