Nem kérdés, hogy a 90-es évek rali gyorsaságijait, és úgy általában az autós kultúra legmenőbb részét a Subaru és a Mitsubishi uralta. Pont. E felől nincs vita, és ezzel a mai napig mindenki tisztában van, sőt a legtöbben visszasírjuk azt az aranykort, amit a WRC akkoriban engedett az utakra. Lehettél imprezás, vagy evós. Mindkettő nem. Akkoriban nem. Nem csoda tehát, hogy egy harmadik japán gyártó is irigykedve figyelte, ahogy az összkerekes szedánok a világ tetején csatáznak egymással. Ez volt a Mazda, aki maga be akart szállni a partiba, noha kellő büdzsével nem rendelkezett egy gyári WRC csapat felállításához.

Viszont a hátsó ajtón besurranva begurították a 626 MPS-t (Mazda Performance Series) a 2000-es Genfi Autószalonra. Nagy vasaló szárnnyal a csomagtartón, légbeömlőkkel a motorháztetőn, bitang szélesítésekkel, kifittyenő intercoolerrel, és dupla kipufogóvéggel. Ahogy kell. Már csak a tetőpúp hiányzott róla és csattok a motorháztetőre – a soha nem létezett 626 MPS csúnyán kívánatosnak tűnik mai szemmel is. Csakhogy eltűnt. Állítólag senki sem tudja, hogy mi lett vele, ráadásul ez az egy tanulmány változat létezett belőle.

Pedig ejj, miket adott már nekünk a japán gyártó MPS modellnév alatt, és bizony a 626 sem lett volna kevésbé méltó az elnevezésre. Azokon a tág orr-réseken keresztül egy 2,5 literes, biturbós V6 lélegzett, kicsit megcsippelve, nagyobb intercoolerre kötve, egyenes kipufogóval. Akkoriban is négyhengeres motorokkal dolgoztak a Rali Világbajnokságon, így a Mazda építménye biztos orrnehezebb lett volna, de abban is biztosak lehetünk, hogy az akkoriban közölt 280 lóerőnél többet is tudhatott – ismerve a japán sportautók akkori teljesítményadatait. Állítólag egy állandó összkereket is varázsoltak alá, noha azt soha nem részletezték, hogy milyet, de a 0-100-at megfutotta 5,0 másodperc alatt, míg a végsebessége 240 km/h környékén volt.

18-colos felnijei mögött több irányba állítható gátlók és állítható magasságú rugók feszültek, valamint hatdugattyús féknyergek elől, négydugattyúsak hátul. Ugyanakkor az időzítés nem volt megfelelő. Már javában a két évvel később érkező első 6-ost készítették elő, viszont a 626 nem hozta a várt érdeklődési szintet. Még egyszer felbukkant narancs fényezésben a 626 MPS a Tokiói Autószalonon, de az infók itt megszakadnak. Egészen 2006-ig kellett várni, hogy az MPS jelölés újra felbukkanjon egy Mazda felső-középkategóriás autón. A 6-os MPS változata azt a jól ismert 2,3 literes turbómotort debütáltatta, amit a mai napig használ a Ford a teljesítménymodelljeiben.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!