Az ülésre meghívottak, a Magyar Suzuki Zrt., a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., és az Opel Szentgotthárd Kft. egyaránt eredményes működésükről és kedvező idei kilátásokról számoltak be, de rámutattak: a szaktudást igénylő munkakörök nehezen betölthetőek, a szakképzett munkaerő hiánya nagy problémát jelent. Az ülésen részt vevő pártok képviselői egyetértettek abban, hogy az ágazat sikeréhez a beszállítói hálózat növelése mellett szükséges a duális szakképzés fejlesztése is. A képviselők leszögezték: a magyar autóipar sikeres, az ország egyik kitörési lehetősége az ágazat fejlesztésében van.

Volner János, a bizottság jobbikos elnöke rámutatott: minden párt abban érdekelt, hogy az autóipari cégek megfelelő profitkilátások mellett, kiszámítható jogi környezetben tudjanak működni, amelyhez rendelkezésre áll a szakképzett munkaerő. Hozzátette: a pártok abban is egyetértenek, hogy az országban vonzóbb, versenyképesebb gazdasági környezet legyen, az adóteher ne emelkedjen és a munkaerő versenyképessége növekedjen. Jelezte, hogy rögzítették a cégek javaslatait, és a következő hetekben bizottsági állásfoglalásként az Országgyűlés elé terjesztik majd. Hangsúlyozta: kormányzási ciklusokon átívelő ügyekről van szó. Szatmáry Kristóf (Fidesz) alelnök arról beszélt, hogy a kormány célja hosszú távon az ausztriai és magyarországi bérek közötti, egyes szektorokban 3-4 szeres különbség csökkentése.

Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára előadásában kiemelte: az autóipari vállalkozások sikeresek, az autóipar jövője biztató, a vállalkozások fejleszteni szeretnének. Magyarország számára fontos feladat a vállalkozások előtt álló akadályok leküzdése. Hozzátette: a magyar autóipar 40 százaléka német piacra irányul, ahol 15 százalékos megrendelésállomány-bővülés látszik márciusban. Az a kormányzati célkitűzés, hogy az ipar arányát a GDP-n belül 2020-ra a jelenlegi 22 százalékról 30 százalékra emeljék, nem lehetséges az autóipar fejlesztése nélkül – mutatott rá.

Elmondta, hogy uniós forrás csak a kis-, és középvállalkozások (kkv) fejlesztésére lesz felhasználható, így a beruházás-ösztönzés, és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) szerepe megnő. A gazdaságfejlesztés legfontosabb fókusza a feldolgozóipari kapacitások bővítése, részben a munkahelyteremtésen, ipari parkok fejlesztésén, és a beszállítói kapcsolatok erősítésén keresztül.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a járműgyártás bruttó hozzáadott értéke 2013-ban a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték 4,2 százalékát érte el, ezzel az autóipar a magyar gazdaság legjelentősebb szegmense, a gyógyszeripar és az elektronika mellett. A járműgyártás termelési értéke elérte tavaly a 6600 milliárd forintot, 23 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma 2014 utolsó negyedévében meghaladta a 132 ezret, ami 16 százalékos növekedés az előző évhez képest – ismertette.

Az ágazat adja Magyarország külkereskedelmi forgalmának 20 százalékát, az export súlya a cégek árbevételében 93 százalék, 100 gyártott autóból 93 elhagyja az országot. Az iparágat támogató kormányzati lépések közé sorolta a stratégiai partnerségeket, az összes 59 megállapodás több mint egyharmada, 21 a járműipari szektorhoz kötődik. Tájékoztatása szerint jelenleg 28 döntés előtti járműipari beruházási projektet kezelnek mintegy 1,6 milliárd euró értékben, amelyekkel 7600 új munkahely létesülhet. A világ 20 legnagyobb autóipari beszállítójából 15 jelen van Magyarországon, az ország európai szinten is jelentős központnak számít – emelte ki.