A takarékosság régóta fontos érték a megfizethető autók mezőnyében, a prémiumkategóriákban azonban mindig is fontosabb volt a hengerek és a lóerők száma, mint az üzemanyag-fogyasztás – vagy pláne a káros anyagok kibocsátása. Ezért is okozott megdöbbenést, amikor a Lexus 2005-ben bemutatta az RX 400h-t, amelyben a Toyota Priusból ekkor már jól ismert és közkedvelt hibrid technológia felsőbb kategóriákra finomított, tökéletesített átiratát alkalmazta. A szériából jól ismert 3,3 literes 3MZ-FE V6 benzinmotorhoz társított, tengelyenként egy-egy villanymotort alkalmazó elektromos komponens a V8-asokra jellemző teljesítménnyel (272 LE) és gyorsító képességgel (7,3 mp 0-100 km/óra) vértezte fel az autót, amely mellesleg annyit fogyasztott, mint egy kompakt négyhengeres.

A tények kifogták a szelet a kétkedők vitorlájából, a prémiumhibrid fogalommá vált, a Lexus pedig a műfaj koronázatlan királyává, amely az elmúlt 20 évben mintegy 3,3 millió villamosított típust gyártott és értékesített világszerte.

Az RX 400h nem sokáig árválkodott a Lexus palettáján: hamarosan követte azt a HS 250h, a márka első, kizárólag hibridként forgalmazott típusa. A szedánban egy 2,4 literes, soros négyhengeres benzinmotorra épült a nikkel metál-hidrid akkumulátorral szerelt hibrid rendszer. Ide is jutott újdonság: egy nyomógomb, amellyel tisztán elektromos üzembe lehetett kapcsolni a fronthajtású modellt.

Már ebből látszik, hogy a Lexus soha nem univerzális megoldásokban gondolkodott, hanem minden modellhez annak speciális igényeihez méretezett hajtásláncot fejlesztett. Így született meg 2007-ben a Lexus LS 600h, a világ első V8-as hibridje. Az 5,0 literes 2UR-FSE V8 közvetlen rokona volt annak a nagy teljesítményű erőforrásnak, amely a Lexus F sportmodellek mellett az első generációs, kétszeres Dakar-győztes Toyota GR DKR Hilux versenyautóban is dolgozott. A 445 lóerős összteljesítményű rendszer hibrid elemét – mondani sem kell, újabb világújdonságként – kétfokozatú automata sebességváltóval szerelték fel, miközben az elsődleges sebességváltót mesterséges intelligencia vezérelte – 2007-ben! Ezeknek a technológiáknak is szerepe volt abban, hogy CO2-kibocsátását tekintve a legkiválóbb városi kisautókkal versengett a hatalmas luxusszedán.

Idővel megjelent a Lexus hibridekben a Toyota-csoport fejlesztése, a bipoláris akkumulátor, a belső égésű motorok kifejezetten hibrid alkalmazásra optimalizált, Atkinson-ciklusú vezérlést kaptak, és elérkezett a plug-in hibridek ideje is: ez a technológia kulcsfontosságú szerepet játszott abban, hogy a Lexus NX-széria mára Európa legkedveltebb Lexus típusává nőtte ki magát. Egy másik fontos újdonság a kifejezetten sportos teljesítménykifejtésre hangolt, turbómotoros öntöltő hibrid hajtáslánc: az RX 500h típusban debütált variáns 371 lóerős rendszerteljesítménye új mércét állított a szegmensben.

A cikk elején 3,3 millió eladott Lexus hibridről tettünk említést, ez a szám azonban gyorsan változik, hiszen világszerte minden második (52%) Lexus villamosított hajtáslánccal talál gazdára. Ezen a téren különösen jól teljesít Európa, ahol 91% a hibridek részesedése az eladásokból, Nyugat-Európában pedig gyakorlatilag kizárólag (99%) hibridként – esetleg tisztán elektromos hajtással –vásárolnak Lexust az ügyfelek.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!