2022. június végéig Franciaország volt az Európai Unió soros elnöke és fontos volt számukra, hogy elnökségük alatt megállapodás szülessen a környezetvédelmi tervekről.  

A környezetvédelmi miniszterek ülésére (június 28-án került sor Luxemburgban, de ahelyett, hogy az egyes jogszabályokat külön-külön tárgyalták volna, a francia elnökség úgy döntött, hogy egybe gyúrják a kérdéses pontokat, amit azt jelentette,, hogy a Fit for 55 csomag nagy részét egyként tárgyalják és szavazzák meg.

A szavazás során számos tagállam előre nyilvánvalóvá tette álláspontját – Olaszország, Bulgária, Portugália, Románia és Szlovákia amellett érvelt,csak az új autók 90 százalékának kelljen emisszió mentesnek lennie, ezzel pedig 2040-re tolták volna a 100%-os csökkentést.

Azzal érveltek, hogy ez több időt adna az országoknak az elektromos autókra való átálláshoz szükséges töltési infrastruktúra kiépítésére, és – tekintettel az elektromos járművek többletköltségére – segíti az emberek pénztárcáját is.

Lengyelország és Magyarország hasonlóan ellenezte a 2035-ös betiltást, Lengyelország azzal érvelt, hogy sem a piac, sem a fogyasztók nem állnak készen az elektromos járművekre való áttérésre.

Európa más részein azonban határozottan támogatták a tiszta járművekre való átállásra irányuló javaslatot, több északi ország is előbbre hozta volna a céldátumot és már 2030-ra betiltották volna a hagyományos járműveket.

Hollandia képviselői például felháborodásukat fejezték ki a céldátum elhasztalásának ötletére és ellenezték a szintetikus üzemanyagok megoldásként való használatát: „Nem fogadhatunk el semmiféle higítást… Ami a terítéken van, az a minimum, és ehhez ragaszkodnunk kell.”

A legfontosabb kérdés persze Németország álláspontja volt: A német pénzügyminiszter már az ülés előtt kijelentette, hogy Németország nem fogja támogatni azokat az EU-terveket, amelyek az új belsőégésű motoros autók eladásának 2035-től való betiltását jelentenék, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés bezárná a kaput a „technológiai nyitottság” előtt, és gyakorlatilag felszámolná a szintetikus üzemanyagokat, mint alternatívát.

Christian Lindner, a Szabad Demokraták (FDP) pénzügyminisztere elmondta, hogy a szintetikus üzemanyagok klímasemleges megoldást jelentenek a belső égésű motoros autók számára, amelyeket világszerte még sokáig fognak használni.

Végül ez a felemás megoldás lett a nyertes – a 2035-ös céldátum marad, de zöld lámpát kaptak a szintetikus üzemanyagok.

Természetesen nem meglepő, hogy elsősorban azok a tagállamok ellenezték a teljes tiltást, amelyek jelentős autóiparral rendelkeznek és munkavállalóik jelentős része dolgozik az autóiparban. Az elektromos autók hajtásláncai sokkal egyszerűbb szerkezetek, mint egy belső égésű motor, valamint egy elektromos autóhoz összességében is jelentősen kevesebb alkatrész szükséges, mint egy hagyományos modellhez. Mindezért a gyártók és beszállítók munkavállalóinak jövőjét fenyegetné a belső égésű motoros autók teljes tiltása.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!