A legfrissebb hírek szerint az elmúlt hónapban (2016. július) nyolcezer új személyautót helyeztek forgalomba Magyarországon, ami a tavalyi esztendő júliusához viszonyítva 15%-os növekedést jelent, hurrá.

Ehhez képest a használt autók piaca hatszor ekkora a legnagyobb hirdetési portál adatai alapján. A havi 50 ezres forgalom egy része az import autók behozatala, amelynek fő forrása továbbra is Németország. Tévhit, hogy az a kocsi, ami onnan érkezett az csak jó lehet. Pedig elvileg annak kéne lennie...

De mit tudnak a németek, amit a többiek nem?

Ez nagyon egyszerű kérdés, de rendkívül hosszú és szerteágazó rá a válasz. Nézzük most csak az alap tudnivalókat. Mindenekelőtt Németország a világ egyik legerősebb gazdaságával rendelkező országa. Adódik tehát, hogy – nem csak a járműjavításra- és karbantartásra – de úgy általában is jut pénz mindenre, mert jólét van. Olyan jólét, amit honfitársaink legnagyobb része talán elképzelni sem tud, s mivel nem élek ott, így azt hiszem, én sem.

Aztán van még fejlett, nagyon fejlett morál. Ez nem csak a közlekedésben látszik meg, azon, hogy – talán kimondhatom – normálisabban vezetnek, mint például mi, hanem az egész rendszerhez való hozzáállás példás, annak működése is kidolgozott, kifejlett.

Hogy is néz ki ez odakint?

Németországban már hosszú évtizedek óta egyáltalán nem kiugró dolog, hogy valakinek autója – továbbmegyek – jó autója van. Emlékszem gyerekkoromban a zamárdi parti szállodák parkolójában nézegettem, mennyi van beleírva a 80-as Audiba, meg a 124-es és a Baby-Benz Mercikbe. Emlékszem az akkor futó (nyugat)német sorozatokra, például Udo Brinkmann-ra, aki nyitott Golffal adta elő, vagy a legendás Derrick sorozat szereplőinek csodás kocsijaira.

A soproni határátkelőhely: BMW, Mercedes, VW-k, és szájtátás (Forrás: Fortepan)

Mi, a családdal az ezredforduló tájékán látogattuk meg Stuttgart mellett a itteni telekszomszédinkat, és amikor odaértem azt hittem, hogy a sindelfingeni gyár alanyi jogon dobálja a csillagos kocsikat az állampolgároknak, mert a nagypapának GL-, a fiának E-, az unokájának A-klasseja volt.

Amúgy Németországban azt is jól tudják, hogy meddig nyújtózkodhatnak. Talán már városi legendává érett a hazánkba látogató német állampolgár budapesti csodálkozása:

Nahát, hogy Ti milyen gazdagok vagytok, csak úgy rohangálnak a Mercedes-ek és a BMW-k Pesten!

Mert odakint csak annak van ilyen drága és drágán fenntartható kocsija, aki meg is tudja fizetni a költségeit – mondom ezt nem kevés önkritikát gyakorolva.

Egyszóval a mobilitás a németeknél természetes. Hol is lehetne természetesebb, mint abban az országban, ahonnan az automobil története elindult. És természetes az is, hogy jól tudják, mi kell ahhoz, hogy az autó fenntartható legyen. Általában garázsban állnak velük és egy német ember jól tudja, mit kell tennie, amikor az autója elromlik.

Úgyhogy a java még hátra van, kattintson a folytatáshoz!