Az Európai Bizottság világossá tette, hogy a fenntartható közlekedés csak akkor lehet sikeres, ha mindenki számára hozzáférhető, megfizethető, biztonságos és inkluzív. Ez nem csupán politikai nyilatkozatot jelentett, hanem valódi elköteleződést amellett, hogy a jövedelemtől, a lakóhelytől, a nemtől vagy a fizikai képességektől függetlenül mindenkinek joga van modern és élhető közlekedési rendszerhez. A kampány célja az volt, hogy a hétköznapi utazásokat újragondoljuk, és a közösségi közlekedést, valamint az aktív módokat – a gyaloglást, a kerékpározást vagy éppen a rollerezést – valódi, vonzó alternatívává tegyük az autózással szemben.

Az inkluzív szó a latin includere igéből származik, amelynek jelentése „magába foglalni”. Közérthetően azt fejezi ki, hogy valami befogadó, mindenkit magába foglal, senkit nem rekeszt ki. A közlekedés területén ez azt jelenti, hogy a rendszer mindenki számára elérhető és használható legyen: a mozgáskorlátozottak éppúgy igénybe vehessék, mint az alacsonyabb jövedelműek, a vidéken élők ugyanúgy hozzáférjenek, mint a nagyvárosiak, és azok se maradjanak ki, akik kevésbé járatosak a digitális eszközök használatában. Amikor tehát „inkluzív közlekedésről” beszélünk, valójában egy olyan igazságos és befogadó rendszert értünk alatta, amely mindenki igényeit figyelembe veszi, és biztosítja, hogy a közlekedés valóban közjó legyen, ne pedig kiváltság.

Az idei év központi üzenete négy fő pillér köré épült. A szervezők hangsúlyozták az univerzális hozzáférést, vagyis a fizikai és digitális akadályok lebontását, beleértve a vidéki közösségek és a digitálisan hátrányos helyzetűek bevonását is. Kiemelték a méltányos és rugalmas közlekedés fontosságát, amely megbízható, alacsony költségű lehetőségeket biztosított a buszoktól kezdve egészen a gyaloglásig. Fontos elem volt a közösségi tervezés, amelynek során a helyi lakosokat aktívan bevonták a döntéshozatalba, hogy valóban az ő igényeikre épülhessenek a fejlesztések. Végül külön figyelmet kapott a város és a vidék kapcsolatának erősítése is, hiszen a hozzáférés nem maradhatott kizárólag a belvárosok privilégiuma, hanem a külterületeken élők számára is biztosítva kellett lennie.

Számos európai város mutatott inspiráló példát. Bolognában az úgynevezett „Bologna 30” kezdeményezés került előtérbe, amely a közlekedés biztonságára és a város élhetőségére helyezte a hangsúlyt: az utak hetven százalékán 30 km/órás sebességkorlátozást vezettek be. A programot oktatási események és közösségi rendezvények egészítették ki, amelyeknek köszönhetően Bologna tavaly elnyerte az Európai Mobilitási Hét fődíját. Portugáliában Braga városa állt a figyelem középpontjában, ahol a közös alkotás játszotta a főszerepet. A „Junior Police” programban gyerekek segítették a rendőröket a forgalom megfigyelésében, miközben a belváros egyik utcáját teljesen átalakították, és közösségi térré alakították, visszaadva azt az embereknek az autók helyett. Lipcsében az egész belső városgyűrűt tizenkét órára lezárták az autók elől, és a rendezvény mintegy huszonötezer embert vonzott. A programban a teherszállító kerékpár-szerviztől az e-rolleres ügyességi pályán át egészen az önvezető járművek bemutatójáig sokféle élmény bizonyította, hogy az autómentes városrész nem utópia, hanem egy valódi, ünnepi hangulatú lehetőség.

Minden közlekedési mód békésen megfér egymás mellett - egy kis odafigyeléssel (forrás: Dreamstime, Intertraffic.com)

A hét üzenetei egyértelműek voltak. A közlekedési hiányosságok felszámolása a társadalmi igazságosság részeként jelenik meg, hiszen ha a mobilitás drága vagy megbízhatatlan, az emberek nem tudnak eljutni a munkahelyükre, az orvoshoz vagy iskolába. A közterek visszahódítása szintén kiemelt jelentőséget kapott: az autómentes napok látványosan mutatták meg, milyen lehet egy utca, ha gyerekek játszanak, emberek találkoznak, és a természet is újra teret nyer. A fenntarthatósági célok szintén elválaszthatatlanok voltak az inkluzivitástól, hiszen a klímavédelmi vállalások csak multimodális és részben villamosított közlekedési rendszerek révén válhatnak elérhetővé. Emellett a közösség bevonása a helyi érdekek figyelembe vételét erősítette: ahol a lakók véleménye valóban számított, ott nemcsak a közlekedési rendszerek, hanem a közösségi kapcsolatok is megerősödtek.

