Ahogy manapság minden autóipari cikknél szokás, kezdjük a szén-dioxiddal. Mivel az Egyesült Királyság nem része többé az Európai Uniónak, az ott forgalomba helyezett autók nem számítanak majd bele az EU által vizsgált autók körébe, amelyek alapján a gyártók által fizetendő bírságot számolják. Ellenben valószínűtlen, hogy London-ban ne dolgoznának már most egy saját szabályozáson, ami azt jelenti, hogy a gyártókra jó eséllyel vár egy külön az Egyesült Királyságban fizetendő bírság is.

Ennek alapjai egyelőre teljesen ismeretlenek, de feltételezhetjük, hogy a bírság összegének megállíptásánál nem teljesen ugyanazokat a szempontokat veszik majd figyelembe, mint amelyeket az Európai Bizottság. Ezért a gyártók készülhetnek, hogy az Egyesült Királyságra több figyelmet kell fordítaniuk, máshogy kell alakítaniuk terveziket, ráadásul ez idővel csak rosszabodni fog, hiszen az idő múlásával az EU-s és a brit szabályozás minden bizonnyal egyre jobban távolodik majd egymástól.

Szintén nem szabad elmennünk amellett, hogy a brit kormány illetékesei nemrégiben belengették, hogy előrehoznák a 2035-re tervezett, a belső égésű motorokat betiltó rendelet hatályba lépését. Ez szintén jelentős kavarodást okozhat a gyártók számára.

Az ICDP kutatói felvetették a kérdést, hogy ha az állam ilyen módon beszáll az iparba és támogat bizonyos kezdeményezéseket, nem kellene-e az akkumulátorgyártás területén elindítaniuk valamit, ugyanis az EU részére már épül az “giga” akkumulátorgyár Svédországban a Volkswagen, a Meryll Lynch és az IKEA mellett számos más európai nagyvállalat támogatásával.

A jövő egyelőre nagyon képlékeny, nem tudhatjuk, milyen mértékben lesznek összehangolva az Európai Unió és az Egyesült Királyság törvényei az autóipart illetően, ugyanakkor kétségtelen, hogy a gyártók számára sok fejtörést okoz majd és könnyen előfordulhat, hogy egy-egy márka úgy dönt, nem forgalmazza teljes modellpalettáját a szigetországban.