Az elmúlt napokban rengeteg európai városban szokatlan kép fogadta a közlekedőket: a lezárt utakon az autók helyett gyalogosok, kerékpárosok jelentek meg, és közlekedéssel kapcsolatos programok, játékok zajlottak. Szeptember 16-án kezdődött a 2026-os Európai Mobilitási Hét, és egészen szeptember 22-ig tart. A kezdeményezéshez idén több mint 2500 európai város csatlakozott, köztük számos magyarországi település. 

Miről szól a 2026-os Európai Mobilitási Hét? 

Az idei esemény mottója: „A mobilitás mindenkié”, ezen belül pedig a különböző generációk eltérő közlekedési igényei kerültek a középpontba. Nem ugyanarra van szüksége egy kisgyereknek, egy munkába járó felnőttnek vagy egy idős embernek ahhoz, hogy fenntarthatóan közlekedhessen. 

A cél egy olyan közlekedési rendszer kialakítása, amely életkortól, nemtől, lakóhelytől, jövedelmi helyzettől, és egészségi állapottól függetlenül mindenki számára hozzáférhető, biztonságos és megfizethető. „Az Európai Mobilitási Hét arra emlékeztet minket, hogy a közlekedésnek mindenki számára működnie kell” – fogalmazott Apostolos Tzitzikostas, az EU közlekedési biztosa.

Várostervezés a 8 és a 80 évesnek

Hasonló gondolatból indult ki Gil Peñalosa várostervezési szakértő is, amikor 2006-ban megalapította a 8 80 Cities nevű szervezetet. Alapelve egy egyszerű kérdéssel foglalható össze: milyen lenne az utcánk, a környékünk, a városunk, ha mindent úgy terveznének, hogy egy 8 éves gyereknek és egy 80 éves embernek egyaránt megfeleljen? Ha egy útvonalon egy gyerek és egy idős ember is biztonságosan, önállóan végig tud menni, közlekedni, akkor az jó eséllyel minden korosztály számára jól használható. 

Ha ez nincs így, akkor a közlekedés csak egy kisebb csoport számára megfelelő. Peñalosa szerint az elmúlt évtizedekben az autót helyezték az ember elé, és ehhez igazították a városokat. A 8 80 elv ezért a leginkább kiszolgáltatott közlekedőkből indul ki. 

Az iskolába szállítás ördögi köre

Az idősebbek jól emlékeznek arra, hogy nem is olyan régen még sokkal több gyerek járt gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel iskolába. Manapság viszont egyre gyakoribb, hogy a szülők autóval fuvarozzák a gyerekeket a suliba. Nem feltétlenül azért, mert kényelmesebb vagy gyorsabb, hanem mert a forgalom miatt is veszélyesnek érzik egyedül elengedni a gyerekeket. 

Csakhogy emiatt reggelente és délutánonként egyre nagyobb az autóforgalom az iskolák körül, és a közlekedési káosz tovább erősítheti a szülőkben az érzést, hogy gyalog vagy kerékpárral veszélyes közlekedni. Az egész folyamat pedig önmagát erősíti: minél többen félnek egyedül elengedni a gyereket, annál több a kocsi. Ezt az ördögi kört kell megszakítani. 

A sebességkorlátozástól a Sulizónáig

A fenntartható és biztonságos közlekedéshez nem elég annyit mondani, hogy a bringázás és a gyaloglás nem jár károsanyag-kibocsátással, olcsó és egészséges. Olyan környezetet kell teremteni, ahol ezek a közlekedési módok kényelmes és biztonságos választási lehetőséget jelentenek. 

Ezt a célt szolgálják a 30 kilométer/órás zónák, a forgalomtól elválasztott kerékpárutak, valamint az úgynevezett iskolautcák. Utóbbiból Sulizóna néven egyre több van Magyarországon is, a megoldás lényege, hogy a forgalom csökkentésével, a sebesség korlátozásával, táblákkal, felfestésekkel, az útpálya szűkítésével biztonságosabbá tegyék az iskolák környékét. Ez pedig hosszabb távon elősegítheti azt is, hogy több gyerek érkezzen gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel a suliba. 

Magyarország nem áll rosszul, de lehet még fejlődni

Az autó egyelőre továbbra is a legfontosabb közlekedési eszköz Európában. Az Eurostat frissen közölt, 2024-es adatai szerint az utaskilométerek 69 százaléka személyautóhoz kötődött. A vonatozás viszont kezd feljönni, 7,5 százalékos részarányával 2014 óta először előzte meg a buszos, távolsági buszos és trolibuszos közlekedést, amely együtt 7,3 százalékot tett ki. 

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország mindkét közlekedési módot tekintve az élmezőnyben van. A buszos-trolis közlekedés nálunk az utaskilométerek 15,3 százalékát tette ki; ez a harmadik legmagasabb az Európai Unióban, csak Írország (16,6 százalék) és Málta (17 százalék) előzött meg minket. A vasúti közlekedés terén hazánk 11,3 százalékkal vezette az uniós mezőnyt, mögöttünk Ausztria (10,4 százalék) és Hollandia (9,8 százalék) következett. 

Ami a kerékpározást illeti, egy 2019-es uniós felmérés alapján Magyarországon 14 százalék nevezte fő közlekedési eszközének a saját kerékpárt vagy rollert, beleértve ezek elektromos változatait is. Hollandia, Svédország és Németország mögött ez a negyedik helyet jelenti a rangsorban, és jóval magasabb a 8 százalékos uniós átlagnál. A Magyar Kerékpárosklub országos reprezentatív kutatása szerint a magyar felnőttek ötöde napi vagy szinte napi rendszerességgel, szűk harmada legalább hetente kerékpározik.

999 forintért utazhatsz az autómentes napon

Szeptember 22-én, kedden 999 forintért lehet korlátlanul utazni országszerte a helyközi vonatokon és buszokon; a jegy a Magyarország24 napijeggyel azonos területen érvényes. Fontos, hogy a helyi közlekedésben nem érvényes a jegy, és a felárakat – például a helyjegyet – külön kell megváltani.

Ezekben a városokban a legbiztonságosabb gyerekként közlekedni Nagy eltérések vannak az európai nagyvárosok között a gyerekbarát közlekedés terén, Tóbiás és Balambér közlekedési kalandjában mutatja a legjobbakat, és kiderül Budapest helyezése is.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!

(Címlapi kép: MÁV)