A Mobilitási Hét nemcsak a jelen eredményeit mutatta be, hanem előre is tekintett, és kijelölte azokat a területeket, amelyek a szakma számára a következő évek legfontosabb feladatait jelentik. Kiemelt szerepet kapott a város és a vidék összekapcsolása: az igényvezérelt kisbuszok, a közösségi járatok és a digitális integráció révén elkerülhető, hogy a városközpontokon kívül élők közlekedési szempontból hátrányba kerüljenek. Ugyanilyen hangsúlyt kaphat a megfizethetőség, hiszen a támogatások, az egységesített jegyrendszerek és a közösség által szervezett utazási központok mind azt a célt szolgálják, hogy a fenntartható közlekedési módok valóban mindenki számára elérhetővé váljanak.

A digitális befogadás kérdése szintén előtérbe került: a mobilitási alkalmazásoknak és információs platformoknak a jövőben minden felhasználót ki kell szolgálniuk, még azokat is, akik kevésbé járatosak a digitális világban. Ezzel párhuzamosan a szakma egyre nagyobb figyelmet fordít a befogadó infrastruktúra fejlesztésére, vagyis arra, hogy a járdákat, az állomásokat, a megállókat és a jelzéseket az akadálymentességet szem előtt tartva alakítsák ki, a taktilis burkolatoktól (olyan speciális burkolat, amelyet elsősorban a látássérült emberek közlekedésének segítésére alkalmaznak) kezdve a lépcsőmentes hozzáférésig. Végül a szakértők azt is hangsúlyozták, hogy az autómentes napoknak nem szabad egyszeri, „ünnepi” alkalmaknak maradniuk: ezeknek tartós átalakulásokat kell ösztönözniük, és inspirálniuk kell a városokat a gyalogosbarát övezetek, valamint a kerékpáros prioritást élvező utcák kialakítására. Így a Mobilitási Hét nemcsak a jelen bemutatásáról szólt, hanem arról is, hogy milyen irányok határozzák meg a következő mobilitási hetek tematikáját, és milyen változások alakíthatják Európa közlekedési kultúráját a közeljövőben.

Az Európai Mobilitási Hét idei plakátja (forrás: Intertraffic.com)

Magyarország idén is aktívan csatlakozott az Európai Mobilitási Héthez, amelynek eseményei számos nagyvárosban vonzották a közlekedés iránt érdeklődőket és a családokat egyaránt. Budapesten a BKK és a főváros közösen rendezett színes programokat: az Autómentes Hétvégén lezárták a Szabadság hidat és a pesti alsó rakpartot, ahol gyalogosok, kerékpárosok és rolleresek vették birtokba a köztereket, miközben a nosztalgia-járművek, közlekedési bemutatók és interaktív családi programok igazi fesztiválhangulatot teremtettek. Debrecenben a DKV járatai ingyenesen vehetők voltak igénybe azok számára, akik autó helyett a közösségi közlekedést választották, Szegeden a villamosokat, trolikat és buszokat lehetett díjmentesen használni forgalmi engedéllyel, Pécsen pedig bringás reggeli, szemléletformáló akciók és óvodai közlekedési foglalkozások gazdagították a hetet. Győrben kerékpáros felvonulások, nosztalgia buszozás és ipartörténeti séták mutatták meg, mennyire sokoldalúan lehet a fenntartható közlekedést élménnyé tenni, míg Miskolcon eljutási versenyen mérték össze a különböző közlekedési módok hatékonyságát. Az országos akciók között a MÁV-csoport kedvezményes „Autómentes napijeggyel” és ingyenes kerékpárszállítással csatlakozott, ezzel is ösztönözve az embereket a zöldebb utazási formák választására. A hazai rendezvények így nem csupán a közlekedés átalakulásáról szóltak, hanem arról is, hogyan lehet a városok tereit visszaadni az embereknek, és élménnyé tenni a fenntarthatóság ügyét.

Az Európai Mobilitási Hét 2025-ben is túlmutatott egy szokványos rendezvénysorozaton. A „Közlekedés mindenkinek” üzenete egy új közlekedési kultúrát képviselt, amelyben a mobilitás közjóként, nem pedig kiváltságként jelent meg. Európa több mint 1300 települése, harminchét országban csatlakozott a kezdeményezéshez, közös céllal: tisztább, biztonságosabb és mindenki számára hozzáférhető közlekedést teremteni.

A nemzetközi cikk forrása: Intertraffic.com – Mobility for Everyone, 2025. szeptember

Nyitókép forrása: Intertraffic.com, Dreamstime