Szijjártó Péter elmondta: az autóipari beruházás első ütemben 138 új munkahelyet teremt, a vállalat célja pedig az, hogy évente kétmillió alkatrészt gyártsanak mind a hagyományos, mind az elektromos autóipari vállalatok számára.

    

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A nyolchektáros miskolci területen egy 26 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot húz fel a kínai cég - tette hozzá. A külgazdasági és külügyminiszter három szempontból nevezte jelentősnek a beruházást. Egyrészt, mert a magyar gazdaság zászlóshajóját jelentő autóiparba érkezik, másrészt azért, mert keleti beruházás, egy eddig csak Kínában működő vállalat hozza létre első Kínán kívüli üzemét, harmadrészt pedig azért, mert a fejlesztés újabb visszaigazolása annak, hogy Magyarország, a magyar emberek kiváló munkájának köszönhetően továbbra is rendkívül vonzó beruházási helyszín.     Kiemelte: az elmúlt hetekben bejelentett beruházások közelebb visznek ahhoz, hogy Magyarország az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozzon.

Abban pedig, hogy ezt elérjük, nagy szerepe van a tíz éve megkezdett keleti nyitás politikájának - hangsúlyozta. Hozzátette: mára világossá vált, hogy a keleti nyitás miatti nyugati bírálatok "kizárólag piacféltés miatt" jelentek meg.     

A külgazdasági és külügyminiszter közölte: tíz év alatt Magyarország 22 százalékkal növelte keleti irányú exportját, és 2019-ben fordult először elő az, hogy egy távol-keleti ország hozta a legtöbb beruházást Magyarországra. Megjegyezte: globálisan is megdőlt az a dogma, hogy a tőke kizárólag nyugatról áramlik keletre, tavaly a világban végrehajtott összes beruházás 58 százalékát keleti tőkéből finanszírozták.     

Rámutatott: tavaly a Magyarországra érkezett beruházási érték 60 százaléka keletről származott, és a tavaly újonnan létrehozott munkahelyek 40 százaléka is keleti beruházókhoz kötődik.     

Szijjártó Péter arról is beszélt: az autóipar Magyarországon 120 éves tradíciókra tekint vissza, jelenleg 700 autóipari vállalat működik az országban, ami Magyarországot az európai járműipar egyik fellegvárává tette. Tavaly 550 ezer gépkocsit és több mint kétmillió autómotort gyártottak Magyarországon, az ágazat exporthányada pedig 90 százalék felett van - ismertette.     

Hozzátette: ugyanakkor látni kell, hogy az autóipar új, modern korszakba lépett, amikor a kutatás-fejlesztés és az innováció legalább olyan fontos, mint maga a gyártás. Nem véletlen, hogy Magyarország mind az elektromobilitásban, mind az önmagukat vezető autók fejlesztésében megpróbál élen járni - mondta.     

Most, a világjárvány idején minden beruházás "aranyat ér", mert ezek mentik meg a munkahelyeket és hozzák magukkal a magas színvonalú technológiát - szögezte le.     

Szijjártó Péter szerint a Chervon fejlesztése tovább erősíti Magyarország és Kína együttműködését. Az idén az első hét hónapban 19 százalékkal nőtt a magyar-kínai kereskedelmi forgalom és ezen belül 10 százalékkal nőtt Magyarország exportja  - emelte ki.

Világjárvány és gazdasági válság ide vagy oda, Miskolcon nem áll meg a fejlődés - hangsúlyozta Csöbör Katalin, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője. Örömét fejezte ki, hogy a nyolc éve a kínai Nanjingben alapított, gyorsan növekvő óriáscég a versenytárs európai országok városai helyett első Kínán kívüli zöldmezős beruházását Magyarországon és azon belül is Miskolcon valósítja meg 138 új munkahelyet létrehozva.     

Úgy fogalmazott: a beruházáshoz megbízható alapot nyújt a térség ipari múltja, az elmúlt tíz évben robbanásszerűen fejlődő infrastruktúra, a Miskolci Egyetem által biztosított műszaki szakmai tudás, a miskolci emberek tehetsége és elkötelezettsége, valamint a Borsodban meglévő és sok szempontból még ma is kiaknázatlan erőforrás.