Járműveink használat közben természetes módon kopnak, kisebb-nagyobb részegységeik elfáradnak és tökre mennek. Manapság már olyan modern fedélzeti elektronika van beépítve a kocsikba, amely tízezres nagyságrendben figyel adatokat, amelyek alapján folyamatosan döntéseket hoz, sokszor helyettünk is. Itt van például mindjárt az elektronikus menetstabilizáló program, vagyis az ESP, amely sok-sok bementeni adatból kiszámítja, hogy hogyan kell beavatkoznia a kerekeknél.

Motorvezérlés

Tudjuk, hogy a jármű legfontosabb rendszere a fék, de működését tekintve nagyságrendekkel egyszerűbb, mint egy korszerű belső égésű motor. Az összetett motorvezérlési rendszerek több ezres nagyságrendű adattal dolgoznak, amelyeket sok-sok szenzor szolgáltat a központi elektronika számára. Az érzékelők jelei alapján az autónk tudni fogja, ha valahol valami nincs rendben.

Úgy gondolhatnánk, hogy minden nyúlfaroknyi dologért beszól nekünk a rendszer, de látnunk kell, hogy mindez értünk, vagyis jobban mondva a pénztárcánk védelmében van. Amikor egy motor működésében hiba lép fel, és azt már a jármű nem tudja pusztán a vezérlés változtatásával kivédeni, akkor a következő piktogramot vágja a képünkbe, ráadásul egy fülbehasító sípolással azonnal rá is tereli a figyelmünket a műszerfalra.

Nem minden autóban pontosan így néz ki, de rá fogunk ismerni

Érdemes odafigyelni

A CHECK ENGINE („Ellenőrizze a motort!”) felvillanása nem egy konkrét hibára figyelmeztet. A már említett sok ezernyi jelet feldolgozva a központi elektronika önvédelmi rendszere mindig aktív, és azonnal szól, ha valami nem stimmel. A hibajelenségek között lehetnek egészen apró és sajnos végzetes meghibásodások is.

Az egészen apró hibajelenség lehet például egy eltömődött, vagy elkoszolódott csődarab miatti nyomásveszteség. Lehet egy kis jeladó meghibásodása, vagy elektromos szakadás, illetve zárlat. Van néhány bonyolultabb hiba is, ami már semmiképpen sem mondható bagatell meghibásodásnak, és sajnos előfordulhat, hogy valami igazán zsebbe nyúlós történet elejére érkeztünk. Éppen ezért sokan a fenti kis jelet jobbnak látják Dollár, vagy Euró jellel, esetleg pincérbukszával helyettesíteni.

Nem tudhatjuk előre hogy mit dob a gép! (Ezt kis képet fabrikáltam egy műszerfal közepére a borítóképen - ha esetleg nem lett volna kivehető.)

A nagyobb bajok akkor kezdődnek, amikor valamelyik igazán drága alkatrész mondja fel a szolgálatot. Említsünk is meg néhány gyakori meghibásodást, azon belül is a korszerű (és népszerű) dízelmotoros autókkal.

Sokáig az volt a jellemző (és éppen újra ez látszik kialakulni), hogy a gázolaj 10-15%-al olcsóbb volt a benzinnél, ráadásul egy hasonló teljesítményű dízel autó fogyasztása legalább ennyivel kedvezőbben is alakul. Mindez azt jelenti, hogy hosszabb távon egy dízel kocsival olcsóbban lehetett autózni, nem csoda tehát, hogy jó időre háttérbe szorultak az Otto-motoros (benzines) gépjárművek. Ehhez pluszban az is hozzájárult, hogy a motorfejlesztések sokáig a gázolajos motorokra koncentrálódtak, a benzinesek csak a 2000-es évek második felében kaptak újra több figyelmet, hiszen a piacot mindig a kereslet mozgatja. Megszaporodott tehát a dízel kocsik száma, de a dízelmotoros autók hátrányaival sokáig senki sem számolt.

Új fogalmakat kellett tanulnunk

Ki a fene foglalkozott 10 ével ezelőtt kettős tömegű lendítőkerekekkel, vagy nagynyomású tüzelőanyag rendszerekkel. Aztán az előbb említett fejlesztéseknek köszönhetően a hatékony, ámde igen drága alkatrészekből álló rendszerek mindennapossá váltak a járművekben, amelyek Murphy törvényei szerint kezdtek is meghibásodni.

A képen egy nyolchengeres közös nyomócsöves dízelmotor tüzelőnanyag rendszerének nagynyomású alkatrészeit látjuk, cirka másfél millió forint értékben

Tipikus CHECK ENGINE jelzésgenerátornak számítanak a turbódízel motorok nagynyomású rendszerelemei. A nagynyomású rész egy pumpával kezdődik, ami a szűrő után előállítja a 2000 bar körüli nyomást. Elképzelhetjük, hogy ekkora nyomásértéken (egy vízvezeték általában 2-3 bar nyomású…) működő szerkezetnek milyen finom alkatrészekből kell állnia, mennyire tökéletes illesztésekre és mekkora strapabírásra van szükség. Ennek megfelelően baromi drága szerkezetről beszélünk, kb. 300.000 Ft az összeg, amiben egy nagynyomású pumpa cseréjekor gondolkodni kell.

A pumpa után jön a közös nyomócső (common rail), ami igazából egy öntvény tartály, innen csövek vezetnek a porlasztócsúcsokhoz. Több külön cikket is megérne ezeknek a precíziós alkatrészeknek a bemutatása, elégedjünk meg most annyival, hogy ezek a kis kütyük felelnek azért, hogy a gázolaj megfelelő formában és mennyiségben jusson a motorba. Ez is nagyon finom kis szerkezet és ez is nagyon drága. 100.000 Ft körül mozog ez értéke, de az a rossz hírem van, hogy több van belőle és pl. egy rossz tankolás után az összes károsodik egyszerre.

"Hát ez csúcs"

Hogy a CHECK ENGINE pontosan mit jelent, azt a műszerfalra nézve, motort bőgetve aligha lehet pontosan megmondani, ehhez bele kell néznünk az autó lelkébe, mégpedig diagnosztikai eszközzel. A kis-millió szenzornak köszönhetően a számítógép általában pontosan meg tudja mondani, hol és mekkora a baj. (Finomabban illene fogalmaznom: egy rendszert ismerő szakember számára jól körülhatárolja a hiba helyét és jellegét.)

Ha a motorig minden rendben volt, és abban is jól zajlott le az égési folyamat, akkor még mindig ott van a kipufogórendszer, amelyről már nem egy, hanem két részben is szóltunk bővebben. Korszerű dízel autóknál ennek a rendszernek szerves részét képezi a részecskeszűrő, amely a kisméretű koromszemcséket hivatott megállítani. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelem mennyire fontos dolog, a járművek felügyeleti rendszerei itt is árgus szemekkel figyelnek, hogy minden rendben legyen. Amennyiben úgy érzékeli, hogy a részecskeszűrő (DPF) már nem látja el megfelelően a feladatát, megkapjuk az ikont az arcunkba és mehetünk a szervizbe. A szakszerű hibaelhárítás költsége itt is garantáltan 5 helyiértékű...

Összefoglalva annyi biztos, hogy a CHECK-jel láttán nem kell azonnal feltétlenül szívrohamot kapni, mert nem biztos, hogy világvége van. Azonban a jelzés nem véletlenül került ki, utána kell járni tisztességesen annak, hogy mitől csiporog a gép.