A csatlakozáskor a biztosítókra vonatkozó szabályok az európai normákat követték, a később szükséges jogharmonizáció zökkenőmentesen megtörtént - idézte fel az elnök. Megjegyezte: az EU-konform működésben szerepe volt annak is, hogy zömében a közösség területéről érkezett biztosítók alkották a magyar piacot.

Az EU-tagság lehetővé tette, hogy a biztosítók más tagállamok piacán fióktelepen keresztül tevékenykedjenek. Amíg 2004-ben  egyáltalán nem létezett ez a lehetőség, jelenleg már 15 biztosító fióktelepként van jelen Magyarországon, és a magyar piaci szereplők is számos fióktelepet hoztak létre a környező országokban. Az ügyfelek közvetetten az erősödő versenyből, illetve a működési hatékonyság növekedéséből profitálhatnak - mutatott rá Pandurics Anett.

Hozzáfűzte: a csatlakozás emellett lehetővé tette a határon átnyúló szolgáltatások megjelenését, mára több mint 600 szolgáltató és közel 3000 közvetítő regisztrált a hatóságnál, bár ezek az értékesítők nem tudtak jelentős részesedést kihasítani a piacból.

A biztosítási penetráción ugyanakkor nem javított a csatlakozás - emelte ki az elnök.

Az Európai Biztosítási Szövetség, az Insurance Europe adatai szerint a tagországok GDP-hez mért biztosítási díjbevétele átlagosan 7,6 százalékos volt 2013-ban, Magyarországon viszont mindössze 2,7 százalék ez az arány. Csak a lakásbiztosításban állunk jó helyen: a hazai, 73 százalékos lakásbiztosítási penetráció európai összehasonlításban is megállja a helyét - tette hozzá.

Pandurics Anett jelezte: egyre fontosabb törekvés az Európai Unióban a fogyasztóvédelem és a transzparencia erősítése. Ezen a területen Magyarország az élen jár mind a törvényi szabályozás, mind az önszabályozás tekintetében.

Emlékeztetett: 2010 óta a MABISZ honlapján összehasonlítható valamennyi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás. Ugyancsak a piaci önszabályozás keretében adják meg a biztosítók a teljes költség mutatót (TKM) a befektetési (unit-linked) termékek költségterhelésének bemutatására.